Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-10 / 57. szám
1944 március 10. Apró zalai hírek Ideiglenes megbízást kapott Wohlsein Károly Csáktornyái kéményseprősegéd a Csáktornyái járási második kerületben a kéményseprői teendőknek ideiglenes ellátására. — A katolikus Diákotthon mozgalom javára rendezett és a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó területek gyűjtési eredménye eddig több mint ezer pengő. Ebből a zalaegerszegi esperesi kerületre közel 47 ezer pengő esik. — Gazdakör alakult Nemestördemicen. — Káptalantótiban a már működő Gazdakör díszgyűlést tartott, amelyen dr. Fehér János tapolcai főszolgabíró a gazdakötelességeket foglalta ösz- sze, amelyek teljesítésének velejárója a teljes hatósági támogatás. A Gazdakör ifjúsága műsoros estet rendezett. A belügyminiszter az alsólendvai közegészségügyi körben a körorvosi tennivalók ellátásával bízta meg dr. Rafmann Gyula orvost a. honvédelmi munkaszolgálat keretében. — Elcsúszott és karját törte Fülöpp Gyula sü- megprágai tanító. — Cseke István 39 éves dömeföldei lakos súlyos sérüléseket szenvedett, mert egy ismerőse fejbeverte. Kórházba szállították. — Kovács József 21 éves zalaegerszegi gabonaforgalmi tisztviselő a fejszével elvágta bal kezét. — Kiskanizsán a szüleinél halt meg Herczeg Antalné zákányi fiatalasz- szony. Az anyaság előtt álló asszony halálát egy zákányi kuruzslónő okozta. Megindították ellene az eljárást. Lovászi község a vármegye által bekötő út részére Igénybevett 1315 négyszögöl területet vásárolt meg és 7500 pengőt szavazott meg a község részére égetendő 150 ezer darab tégla költségeire. — Zalaszántó házat vett a községháza 'céljaira. A vételár rendezésére 18 ezer ’993 pengő kölcsönt vesz föl. — Lentiben 17 'személynél törölték a borfogyasztási-adóhátralékot behajthatatlanság címén. — Kis- dörgicse 'évi* 5 mázsa, Felsődörgicse pedig évi 9 'és fél mázsa búzáért adta bérbe a községi vadászati 'jogot. — Megtagadta a vármegye a jóváhagyást Batyk és Zalavég községek határozatától a tanítók karácsonyi segélyezésére nézve. A megokolás szerint a felekezeti tanítók a községtől segélyt nem kaphatnak. — Alapítványi 'helyet létesített Gyenesdiás és Vonyarcvashegy község a zalaegerszegi téli mezőgazdasági 'iskolánál 150—150 pengő hozzájárulással. — Hosszúlejáratú kölcsönt vesznek föl a Zalaszántó községben építendő körorvosi lakásra 'a közegészségügyi körhöz tartozó községek. — Kerkateskánd és Tormafölde Tornyi- szentmiklós községtől telket vesznek az ottani körorvosi lakáshoz. — Az alispánnak tanulmányozásra kiadta a vármegye a bocföldei körjegyzőségnek Bakra való áttelepítése ügyét. Bocfölde Ugyanis nem tudja biztosítani a körjegyzői székházat, viszont a kétezer lakosú Bak már íorgalmasságánál fogva is legalkalmasabb erre a célra. — Raima, Murabesz- terce és Csömödér hosszúlejáratú OT1 kölcsönt kérelmeznek a körjegyzői iroda és lakás építésének biztosítására. — Drávavásárhely 18 ezer pengő hosszúlejáratú OTI kölcsönt vesz föl orvosíakás építésére. — Keszthely község iá közkörház mellett létesítendő egészségház céljára 48 ezer pengő hosszúlejáratú kölcsönt kíván fölvenni és a pénzintézetekkel eziránt tárgyalásban van. A vármegye 60 napon belül kívánja az eredményt, mert a tárgyalások nem késleltethetik az építést. Szükség esetén a vármegye visszafizetendő előleget folyósít. — Díjnokká fogadták fel az ukki körjegyzőséghez Horváth Margit tényői lakost. — Népművelő előadást tartott Sáha Angelus sümegi ferences atya Bazsi községben »A nemzet megpróbáltatásának tanulságai, tekintettel a falura« címmel. A helyi Kálót 'buzgó munkáját