Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-08 / 55. szám
I ARA K>'FILLER 1944 MÁRCIUS 8. SZERDA V. évfolyam POLITIKAI NAPILAP # 55. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ÍT&ttössy-idcc. 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Erős férfi a kormánynál XII. Pius pápa uj megyéspüspököket nevezett ki Husaonnégy éve annak a történelmi pillanatnak, hogy -nagybányai Horthy Miklóst, a magyar nemzeti hadsereg vezérét a nemzetgyűlés kormányzóvá választotta. A magyarság politikai bölcseségére, ösztönösen megnyilatkozó érzékére vall, hogy Horthy Miklósban,, az otrántói hősben, a fehérlovas fővezérben .kereste és találta meg a legalkalmasabb férfit. Nem lehet elutasítani magunktól a-gondolatot, hogy az isteni Gondviselés világosította meg az elhatározást és döntést meghozó magyar vezetőket, mert az elmúlt J24 év megbizonyította, hogy szerencsés sugallat vitte a nemzetgyűlést az elhatározásra. A március í-én Magyarország kormányzójává megválasztott Horthy .'Miklósban nemcsak államfőt, szükségmegoldást, de azt a férfit találta meg az ország, ákiben volt hit, erő és bátorság vállalni a nagy feladatot, nyugodt biztonság, lassú, de fokozatos munka felvételére, állam- férfiúi bölcseség a sorrend megállapítására, mérhetetlen bizalom a fajta erejében -és elszántság, hogy ezt az erőt összefogja -és az építő munka szolgálatába állítsa. A szegedi program, amely elválaszthatatlan a Kormányzó Ur nevétől, így vált többé, mint szükségmegoldássá, így lett építő elv, eligazító cél és a kisebbről a legnagyobbakat átható szándék: fölemelkedni! igazi jelentőségét a március 1-i, ezelőtt huszonnégy év előtt elhatározott ténynek természetesen .a történelem méri fel, de Istennek hála, nekünk, kortársaknak is megadatott, hogy lássuk: a legjobb utón haladt a nemzet Horthy Miklós bölcs irányítása alatt ahhoz, hogy megalázottságából és eltiportságából segítség nélkül, önmagára támaszkodva hozzáfoghasson önmaga megmentéséhez. Meg kellett érnünk, hogy szinte napróí-napra, éyről-évre láthattuk ennek az országiásnak kiteljesedését, tudomásul vehettük, hogy az ország hajója, ha — a latin költővel szólva — hányódik is, de el nem merül. A férfi a kormánynál nemcsak erős kézzel fogta a ronccsá vált hajó kormányát, de látta, mutatta a célt is, amibe el tudja vezetni, anélkül, hogy elmerüljön. Hit sugárzott erről a messze kimagasló férfiről és az elmúlt idők megbizonyították, hogy ez a hit több volt mindennél: idegen segítségnél, népszövetségi kölcsönnél, alkalmi összeállások- nál, kisantant szövetségnél: építő erő volt Horthy Miklós mindenre kiáradó építő kedve és ereje! Amikor meggyújtjuk az emlékezés mécsesét, 1920 március 1-ére emlékezvén, hálát adunk a Gondviselésnek, amely a nagy napon a nemzet elhatározását befolyásolta, nyugodt lélekkel nézünk a jövőbe és hisszük, hogy megadatik Horthy Miklósnak az is: népét a boldog béke révébe is el fogja vezetni, erőben, épségben, ahogyan hasonló viharok zónájából egyszer már révbe vezette. A Mindenható Isten bőséges áldása kísérje még hosszú életuton a Nemzet Atyját, Kormányzó Urunkat! Az ősi veszprémi egyházmegye fopásztora Mindszenty József zalaegerszegi plébános lett A Magyar Kurír jelenti: Az Osservatore Romano március 7-i száma közli, hogy XII. Pius pápa Őszentsége veszprémi püspökké Mindszenty József pápai prelátus, címzetes ; .apát, zalaegerszegi plébánost, szombathelyi püspökké Kovács Sándor pápai prelátus, címzetes apát, kiskunsági főesperes, kecskeméti jolébánosi, Csanádi püspökké pedig Hamvas Endre esztergomi kanonok, apostoli főjegyző, budapesti érseki általános helytartót nevezte iki. * ’A püspökök kinevezéséről szóló hír tegnap tóác este a rádió útján terjedt szét. Különösen mély hatást keltett a kinevezések közül Zalában ia.z, amely Mindszenty (Pehm) Józsefnek a veszprémi egyházmegye élére állításáról szól. Már hónapok óta állandóan közszájon forgó várakozás nyert ezzel