Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-03-27 / 69. szám

ÄRA 14 FILLÉR 1944 MÁRCIUS 27. HÉTFŐ IIA^RELET U. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 69. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A veszprémi megyéspüspök , tegnap búcsúzott el zalaegerszegi híveitől Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnep én, már­cius 25-én Esztergomban történt meg együt­tesen Mindszenty József veszprémi, dr. Kovács Sándor szombathelyi és dr. Hamvas Endre Csanádi püspöknek az apostolok utódává való szentelése. A magasztos szertartás során vé- gigcsordült a szent krizma a három új fő­pásztor homlokán, kezükbe adták a pásztor- botot, ujjúkra húzták a püspöki gyűrűt és fe­jükre tették a püspöksüvaget. Elénekelték első főpapi áldásukat, aztán megindult az apos­tolok útján József püspök, Sándor püspök és András püspök. A szentelési szertartást Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás végezte Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspök segédletével. Az új megyéspüspökök a hű­ségesküt a Kormányzó Urnái pénteken tet­ték le. A veszprémi püspök címere a következő: A címerpajzs kék hátterében téglaalapon Ár­pádházi Szent Margit álló alakját láthatjuk, balkezében liliomot, jobbjában imakönyvet tart. Jobblábánál aranykorona, püspökkeresztes cí­mer áll. A címerpajzs jobbsarkában a püspöki előviteli kereszt, ayámer balsarkában a pász- torbot és a‘ bárány látható, a címerpajzson, Pannónia Sacra felírás olvasható. Valóban igaz a mondás, hogy akinek az egyház ma pásztorbotot ad a kezébe és püs­pöksüveget tesz a fejére, az tisztában van az­zal, hogy nehéz keresztet visel, mert a magyar és katolikus sors sziklatömbjei alá kell tar­tania a vállát. A püspök nemcsak a lelkek főpásztora, beteg szívek orvosa, árvák, özve­gyek vigasztalója, de a magyar és katolikus értékeknek is hivatott őre és a magyar jövő építésében irányító szellem. A püspöki palást az Isten sátra, amely alatt minden rászoruló hívő meghúzódni és védelmet nyerni kíván főkép napjainkban, amikor minden földren­gésnél borzasztóbb a társadalmak földrengése. Mindszenty József a fölszentelés után mind­járt visszatért Zalaegerszegre és tegnap búcsú­zott el volt plébániájána'k híveitől. Tíz órakor főpapi díszben, segédlettel csendes szentmisét mondott, evangélium után pedig a szószékről beszélt. — Asztalomon fekszik az akta — mondotta, — amelyet szándékosan nem írtam alá eddig. Nem írtam alá még a plébániámról való le­mondást, hogy jogcímem legyen mégegyszer benneteket híveimnek nevezni. Azután elmon­dotta, hogy a püspökké szentelés előtt a Manrézában tartott lelkigyakorlaton 17 kapos­vári tisztviselővel találkozott, egyházmegyéjé­nek híveivel. Ez a jelenség igen jól esett neki új munkája kezdetén, amikor 800 ezer léle­kért nyomja majd a felelősség három vár­megyére kiterjedő egyházmegyéjében. Elmon­dotta, hogy 1917 februárjától kezdve, amikor Zalaegerszegre került, mint gimnáziumi hit­tanár, minden lehetőt elkövetett a hívek lelki javáért. Följegyzése van arról, hogy a kon- gregációs teremben 537 előadást tartott 27 év folyamán. Hogy hány prédikációt mondott és szentmisét a templomban, azt nem tudja, de bízvást állíthatja, hogy a gyóntatószéke nem pókhálósodott be és hogy nem mutatott sohasem rossz példát. Megköszönte a hatósá­goknak, az államnak, hogy az alkotásokban mindig megértőén támogatták, megköszönte a társadalom minden rétegének, hogy szívesen siettek a hívó szavára. Figyelembe ajánlotta azt az igazságot, hogy a pap sohasem lehet ellensége a híveinek. Elismeri, hogy néha túlzó volt, de ezt a gyarlóságát a jónak szen­vedélyes akarata idézte elő benne. Meghatva búcsúzott az öreg plébániatemplomtól, amely­hez szinte hozzánőtt a működésével és amely­nek mását feltalálni sehol sem fogja. ígérte, hogy szentmiséiben mindig megemlékezik a híveiről azoknak a zalai helyeknek is, ame­lyek a 18. századig a veszprémi egyházmegyé­hez