Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-18 / 63. szám
194-1 március 18. íiÁ(wími:T 7 A hét legújabb tudnivalói TOLLAT INGVEN sehol sem kap, de legjobb minőséget, nagy választékban teljes szavatosság mellett szállítja VIGH JÓZSEF ágytallvállalata, Kiskunfélegyháza, Szent János-tér 30. Vegyes fehér toll 26, jobb 32, pelyhes dunnatoll 40 P, dunnapehely 50, finomabb 65, fosztott 18—26 P. Szürke pelyhes toll 16, szürke pehely 20, tarka díszpárna töltésre 3.50—6—8 P, fosz- tottas tarka toll 12, mosott pelyhes, félfehér 28 P. Más minőségből mintát és árjegyzéket készséggel küldök. — Március 23-áíti légoltalmi gyakorlat Zalaegerszegem. Zalaegerszeg város légoltalmi parancsnoka közli, hogy március 23-án fél 12 órakor légoltalmi gyakorlatot tart. A próbariadót éppen olyan komolyan kell venni, mintha valóságos riasztás volna, tehát az . lőírt rendelkezéseket pontosan meg kell tartani. — Gyorslevente hír. Azok a gyorsleventék, akik gumihiány .miatt nem tudnak tevékeny részt venni la kiképzésben, jelentkezzenek sürgősen Szabó József főoktatónál (Cserkész- üzlet), mert részükre érkezett kerékpár belső és külső <gumi. Erre nála a- kiutalást átvehetik. Kerékpárigazolványt és vidéki leventék a leventeigazolványt hozzák magukkal. A belső ára 6.80, a külső ára 34 pengő. A cseregumit be kell adni. — Községi határozatok. Sümegprága község képviselőtestülete elhatározta, hogy a bazsi körjegyzőségben szervezett idíjnoki állást ir- noki állássá szervezi át, valamint »Szentistváii- falva« névre 'változtatja a község nevét felsőbb jóváhagyástól föltételezetten. — Újra működik az angorianyúlfojtogató kutya Zalaegerszegen. Sifter Béla nyug. igazgató-tanító Vörösmarty-utcai udvarában egy kóbor kutya 10 angoranyulat megfojtott ma éjjel. — Piaci árak Zalaegerszegen. A tegnapi piac forgalma élénk volt. Az árak a következők: alma kilója 500—600, a körtéé 500, az aszaltalmáé 350, az aszaltszilváé 450 fillér. A tojás darabja 34—40, a mák literje 650 fillér. Egy darab túró 20—24, a tejföl literje 380— 400 fillér. A savanyított káposzta és répa tányéronként 50—60, a kelkáposzta kilója 350, a káposztáé 400, a hagymáé 100, a cékláé 150 fillér. Egy csomó spenótot egy pengőért adtak. A vegyes zöldség kilója 200, egy csomó torma 80 fillér. Egy csokor hóvirág 20 fillér. A dughagyma literje 140 fillér. A baromfi-' piacon egy kakasért 26, tyúkért 15, sovány libáért 34—40 pengőt kértek. — Fojtogatják a hegyi hajlékokat. Újabban megint több hegyi betörés történt Zalaegerszeg környékén. Tegnap ismeretlen tettesek behatoltak özvegy Pers Gézáné gógánhegyi hajlékába s onnét az összes ruhaneműt, ágyneműt magukkal vitték. — Kóbor Kálmán egerszeghegyi lakostól ismeretlen tettesek ma éjjel 120 szőlőkarót elloptak. INNEN IS — ONNAN IS Légoltalmi 'elsötétítés alatt lopásokat követett el Pécsett Papp János 19 éves napszámos és Jurcsics Jenő 19 éves gyárimunkás. A bíróság elrettentő például Pappot 11, JurcsicSot pedig 10 évi fegyházra ítélte. — Meghalt Rómában 87 éves korában Wilpert tanár, a ke-r reszténység őskorának kutatója, akinek nagy érdemei vannak a katakombák feltárása terén. — Nem jogerősen két és félévi fegyházra ítélte a székesfehérvári törvényszék Albrecht Lajos péksegédet, aki számos embertől hamis ürügyeken pénzt csalt ki, az így szerzett 90| ezer pengőn árúkat