Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-28 / 70. szám
1944 március 28. 3 Halaszthatatlan teendő a sümegi kegytemplom átépítése A sümegi kegytemplom és kolostor ősrégi dunántúli nevezetesség, elsősorban azért, mert számos feljegyzett csoda bizonyítja, hogy a Boldogságos Szűz, az ott hozzá bizalommal fordulókat meghallgatta. Annál meglepőbb, hogy ilyen kegyelmekkel áldott és szent hely, mint a kegytemplom, az idők folyamán, az építmények szerkezeteit tekintve annyira tönkre mehetett, hogy most már halaszthatatlan és nagyobb mérvű átépítésre szorul. Elsősorban áll ez a templomtorony fa szerkezetére. A bádoggal fedett torony faszerkezete tölgyfából készült és azt 1814. évben mintegy 7.50 méterrel alacsonyabbra helyezték a templom falazatának lebontásával. Az akkor felállított torony faanyagát nem cserélték ki, hanem a már akkor is több évtizedes gerendákat újra felhasználták. A nedvességtől jól megvédett tölgyfa élettartama általában 120—140 év, de ettől függetlenül elmondhatjuk, hogy a sümegi templom tornyába beépített gerendák bőségesen kiszolgálták az átlag tapasztalt időtartamot. Tény, hogy a bádogozás egyes helyeken az esővizet átengedte, s igy a szerkezet még nedvességet is kapott. Különösen az 1914—1*918. évi háborús évek s az utána sokáig tartó gazdasági válság megakadályozta az alapos oly mérvű karbantartást, amint az szükséges lett volna, s e miatt állhatott be a mai helyzet, amikor is Rendelet a tartós szolgálatra igénybevett légoltalmi szolgálatosok ellátásáról a tetőszerkezet teljes felújítását tovább halasztani már nem lehet. Ugyanez áll a templom hajó feletti hatalmas, látványosság számba menő, nem mindennapi nagy tetőszerkezetre, valamint a zárda épület tetőszerkezetére. Elkerülhetetlenül szükséges a 4—6 féle minőségű és méretű cserepek átrakása olyképen, hogy az utcai oldalakra új tetöcserepek kerüljenek, mig a lebontott és még kifogástalan állapotban lévő ép cserepek az udvari oldalon nyernének alkalmazást. Mindezekkel a munkákkal egyidejűleg az összes bádogos munkák, a tönkrement homlokzati vakolatok helyreállítása, s a torony feljárati, ma már igen rozoga falépcsö teljes felújítása is tervbe van véve. De a felsorolt munkák elvégzésével kapcsolatban önként merült fel a kérdés, hogy az eddig igénytelen külsejű templom és zárda olyan kiképzést kapjon, amely méltó a kegytemplom jelentőségéhez és egyben kifejezze a kegyelmeket bőségesen osztó Isten Anya iránti hála és szeretet érzelmeit. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy elgondolhassuk azt: a felsorolt halaszthatatlanul szükséges munkák elvégzése mily roppant erőfeszítést igényel az anyagiakkal nem rendelkező ferences atyáktól, s miiy nagy gondot okoz azok mielőbbi sürgős befejezése. HOLLÉT JÓZSEF, építész, építőmester. Mint megírtuk, a hivatalos lap honvédelmi miniszteri rendeletet közölt, amely a tartós szolgálatra igénybevett légoltalmi szolgálatosok ellátását szabályozza. A rendelet kimondja, hogy a hatósági légoltalmi szervezethez tartós szolgálatra behívott szolgálatosok természetbeni élelmezéséről, elhelyezéséről, ágyneműik mosatásáról, díjazásukról, ruházatukról, továbbá a szolgálatuk alatt gyógykezelésükről a városoknak, községeknek kell gondos- kodniok. A légoltalmi szolgálatosok napi díjazása a következő: