Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-18 / 63. szám
ilß^MiXET 1944 március 18. Ä vidéki városok hatalmas beruházásokat akarnak megvalósítani a háború befefestével A közületek, testületek és érdekeltségek erősen készülnek arra, hogy áttérjenek a békegazdálkodásra és nagyarányú munkaprogramok előkészítésével igyekeznek megelőzni a háború után esetleg fölmerülő munkanélküliséget. Az átmenetgazdasági tervekbe bekapcsolódtak a magyar vidéki városok is. A Városok Szövetsége kérésére a polgármesterek bejelentették ilyen irányú elgondolásaikat, munkaterveiket, úgy hogy azokat összesítve lehet a kormány tudomására hozni. A bejelentésekből kitűnik, hogy a vidéki városok hatalmas beruházásokat akarnak megvalósítani a háború befejeztével. Elsősorban lakásépítkezéseket terveznek, mert a vidéken is nagyfokú lakásínség mutatkozik, de jelentékeny elgondolások merültek fel új közüzemek létesítésére és a meglevők fejlesztésére is, amelyek között elsősorban vásárcsarnokok, korszerű fürdők, úthálózati kiépítések, közegészségügyi intézmények, iskolák, vágóhidak, művelődési helyek, sporttelepek stb. lelhetők feli Alig száz esztendeje, hogy egy Rowland Hill nevű angol postamester ötlete útjára bocsátotta a bélyeget, mely azóta bámulatos pályái futott be. Azelőtt készpénzben fizették a vitelbért, távolság szeript, ami elég nehézkes rendszer volt, az egységes tarifa, a „penny porto“ bevezetése viszont rövid pár ev alatt hihetetlen fejlődést indított meg az egész gazdasági élet ben Európaszerte, mert az egyes országok egymásután vezették be a postabélyeget. Hazánkban 1871-ben adták ki az első magyar bélyeget, addig az osztrák értékcikkeket használták. Az abszolitizmus utáni, amúgy is megsebzett nemzeti érzékenységünk miatt az értékjelzést igen diplomatikusan oldották meg, mer! sem „Kreuzer,“ sem „Krajcár“ nem volt, hanem egyszerűen csak „Kr.“ Az együttélés egész korszakának ez volt a legötletesebb politikai cselekedete. Nem is maradt hatás nélkül. A gyűjtés érdekességei Már ebből is kitetszik, mennyi értékes tudnivaló rejlik a bélyegek világában. Mert kivétel nélkül minden állam történelmének, néprajzának, stb. legfőbb adatait ráviszi bélyegei rajzára, hogy megismertesse a külvilággal és ennek óriási hírverő haszna van. Ámbár néha kára is. Vagy 20 éve csaknem háború tört ki Bolivia Eddig körülbelül negyven város jelentékeny összegű készpénztartalékokkal .rendelkezik, de a beruházási összegek nagyr,észét kölcsönből és államsegélyből akarják fedezni. A Városok Szövetsége fölterjesztésében ismerteti a kormánnyal ezeket a nagyjelentőségű elhatározásokat és kérni fogja a kormányt, hogy államsegély és kölcsön biztosítása útján segítse elő a vidéki városok átmenetgazdáli- kodási munkaterveinek megvalósítását. Nem kétséges, hogy a háború, amely legtöbb vidéki város nagyvonalú fejlesztését megakadályozta, egyszersmind ösztönzést is adott jelentős városépítészeti tervek kidolgozására. Ez bizonyos mértékig szerencsés adottság is, mert ötletszerű beruházások helyett alaposan átgondolt, jól sorrendezett munkák kivitelezésére kerül majd sor, amely a valóban fejlődésképes vidéki városok színvonalát, berendezéseit mér- földes léptekkel viszi majd előre. (MVS) és Paraguy között, mert mindketten ugyanaz! a vitás területet szerepeltették bélyegeiken. Se szeri, se száma a hasonló érdekességeknek. Eleinte az első kiadású úgynevezett klasszikus bélyegeknél nem sok ügyet vetettek a szépségre. A világ legritkább bélyege, a csak egyetlen hiteles példányban fennmaradt Angol- Guyana, melynek ára ma 1 millió pengő körül mozog, olyan igénytelen kivitelű, hogy annál még Bürgözdön is különbet tudnának nyomni. Idővel azonban, különösen az első világháború után, ezen a téren is óriási léptekkel haladt a fejlődés. Egyre szépült a bélyegek kivitele, úgy, hogy ma a kisgrafikának valóságos remekeit találjuk köztük. Esztétikailag is sok gyönyörűséget szerez a bélyeggyűj és, de hallatlan elterjedésére ez nem elég magyarázat. Hiszen csak Magyarországon százezerre teszik a gyűj tők számát, Németországban pedig 3 milliót tartanak nyilván, a kereskedők száma pedig maga 30 ezer. Mi tehát a magyarázata annak, hogy kisdiáktól, kézimunkástól, lateinerektől kezdve koronás királyokig (néhai V. György angol kitály egyike volt a legnagyobb gyűjtőknek), tanyától a nagyvárosig egyaránt sok hódolója van a gyűjtés szenvedélyének ? Sokan sportnak mondják. Ez igaz, de az is igaz, hogy játszva rengeteg ismeretre tanít, rendre