tartoztak, köztük elsősorban a zalaegersze­giekről. Végül kérte a híveket, hogy imáikban emlékezzenek meg róla, akinek püspöki jel­szava ez: »Pannónia sacra« és "bármi történ­jék, sohase feledkezzenek meg a szentistváni Magyarország iránt való kötelességekről. A pápai és a magyar Himnusz elhangzása jután a püspök főpásztori áldást adott a Mária Magdolna plébániatemplomot zsúfolásig meg­töltő hívekre. Veszprémben kedden lesz az ünnepélyes beiktatás. * Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök Gyümölcsoltó Boldogasszony napján este ES Sztójay Döme m. kir. miniszterelnök olyan kormányt állított össze, amoly a bel- és külpolitikában teljesen egységes felfogású: a tiszta nemzeti jobboldali, a fajvédő szellemet képviselő kormány. Joggal várhat bizalmat a magyar nemzeti közvéleménytől. Szombathelyre érkezett, ahol a püspökvárban felsorakozott papság ünnepélyesen fogadta. Kiss Lajos pápai prélátus, püspöki hely nők üdvözölte a főpásztort, aki aztán a püspöki palota nagytermében fogadta a székeskápta­lan tagjainak tisztelgését és bemutatta a ki­nevezési okmányát. Tegnap hivatalos ügyeket intézett, aztán meglátogatta a kanonokokat, megtekintette a székesegyházat és látogatást tett a szemináriumban, ahol dr. Géfin Gyula kormányzó köszöntötte. A főjpásztor válaszá­ban kiemelte Xll. Pius pápának a három új püspökhöz intézett decretumának azt a ré- szétj amelyben a Szentatya különösen figyel­mükbe ajánlja, hogy a papnevelést tekintsék szívügyüknek. A megyéspüspök gépkocsin visszautazott Kecskemétre. Valószínűleg április második felében vonul be véglegesen Szom­bathelyre. Címerének középső részén a Kovács-család címere áll. A címerpajzs kék mezejében zöld halmon jobbra néző darú áll, jobblábával há­rom búzakalászt tart. A címerpajzs pásztor- keresztje alatt aranykoronán nyitott rostélyú harcsisak, jobbra piros, balra kék ezüst sal­lang. A címerpajzs jobbsarkában a püspöki előviteli kereszt, balsarkában a Szent Mártont magába foglaló ’pásztorbot látható. A pajzs alatt a következő szavak olvashatók: »Evange- lisare investigabiles divitias Christi«. Apró zalai hitek A pécsi törvényszék ötöstanácsa jogerős meg­szüntető végzési hozott egy nagykanizsai nyilas­keresztes gyűlés 18 résztvevője ügyében. A bűn­vádi eljárás megszüntetésének megokolása az, hogy 1942. junius 13-án a párthelyiségben megtartott értekezlet alkalmával a résztvevők nem követtek el vétséget a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen, mert a Nemzeti Hiszekegy után minden célzatosság nélkül szokásszerüen mondották el a nyilas­keresztes párt jelmondataiból álló toldatot. — Elvitte a szél a robogó vonatról az ablakon kihajoló Purics György kalapját Amikor Puncs a kalap után kapott, a vonat ajtaján kiesett. Súlyos sérüléssel került a keszthelyi kórházba. — Pongrácz Tibor volt keszthelyi káplánt berzencei plébánossá nevezték ki. — A Magyar Dalosegyesü'etek Országos Szövetségének 75 éves jubileuma alkalmából éremmel tüntették ki a Keszthelyi Iparosok Helikon Dalkörének négy tagját és pedig Károlyi Gusztávot, Moj- zer Gyulát, Schmidt Jánost és Vízvári Endrét 15—20 évi szorgalmas dalosmüködésükért. — Szappankiskereskedőnek jelölte Ti az alispán Csalló Miklósné hetyefői szatócsot. Berlinből jelentik: A német éjtszakai vadá­szok március 25-ére virradóra' Berlin fölött 102 négymótoros angol bombavetőt lőttek le. Péntek este a Német-öböl fölé berepülő és északkeleti irányban Berlin felé továbbnyo­muló brit kötelékeknek körülbelül negyedré­szét pusztították el. Az angol-amerikai légi­haderő eddig még nem tapasztalt arányú ve­reséget szenvedett, amit az angol hírszolgálat légügyi szakértője is elismert. Az első soro­zatos letevések Flensburg és Kiel között tör­téntek. Az ellenséges bombázók északnyugati irányból érték el a birodalmi fővárost és bombáikat válogatás nélkül dobálták le. Ki­sebb angol alakulatok Lipcse és Weimar tér­ségét is bombázták. (NT1)

Next

/
Thumbnails
Contents