Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-09 / 56. szám
ARA 14 FILLÉR 1944 MÁRCIUS 9. CSÜTÖRTÖK V. évfolyam #> politikai napilap #■ 56. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P, Ttttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. ÖRÖK A MAGYAR hogy helyes utón vezeti, azt vakmerőség volna tagadni a legelfogultabb szélsőséges politikának is. Vezet és egységet kíván tőlünk. A nemzeti közvéleménynek visszhangot kell adnia, mert mindenkinek meggyőződéssel kell hinnie, hogy ma a nemzet vezetése és a nemzet akarata egy és ugyanazon nagy eszmények jegyében nyilvánul meg, A vezetők megteszik kötelességüket, egyenes utón haladnak, változatlan hitvallást hirdetnek* A közvélemény kötelessége, hogy egységes táborba tömörülve kövesse őket. Mert az az egyenes út, amelyen ők vezetnek, az egyetlen helyes és igaz magyar üt. Ezen érkezhetünk el abba a jobb jövendőbe, amelyért mindnyájunknak dolgozni kell, amelyért semmiféle áldozathozatal nem sok. Mert csak ennek az egyenes útnak a végén mondhatjuk el büszkén és boldogan, hogy örök a magyar! (s.o.) Az uj szombathelyi püspök valószinüles csak husvét után foglalja el trónját Kállay Miklós miniszterelnök hivatalbalépé- sének második évfordulóján, március 10-én nyolcvanoldalas füzet hagyta el a sajtót. Idézeteket tartalmaz a miniszterelnök beszédeiből, újságcikkeiből. Két év alatt különböző alkalmakkal, különböző helyeken, különböző ösz- szetételű hallgatóság előtt történt megnyilatkozások egy-egy mondatát olvassuk ebből a füzetből. A vezérlő gondolat mégis mindig változatlanul ugyanaz. Pedig a legutóbbi két esztendő alatt nagyot fordult az idő kereke, megváltozott az egész világpolitika helyzete, Kállay Miklós azonban változatlanul, következetesen ugyanazokat az igazságokat hirdeti, ugyanazt a nemzeti eszményt szolgálja. Hirdeti a miniszterelnök, hogy ha kitartunk azon az utón, amelyen eddig mentünk, akkor továbbhaladunk. Ha a nemzet önmagába vetett bizalma nem vész el, akkor meg is maradunk. Hirdeti, hogy békét is jelent a magyar tájékozódás. Békét és megértést a dunavölgyi szomszédainkkal, hogy a Kárpátok medencéjének minden népe megtalálja nyugalmát, megélhetését és békés gyarapodását. Soha meg nem szűnik hangsúlyozni a nemzeti egységet, a különböző néprétegek közötti teljes összhangot, mert — így mondja — »meggyőződéssel hiszem, hogy minden magyar munkást kivétel nélkül a munkásság nemzeti táborába lehet hozni és tömöríteni. Nem tudom elhinni, hogy a magyar munkásság más legyen gondolkozásában, mint én vagyok, hogy gyermekének ne ugyanazon jövőt akarja, mint én az én gyermekemnek«. Megmondja bátran, hogy »a szabad, függet-' len Magyarország tölti csak be hivatását és függetlenségének elvesztése Európa vesztesége is«. Megmondja azt is, hogy mi a döntő tényezője Európában való részvételünknek: »az, hogy soha mások nem voltunk és mások lenni nem is akarunk, mint magyarok«. — A legfőbb parancs az, — olvassuk az idézetek között — hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, magyarságunkhoz, törhetetlen keresztény hitünkhöz. Csak önmagunkhoz hűen lehetünk hűek mások iránt, csak magyarul lehetünk hűek. Majd azt mondja a rádióban, hogy mi a magunk életét akarjuk és fogjuk élni: — meg nem alázkodni senkinek és meg nem alázni senkit. Ki ne tudná ezeken a mozaikszerűen összerakott mondatokban a gondolatoknak legteljesebb és leggondosabban összekovácsolt láncolatát észlelni? Mindenkinek meg kell értenie, hogy Kállay Miklós az örök nemzetet szolgálja'. A jövőt, mert az ezeréves múlt nem elég, az emberek ma jövőben gondolkoznak. Be kell tehát bizonyítani, hogy reánk politikailag, katonailag, művelődési és gazdasági szempontból a jövőben is szüksége van Európának. Ezek Kállay Miklós magyar politikájának vezérlő gondolatai, az ebben rejlő igazság erejét kei ma minden magyarnak belső egységgel, vállvetett munkával acélozni. Ezt a nemzetet két esztendő óta vezeti Kállay Miklós és A szombathelyi egyházmegyében, amelyhez Zalaegerszeg város is tartozik, nagy örömmel fogadta a hívők tábora az új főpásztor kinevezését. Kovács Sándor püspök a legfiatalabb a most kinevezett három új főpásztor