Figyelem! Bérkeltetést olrsón vállalunk. Naposcsibe állandóan megrendelhető. Bővebb felvilágosítást ad: Hangya Szövetkezet Toiásértékesitő Telepe, Bérkeltető állomás Sümeg (Vasútállomás mellett) Tel. 53. szoktat. Az igazi magyarázat azonban mélyebben, az emberi alaptermészetben rejlik. Miért gyüitsünk I A gyűjtés legerősebb motorja a szerzési ösztön, amely egyébként minden gyarló emberben fellelhető. A filatelisták ezt gyűjtő-szenvedélynek nevezik, megszerezni igyekszik azt, amije hiányzik és ez különösen könnyen követhető a belyeggyűjtésnek ma mar igen széles területén. Valaha nevettek a gyűjtőkön s ha még ma is akadnának nevetők, ezt enyhítse az a köztudomású tény, hogy a bélyeg ma már pénzt érő áru is, meg hozzá nemzetközi érték. Annyira az, hogy a múlt világháború után a világ egyik legnagyobb gyűjteményét, a gróf Ferrari-féle anyagot az entente hadisarcul lefoglalta es az értékesítő kiállítás már akkor több millió svájci frankot eredményezett. De azért senki ne higyje, hogy gyűjteni csak nagy- penzü embereknek érdemes. Ma már oly óriási a kiadott bélyegek száma, hogy ezrével lehet csere utján is szép értékes anyaghoz jutni. Éppen ezért a gyűjtők legritkábban foglalkoznak az egész világ bélyegeivel, hanem egy-egy világrészre szorítkoznak. Nálunk lőbbnyire Európára, még inkább egy-egy országcsoportra, mint például a Balkánra, vagy a Skandináv államokra, vagy csupán egy vagy két országra. Az eddig kiadott különféle bélyegek száma jóval 100 ezer fölött jár. Ki győzné akár idővel, akár pénzzel valamennyit összegyűjteni. A legnagyobb béiyegkereskedő cegek évről-évre úgynevezett katalógusokat adnak ki, amelyek voltaképpen árjegyzékek, de olyanok, mint egy- egy tudományos kódex. A Michel-kataiógus utolsó évi teljes kötete például 2.500 oldalra terjed. Minden létező bélyegnek közli az arát, megemlítve a szép számban előforduló hamisítványokat is. Mi a bélyeg voltaképen? A bélyeg tulajdonképpen kicsi, kamatozó értékpapír. Nemcsak azért, mert ma már mindenütt tőzsdéje van es könnyen eladható, hanem mert rendes időben is évről-évre javul az ára. Ezt elsősorban ritkasági foka (kiadott példányszáma) szabja meg, továbbá a megnyilvánuló kereslet, mert nem minden bélyeget keresnek egyaránt, ha ritka is. Az utóbbi években különösen egesz hihetetlen árfejlödést esetek fordultak elő. Az 1933-ban kiadott osztrák Wipa- emlék block például, melynek kezdő árfolyama 20 pengő volt és három éve még 200 pengőért volt kapható, máig 6000 pengőre szökött fel. A magyar Liszt-biockot is 90 fillérért bocsátották ki 1934 ben, ma pedig 350 pengő az árfolyama. De egész légióra fut a nagy árvonalat befutott bélyegek száma, ami természetesen nemcsak a gyűjtőtársadalom számára öröm, hanem az üzleti számítást is fokozott, sokszor túlhajtott és káros tevékenységre ösztönzi. Mert hol van még a világon árucikk, amely ilyen szédületes pályát mulat ? A bélyeggyűjtésnek ma már igen sok ágazata van. Abban valamennyi megegyezik, hogy szórakoztat, tanít, tőkét jelent és mialatt a bélyeggyűjtő-társadalom kedves sportját űzi, nemcsak magának szerez őrömet, hanem gyarapítja egyben a nemzetvagyont is. Dr. WERNER ISTVÁN. MAVAUT Menetdij 1-40 250 640 6 40 640 Menetdíj 2-40 Menetdíj Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1944. március 6-ától Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT A forgalom vasár- és ünnepnap szünetel. 815 825 10-14 10-30 10 40 d 8-30 930 10-10 f ~ d ' • f d 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-íér é. 10 00 17-05 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9 28 16 33 15 20 —•— i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 16 31 15 45 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 17 19 —-— é. Hévizszentandrás posta i. 7 28 14-33 17 35 —é. Keszthely Hungária szálló i. 710 14 15 1745 —é. Keszthely pályaudvar i. —14 00 Bak—Nova 15 25 i. Bak pályaudvar é. 655 15 30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 16 10é. Nova i. 610 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján d 13-15 13-10 12-30 d — —.— —1725 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é.—•— — 1- 40 14.30 14-30 18 05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 1515 2- 40 14.55 14 59 1819 i. Söjtör Búza-vendéglő i. 642 15 03 4-40 —.— 15 50 19 10 é. Bánokszentgyörgy i. 5 50 — c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = csak hétfőn, szerdán és.pénteken. f = kedden nem közlekedik. Ui tömegfzenvedé a bélyeggyüités Hogyan született a bélyeg1