dicsérő előadás során Németh József tanító a katolikus magyar sajtó létjogosultságát és nagy memzetnevelő munkáját emelte ki. — A sümegi csendőrörs járőre Mihályfa 'községben tettenérte Nemes Ferenc tekenyei 'földmívest s igazoltatás alkalmával a magával vitt 10 kiló cukor hoíszerzését nem tudta igazolni. Minthogy megállapították, hogy azt hatósági jegy, illetve szállítási igazolvány nélkül szerezte és szállította, a járási főszolgabíró nem jogerősen 5 napi elzárásra változtatható 50 pengő pénz- büntetésre ítélte, továbbá a 10 kiló cukornak elkobzását is elrendelte. 3 HÍREK AZ elsötétítés ma este nyolc ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART. — Járási főszolgabírói értekezlet. Ma a vár- megyeházán értekezletre jöttek össze a járási főszolgabírók és polgármesterek. Vitéz gróf Teleki Béla főispán elnöklése mellett közellátási és hadigondozási ügyeket vitattak meg, amelyek mo»t a háborús közigazgatásban a legfontosabbak. A megjelentek észrevételeire a főispán adta meg a szükséges felvilágosításokat. — Áthelyezés a gazdasági felügyelőségein. A földmívelésügyi miniszter Szabó Péter István m. kir. gazdasági segédfelügyelőt Zalaegerszegről Novára helyezte át járási gazdasági felügyelőnek. — Talnügyi hírek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter 'tanítói gyakorlatra kötelezett több ötödéves tanítóképzőst, hogy a tanító- hiányon ideiglenesen segítsen. Zala szintén azok közé a helyek közé tartozik, ahol a háború következtében számos iskola maradt tanító nélkül s így a gyermekek oktatása a 'legnagyobb nehézségekbe ütközik. Most a bajai állami tanítóképzőből Götz József ötödéves képzőst a gáborjánházai, Szentirmai Lászlót a németfalui, Kiszler Józsefet a 'lentiszombat- helyi, Mátics Józsefet a valkonyai, Kiss Józsefet pedig a taliándörögdi római katolikus iskolához osztották be tanítói gyakorlatra. A soproni evangélikus tanítóképzőből Domonkos Aladárt a nagypali, Buczonich Tibort a szala- pai róm. kát., Csík Kálmán Bélát pedig a rigácsi evangélikus népiskolához küldték kisegítőnek. — A tankerületi kir. főigazgató Karácsony Imre sümegi tanítót megbízta az ottani körzeti 'iskolafelügyelet ellátásával, Kovács Béla drávaszentiváni tanító pedig igazgatói megbízást kapott. A tankerületi főigazgató jóváhagyta Kovács Imrének a belsősárdi községi népiskolához helyettes tanítóvá történt megválasztását. — Jegyzői áthelyezések. A belügyminiszter Soós Gyula községi jegyzőt Balatonfüredről1 Alsódörgicsére körjegyzőnek, Csaba András körjegyzőt pedig Alsódörgicséről Balatonfü- redre helyezte át. — Va?ár>fiiap bemutatkozik a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör. Nemrégen ízléses falragaszok jelentek meg Zalaegerszeg üzleteinek kirakataiban, amelyva nemrégen megalakult Irodalmi és Művészeti Kör bemutatkozó műsoros estjét jelentette be. Eszerint a kör gazdag és változatos műsorán fellép Gás- párné Takács Dóra, Ivánfi Jánosné, Hegedűs Klári színművésznő, Ujlaky László színművész, Bacsics Vilmos hegedűművész, dr. Tóth Ervin hegedűművész, Hajba Kálmán, Zombory Béla operaénekes és sokan mások a kör tagjai közül. Az ünnepi beszédet dr. Brand Sándor alispán mondja. A jegyek elővételbeni árusítása egész héten folyamatban van a Zrínyi könyvkereskedésben. A helyárak 5, 3.50, 2.50 és az állóhely 1 pengő. (Beküldött közlemény.) — Nagysikerű honvéd hangverseny Csáktornyán. A honvéd gyalogezred zenekara hétfőn és kedden a Csáktornyái 'leventeotthonban nagysikerű estélyt rendezett. A műsoron szerepelt a Petőfi-oyitány, részlet a Bánk bán operából, Lehár Ferencnek a Mosoly országa című daljátékából, azonkívül