között). Kecskeméten született 1893-ban, az ottani piarista gimnázium tanulója volt és 1915-ben történt pappá szentelését követő néhány év után, amelyet a váci püspöki udvarban töltött, ugyancsak Kecskemétre került plébánosnak- Nagy szervező képessége felvirágoztatta a varos és környékének hitéletét. Különösen buzgó tevékenységet fejtett ki az alföldi tanyavilág hitéletének kiépítésében. Jelentékeny szerepet játszott Kecskemét köz- és társadalmi életében, az ottani intézmények létrejövetelében és fejlesztésében. Érdemeiért a Kormányzó Ur a Magyar Érdemkereszt Középkeresztjét adományozta neki. Többször keltett általános figyelmet a katolikus folyóiratokban megjelent cikkeivel, amelyek fontos kérdéseket világítottak meg. Mint kitűnő szónok, a rádióból is ismeretes. Az új szombathelyi püspök a Magyar Kurír tudósítójának kijelentette, hogy a nagyhetet még Kecskeméten szeretné tölteni, hogy híveihez intézett nagyböjti szentbeszédeit befejezhesse. A szombathelyi egyházmegyében harangzúgással ünnepelték az új püspököt, a templomokra, a középületekre és számos házra kitűzték a magyar nemzeti és a pápai lobogókat. A veszprémi egyházmegye püspökévé kinevezett Mindszenty József pápai prelá- tus, zalaegerszegi plébánost a tegnapi és a mai nap folyamán számos küldöttség kereste fel köszöntésével. Megjelentek a vármegye, a város és az egyesületek képviseletei, az üdvözlő táviratoknak pedig se szere, se száma. C z a p i k Gyula egri érsek, a veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója a kinevezés alkalmából pásztorlevelet adott ki, amelyben örömmel értesíti a. veszprémi egyházmegye híveit az új püspök kinevezéséről és hangoztatja, hogy az isteni Gondviselés az elárvult egyházmegyének olyan utódot adott, akinek múltja záloga tannak, hogy alkotó, papjainak és híveinek szerető ifőpásztora és melegszívű atyja lesZk Kéri ia híveket, hogy legyenek terveinek lelkes, végrehajtói, gondjaiban támaszai, hogy Isten dicsőségére, :a lelkek üdvére és szeretett hazánk javára tovább kormányozhassa a Szent Istvántól alapított nagy és szép egyházmegyét. Végül elrendelte, hogy március 19-én, az új főpásztor névünnepén a veszprémi egyházmegye valamennyi templomában ünnepélyes szentmisét mondjanak Te Deummal. Apró zalai hírek Hasbarugdosta a gondjára bízott tehenet Boros Sándor óhídi gazdasági cseléd. Állatkínzásért nem jogerősen 5 napi elzárásra változtatható 30 pengő pénzbüntetésre ítélte a sümegi főszolgabíró. — Ugyancsak megbüntetett a sümegi főszolgabíró egy gógánfai és egy káptalanfai földmívest, mivel engedélyi nélkül sertéseket vágtak és a kötelező zsír- beszolgáltatást is elmulasztották. — Gyula- keszi községbe bevezetik utcavilágításra a Ba- latonvidéki Villamosművek vezetékén a villamos áramot. — Zalahalápon szintén bevezetik az áramot úgy, hogy az újdörögdi teleptől a vezetéket meghosszabbítják. Az Egyesült Izzó Rt. ugyanis az újdörögdi vezetéket Ajkáig kiépíti. Az áram bevezetéséhez mind a két község az iparügyi miniszter hozzájárulását kéri. — Pártolóan terjeszti fel a vármegye a viziszentgyörgyi körjegyzőség községeinek határozatait, hogy a négy község egyesülhessen. — Megtagadta a vármegye a jóváhagyást Csáktornya község határozatától, amely arra vonatkozik, hogy az iparostanonciskolai tanítók heti egy óra után évi 150 pengő díjazásban részesüljenek. A fennálló rendelkezések szerint az óradíj csak 100 pengő lehet. — Ke- recseny község 1.000 pengővel, Orosztony 2.000 pengővel segélyezi a római katolikus népiskolát. — Jóváhagyta a vármegye Pölös- ke, Zalaszentmihály, Kerkabarabás, Kozma- dombja, Kálócfa és Sormás községek határozatait a községi tanítók karácsonyi segélyben való részesítésére. — Pötréte évi 980, Alsórajk pedig évi 800 pengő segélyben részesíti a legeltetési társulatot tenyészállattartás címén. — 4.500 pengőért szabadkézből eladja Balafonfüred község a 400 percliteres 'fecskendőjét. — Megtagadta a vármegye a hozzájárulást ahhoz, hogy Lendvavásárhely község a téglagyárát két évi időtartamra 15 ezer darab tégláért bérbeadja Horváth Eleknek. A vármegye szerint a bérletidő rövid és meg kell kísérelni, hogy magasabb ajánlattevő jelent-