tiszté 10 pengő, tiszthelyettesé 4 'pengő, tisztesé 80 fillér, rend- fokoztanélkülié 40 fillér. Négy órát meg nem haladó igénybevétel esetén illetmények nem számíthatók fel, a négy óránál több, de 12 órát el nem érő igénybevételnél csak a napidíjazás összegének fele fizethető ki, A természetbeni élelmezésben nem részesülők részére közétkező pénzt, kenyérváltságot, valamint ruhakoptatási -díjat kell fizetni. A légoltalmi ' szolgálatosok nem helyben lakó tisztjeinek és tiszthelyetteseinek és rendfokozatnélküli személyeknek a város polgár- mestere a katonai beszállásolás szerinti kii- méretben elhelyezést biztosít. A város polgár- mestere, vagy a községi elöljáróság gondoskodik arról is, hogy a -létszámnak megfelelő ágyak és ágyneműek rendelkezésre álljanak, úgymint: szalmazsák, fejvánkos, fejenként 2 lepedő, 2 takaró, vagy egy paplan. Az igénybevett személyek elvileg a város polgármestere, vagy >a községi elöljáróság által kiadott és a honvédelmi miniszter által rendszeresített légóruházatban, annak hiányában pedig saját ruházatukban légoltalmi karszalaggal teljesítenek szolgálatot. A saját ru>- házatukban szolgálatot teljesítők részére április 16-ától október 15-éig napi 60 fillér, október 16-ától április 15-éig, amikor felsőkabát viselése Is számításba van véve, napi 70 fillér a ruhakoptatási díj. A ténylegesen tartós szolgálatot teljesítő légoltalmi szolgálatosoknak élelmezési illetményre van 'igényük. Az -élelmezési illetményt elvileg természetbeni készétkezés és kenyér alakjában kell kiszolgáltatni. A századparancsnok megokolt esetben egyes személyeknek « közétkezésben való részvétel alól fölmentést adhat és ebben az esetben közétkezőpénz és kenyérváltság kerül kifizetésre. A polgármester, vagy a községi elöljáróság 'a készétkezés elkészítéséhez és kiszolgáltatásához szükséges konyhát, kamrát, berendezéseket és konyhaeszközöket, továbbá tüzelőanyagot, vizet és világítást rendelkezésre bocsát. Természetbeni élelmezés esetén rendes körülmények között -reggeli, ebéd és vacsora kerül kiszolgáltatásra. Reggeliként feketekávé, vagy leves szolgáltatható ki. Az lebéd általában levesből, húsból és főzelékből, vagy levesből és főtt tésztából áll. A vacsora esetleg már ebédre elkészített -és este csupán /fölmelegí- tésre kerülő főzelék, vagy valamilyen tartalmas leves, vagy főtt tészta llegyen, mondja ki a rendelet. A kenyéradag inapi 50 deka, élelmezési jegyrendszer esetén azonban csak a kenyérjegy alapján kiadható kenyérmennyiség az illetmény. Apró zalai hitek Meindl Lászlóné (Tapolca) 100, Piriti Kál- máuné (Tárkánypiuszta) 90 pengőt adományozott a sümegi kegytemplom átépítésére. — Az egyik kidőlt fa ágai nekivágódtak a nyirádi erdőgazdaságban dolgozó Horváth István csab- rendeki munkásnak. A favágó súlyos sérülést szenvedett. — Az alispán megvonta a bőrtalpú lábbelikiskereskedői kijelölést a dabronci, za- laerdődi, gógánfai, zalagyömörői, gyepükajáni, káptalanfai, nemeshanyi, rigácsi, szentimrefal- vai, nyirádi, nagygörbői, mihályfai Hangya szövetkezettől, továbbá Danes Antal mihályfai és Szíves Ferenc sümegi lakostól. A megvonás a bőranyaggazdálkodási kormánybiztos rendeletére történt, hogy a kijelölt kereskedők számát csökkentsék. A nagykanizsai kegyesrendi gimnáziumban április 17-éig szünetel a tanítás a nyolcadik i