magyar dalcsokor és ábrándbemutató »Ott, ahol a Mura folyik« címmel. A műsor második részében egy vígjátéknyitány, egy keringő és jakál István előadásában fagot-, Rózsa Ferenc előadásában pedig xilofonszóló szerepelt. A műsort hatásos táncszámok, magyar nóták és indulók egészítették ki. A vezénylést Pécsi István karnagy látta el olyan rátermettséggel, hogy a termet zsúfolásig megtöltő közönség állandóan ünnepelte, valóban a szívébe zárta. A zenekar minden tagja a fegyelmezettségnek és átérzés- nek birtokában töltötte be hivatását. A szóló- számok, a táncok és a magyar nóták szűnni nem akaró tapsviharral végződtek. A közönségnek az az óhajtása, hogy a hangversenyeket rendszeresítsék. ADAKOZZUNK a hadbavonultak rászorult hozzátartozói javára a Bajtársi Szolgálat útján. Miért vannak Zalában szláv nyelven elnevezett községek? A székesfehérvári Múzeum Egyesület és a Vörösmarty Kör tudományos előadássorozatának programján egyik legégetőbb kérdés, a szláv kérdés szerepelt dr.. Kniezsa István egyetemi tanár tolmácsolásában. Az előadást dr. Csitáry Emil nyug. főispán vezette be. Rámutatott a kérdés százéves múltjára, ami- koris már Wesselényi felhívta a figyelmet Magyarország szörnyű helyzetére, amely völgybe épített várhoz hasonlít, magas hegyekkel körülvéve, ahol állandóan a magasból lezúduló lavinától kell félni. A szláv veszély sötét árnyéka most még félelmetesebbé vált s ez tette időszerűvé ezt az előadást. Dr. Kniezsa István ismertette ezután a szlávok őshazáját, majd szétszóródását keleten, nyugaton és délen. Az avarok elől menekülve jutnak el a Kárpát-medencébe is, ahol régi települési helyükhöz hasonló területeken állapodnak meg. Trencsén, Turóc, Nyitra stb. megyékben, majd később a belső területeken, így a Dunántúl, amely a legalkalmasabb terület volt számukra életföitételeikhez. Legnagyobb számban Zala és Somogy megyét lepték el. A honfogla’áskori szlávok eredetét vizsgálva, az előadó arra mutatott rá, hogy Dunántúlt két szláv nép igényli magának. A szlovén és a tót. A történeti források minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy Zala és Somogy megyében szlovén fejedelemség volt. Az utóbbi időben azonban Melich János elmélete nyomán újabb vélemény alakult ki, hogy a pannór niai szlávoknak a Balatontól északra lakó része inkább tót volt. Melich ezt az elméletét a személynevekből alakított helységnevek alapján állította fel. Ez azonban nem fogadható el teljességgel. A honfoglaláskori szlávok számára vonatkozólag az előadó arra a megállapításra jutott, hogy föltétlenül kevesebb volt, mint a honf foglaló magyaroké. Különben n>em kerülhette volna el a magyarság a töredék elődnépek sorsát, a beolvadást. Elméletét több bizonyítékkal támasztotta alá. Majd a magyarság és a szlávok együttéléséről beszélt. Rámutatott arra, hogy Pannóniában csak jelentéktelen szláv töredék élt. A magyarság, amely az őshazából jött, itt más életkörülmények közé került, a meghódított népektől eltanulta a gazdálkodást és az ehhez szükséges új szavakat a szláv nyelvből vette át. Az, hogy a Dunántúlon szláv eredetű helységnevek találhatók, annak tulajdonítható, hogy ebben az időben éppen olyan divatos volt a szláv nyelv, mint jóval később a francia, így a magyarok számos helységet szláv nyelven neveztek el Zalában is (Nova, Dobri, Bazsi stb.). A 13. századig a szlávság adott a magyarságnak, de a 13. század után a kiteljesedett magyar kultúra adott sokat a szlávság- nak. A magyarság és a szlávság itt ezen a földön egymásra van utalva, ezer évig egymás mellett élt és egyik se mondhatja, hogy a másikhoz semmi köze sincsen.