és házat vásárolt s a kilósait pénzeknek csak egy részét adta vissza. — Jubileumi bélyegsorozatot bocsátott ki Szlovákia a független államiságának ötödik évfordulója alkalmából. Mindegyik bélyeget hajdani szlovák fejedelmek képe díszíti. Kilogramonként 25 fillérért veszik át az idén a gyárak a paradicsomot. Már most szabályozták az. idei termésű paradicsom gyári átvételi árát. A konzervgyárak kg-ként 25 fillért fognak fizetni a termelőknek a paradicsomért. Azok a gazdák, akik előzetes termelési szerződést kőinek a konzervgyárakkal, a paradic'om mán is pontheszámbásbap részesülnek. Katasztrális holdanként 1800 pontot fognak a gazda javára irni az esetben, ha holdanként 50 mélermázsa paradicsomot szállít. Ha a paradicsombeszolgáliatás kevesebb lenne, a pontszámot megfelelően csökkentik. Leszerelő katonák ajándékként egy évig megkapják a Magyar Katonauiságot A honvédelmi miniszter rendeletéi adott ki, amelynek értelmében a „Magyar Katonaujság“ cimü hetilapot — a honvédelmi propaganda céljait szolgáló „Képes Tábori Újság“ gal együtt — ajándékképpen megküldik a leszerelő legénységnek. Ebben a jutalmazásban egyelőre a leszerelő legénységnek legfeljebb 15 százaléka részesülhet személyenként 1—1 évi időtartamra, de mmcstak a rendes, tényleges idejét letöltőket kell figyelembe venni, hanem mindazokat, akik hosszabb-rövidebb katonai, elsősorban harctéri szolgálat után szerelnek le. A lövészetnek a tudománya a szellemi fejlődéssel tart lépést, alaptörvényei azonban koroktól és emberektől függetlenek — örökérvényüek. Az ember tudatosan vagy öntudatlanul mindig szolgálatába állította e törvényeket akár a kezdetleges kőparittya alkalmazásával, akár az ókor ban a különböző és nem ritkán bámulatos erőt kifejtő hajítógépek, az úgynevezett katapultok készítésénél egészen a mai kor szédületes iramban fejlődő csodaszülötljéig, az ezerféle boszorkányos lőfegyverekig. A robbanás elvén alapuló lövegek Schwartz Berthold freiburgi ferences szerzetesnek korszakalkotó találmányával, a puskaporral szinte egyidejűleg születnek meg. A legrégibb ágyú leírása 1376-ból Freiburgból maradt ránk. Ez a „bomba-mozsár“ tulajdonképpen alkalmas talapzatra erősített vastag vascső volt, a cső eleje széles nyílású, nagyobb kődarabok befogadására alkalmas, mig hátsó része keskeny nyílású csőben végződött, amelyet fadugóval zártak el, hogy a cső elején beöntött salétromból, kénből és fűzfaszénből kevert port elfojtsák. A hátsó kis nyíláson meggyujtott por robbanó ereje a követ azután messze kilövelte. A középkor „nehéz“ tüzérsége, a robbanó ágyú tulajdonképem fejlődése akkor kezdődik, amikor a kereskedő városok védelméül használ ták fel. Az első ágyúöntödék Augsburgban és Nürnbergben létesültek, az utóbbinak fegyvertárában például már abban az időben több mint háromszáz ágyú volt. E nehéz mozsarakat nemsokára ostromtámadásoknál is felhasználták. így Harsburg ostrománál a braunschweigi „lomha Mette“ 375 kilós kőlövedéke vívta ki a győzelmet. Később pedig a bevehetetlennek hitt félelmetes rablólovag- várakat I. Frigyes császár „lomha Grete“-i kényszerítették egymásután térdre. Ezek az ágyuk mint melléknevük mutatja, rendkívül nehézkesek voltak még, vontatásukhoz 30 sőt 50 ló is szükséges volt. Nemsokára azonban megjelenik a kerekes ágyutalp, úgyhogy 1494 ben már mozgó tábori- és