osztály kivételével. Gazdasási elöljárói megbízatások Zalában Alsólendva nagyközségben Benke János al- sólendvai lakost, az adorjánfalvai körjegyzőségben Balazsic Alajos muramelencei, a ba- gonyai körjegyzőségben Puhán József bago- nyai, a bántornyai körjegyzőségben Nemec István bántornyai, a belátóid körjegyzőségben Balassié István belatinci, a cserföldi körjegyzőségben Zvér István cserföldi, Murabeszterce nagyközségben Ifkó Antal murabesztercei, a murabaráti körjegyzőségbén Maucsecz Mátyás lendvarózsavölgyi, a paliinai körjegyzőségben Lebár István palinai, az alsózsidi körjegyzőségben Trombitás Gyula várvölgyi, Balatongyörök nagyközségben ifjú Fáró György bala- tongyöröki, Cserszegtomaj nagyközségben vitéz Jankó Ferenc csecszegtomaji, Sármellék nagyközségben Bankó Ferenc sármelléki, a reszneki körjegyzőségben Bakon Pál reszneki, a szentgyörgyvölgyi körjegyzőségben Baka Lajos szentgyörgyvölgyi, a lispeszentadorjáni körjegyzőségben Péter János lispeszentador- jáni, a tótszerdahelyi körjegyzőségben Kuku- rusznyák István tótszerdahelyi, ä tótszentmár- toni körjegyzőségben Zaíavári István tótszent- mártoni, Balatonmagyaród nagyközségben Hajdú István balatonmagyaródi, a garabonci körjegyzőségben vitéz Koma József garabonci, a hosszúvölgyi körjegyzőségben Schwarz József hosszúvölgyi, Kiskomárom nagyközségben Keglovics Vendel kiskomáromi, a nagybakó- naki körjegyzőségben Tóth István nagybakó- naki, a sormási körjegyzőségben Ruff István sormási, a szepétneki körjegyzőségben Frid- rich Géza szepetneki, a csonkahegyháti körjegyzőségben Szabó Gyula csonkahegyháti, a csömödéri körjegyzőségben Becze József csomódért, a gutor földei körjegyzőségben Mátay Lajos gutorföldei, a novai körjegyzőségben Mánfai János novai, az ortaházai körjegyzőségben Belső József ortaházai, a _pákai körjegyzőségben Németh Ferenc pákái, a petri- keresztúri körjegyzőségben Gellén József pet- rikeresztúri, a zalatárnoki körjegyzőségben ifjú Doszpoth Ferenc zalatárnoki, a dióskáli körjegyzőségben Magyar Gyula dióskáli, a káptalanfai körjegyzőségben ifjú Kovács Péter káptalanfai, a kisgörbői körjegyzőségben Hegedűs Gyula kisgörbői, Sümeg nagyközségben Marton Gábor sümegi, az andráshidai körjegyzőségben Vas Péter andráshidai, az alsóbagodi körjegyzőségben Farkas József hagyárosbö- (röndi, a nemesapáti körjegyzőségben Böle János alsónemesapáti, a s-alomvári körjegyzőségben Radics János salomvári, a teskándi körjegyzőségben Szabó Károly kávási, a vaspöri körjegyzőségben Büki Miklós ozmánbüki, a zalaszentiváni körjegyzőségben Kovács János pethőhenyei és a kisszentgróti körjegyzőségben Kroll Imre kisszentgróti lakost bízta meg a gazdasági elöljárói teendők elvégzésével a földmívelésügyi miniszter. — Növényegészségügyi tanfolyam Kehidán. A földmívelésügyi minisztérium 8 napos növényegészségügyi szaktanfolyamot rendezett Kehidán. A tanfolyam tananyaga va szántóföldi növények, szőlő és gyümölcsfák betegségei és állati kártevői ellen .való védekezés ismertetése volt. Az előadásokat a kehidai m. kir. mezőgazdasági szakiskola tanári kara tartotta. A záróvizsgálaton a vizsgaelnöki tisztséget dr. Forintos László zalaszentgróti járási főszolgabíró látta el. Buzdító beszéd kíséretében teljes elismerését fejezte ki a tanfolyam eredményességéért. Hirdessen a hasábjain.