ostromtüzérségről van tudomásunk. A történelmi fejlődés során újabb lépést jelentett a vasgolyó alkalmazása, amely szintén még a 15. században lép a hadtörténetem színpadára. Az ágyukat ebben a korban még leginkább maguk az ágyuöntők kezelték, akik tudományukat nem adiák olcsón és a hadviselő fejedelmekhez magas zsoldért szegődtek, legtöbbször ácsokkal, illetőleg szolgaszemélyzetükkel együtt. V. Károly a 16. században Spanyol- és OlaszA telefonon megrendelt taxik viteldiia A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelte el: Ha közterületen a közönség rendelkezésére tarlóit géperejű bérkocsit távbeszélő útján rendelnek meg, a viteldíjjetzöt akkor kell szabályszerűen működésbe hozni, amikor a géperejű bérkocsi a fuvar teljesítése végett az állomáshelyről elindul Ilyen esetben külön pótdíjat (telefonpótdíjai) felszámítani tilos. Saját szükségletre is termelhetnek kendert vagy rostlent a gazdák A kormány enyhíteni kíván a mezőgazdasági lakosság ruházati gondjain. Ennek .érdekében a közeliátásügyi miniszter az 1944—45. gazdasági évet terhelő beszolgáliatási kötelesség megállapítása iránt úgy intézkedik, hogy a kötelezően előirt termelésen felüi a mezőgazdasági lakosság családonként 300 négyszögölön kendert vagy 150 négyszögölön rostlent termelhet s annak termését saját ruházati szükségletének fedezésére közvetlenül felhasználhatja. Saját érdekét szolgálhatja tehát minden gazda, ha 300 négyszögöl főidnek kenderrel vagy 150 négyszögöl földnek rostlennel való bevetése iránt intézkedik. országban megalapította az első tüzérségi iskolát és bevezette az állandó császári úgynevezett „házitüzérséget.“ Ez volt a, hires „ultima ratio regis,“ a császár végső eszköze ; 1914 ben a német tüzérség ágyúin is ez a jelmondat állott még. A hosszú „aatakigyő" már 450 lépésre lőtt Az ágyuk fejlődését igen nagy mértékben lendítette előre a bő tapasztalatokkal szolgáló harmincéves háború. Ekkor születik meg a robbanógránát és kartács, mely utóbbi inkább a közelharcokban jut jelentőségre. A lőtávolság már 200—400 lépés, sőt a „csatakigyónál“ már 450 lépés I A francia napkirály és hires erődépítőmestere, Vauban óta azután a tüzérség véglegesen a harcászat lényegét alkotja és azóta olyan szédületes iramban fejlődött tovább, hogy fejlődésének egyes állomásait szinte lehetetlen nyomon követnünk. Néhány kép az ágyuk dicső műliiából. . . Az ágyuk tökéletesítésével különös gonddal foglalkoztak a brandenburgi választófejedelmek, igy elsősorban I. Frigyes Vilmos, a nagy választófejedelem, aki a porosz tüzérségnek a megalapítója volt. Maga is jól értett az ágyú kezeléséhez és kitűnő lövő hírében állott. Messze földön híresek voltak ^éthetenkint tartott lögyakorlatai, amelyek gyakran szolgáltak fejedelmi vendégei szórakoztatására is. Nagy Frigyes, a katonakirály alatt a tüzérig) a gyalogság és a lovasság mellett harmadik főfegyvernémmé lépett elő. Az újdonsült főfegyvernem bizony az állam pénzét „mintegy feneketlen örvény fogyasztotta,“ de a „nehéz morgók“ derekasan megszolgáltak a rájuk költött pénzért és az annyi dicsőséges győzelem kivívásában első helyen vették ki a részüket. Az „öreg“ Frigyes a tüzérséget már több írógépet használtat vessek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváih Miklós írógép műszerész. A tüzérség az idő tükrében