szentesítést Az esemény annál nagyobb Zalára nézve, mert ezúttal ez a legelső eset, bogy megyés főpásztor került ki a zalaegerszegi plébániáról. Mindszenty József most március 29-én lesz 52 éves és papi pályája a leggyorsabb és legszebb ívelést mutatja. A vasmegyei Csehimindszenten született középiskoláit a szombathelyi premontrei • gimnáziumban végezte, majd a szombathelyi ^egyházmegye papnövendéke lett. Pappá szentelése után két évig volt Eelsőpatyon káplán, ,4917-ben Zalaegerszegre került a gimnáziumba hittanárnak, egyben a kereskedelmi iskolában is működött ilyen minőségben. Két év múlva a plébánia igazgatásával bízta meg gróf Mikes János püspök. 19.21-ben plébános és 'kerületi esperes lett 1924-ben kinevezték pornói címzetes apáttá, később püspöki biztossá, 1937-betf pedig pápai prelátus lett Pályájának rohamos ívelése összefügg kiváló képességeivel és ...buzgó lelkipásztori tevékenységével. Az a 27 év, amelyet Zalaegerszegen töltött, már maga.is történelem. Mindenekelőtt kiemelkedik a szervező működési’,, amellyel! kézbevette a katolikus sajtó és az egyesületek ügyét. Ezt követték az egyházias jellegű létesítmények, a ferenceseknek Zalaegerszegre való telepítése, a templom és kolostor építésével, amelynek eredménye lett a második plébánia is.. Következett a Notre Dame apáca tanítóryndnek Zalaegerszegre hozatala a csodás szépségű zárda megépítésével. Évek során felépült a. Szent József szeretetotthon, színpaddal bővült ki a Katolikus Művelődésház, a város barokk stílusának megfelelő plébánia- palota emelkedett a régi helyén és megtörténtek a nagyjelentőségű tanoncotthon létrehozásának előmunkálatai is. Jelentékeny szerepet töltött be Mindszenty József a vármegyei és városi közéletben, mint a zalai viszonyok beható ismerője, mint püspöki biztos pedig számos plébániát és lelkészséget szervezett meg a göcseji részeken, hogy az eddig nagy távolságok miatt a mammut-plébániákról nehezen igazgatható híveknek lelki ügyei hozzáférhető ápolást nyerjenek. Széleskörű tevékenysége mellett az Irodalommal is foglalkozott. Még káplán korában megírta Az Édesanya című müvét, amely azóta űj és bővített kiadást is ért el, majd eszményképének, a »nem alkuszunk« jellemű néhai Bíró Márton veszprémi püspöknek állított maradandó emléket, amikor nagyszabású kutató munka alapján megírta az életrajzát, amely munka egyúttal művelődéstörténeti irodalmunknak egyik méltán elismert, kitűnő korrajza. Jelentékeny szerepe volt Muraköz visszacsatolásánál is. Politikai hitvallása az úgynevezett »legitimizmus«, amelytől a végső következtetésig menően soha egy hajszálnyira sem tért el. Az egykekérdésben megindította azt a harcot, amelynek eredménye hozhatja csak meg a magyarság erőbeli gyarapodását politikai és erkölcsi téren egyaránt. Most, hogy az ősi veszprémi egyházmegye élére került, mint a »királyné kancellárja«, további működésétől kiterjedt hatáskörénél fogva is, méltán várhat újabb nagyszabású eredményeket nemcsak az a Zala megye, amelynek jórésze az ő egyházi kormányzása alá tartozik, hanem az egész ország is. * A vármegye mai kisgyűlésén vitéz gróf Teleki Béla főispán meleg hangon emlékezett meg Mindszenty Józsefnek püspökké való kinevezéséről. Örömmel tette magáévá a törvényhatóság gyülekezete azt az indítványtj, hogy Mindszenty Józsefnek, a kisgyűlés volt tagjának magas és felelősségteljes egyházi állásának betöltéséhez Isten gazdag áldását kívánja és szerencsekívánatait jegyzőkönyvileg is tolmácsolja. Zalaegerszeg város polgármestere pedig felkéri a város közönségét, hogy az esemény alkalmából örömét a házak fellobogózásával nyilvánítsa. INNEN IS — ONNAN IS Meghalt Newyorkban 73 éves korában Fényes László, az első világháborús idők szenzációt hajhászó újságírásának egyik legismertebb képviselője. Mindig szenvedélyesen támadott és harcolt a vélt, vagy való igazságtalanságok ellen. Harckészségét ügyesen kihasználta a mögötte álló zsidó tőkeérdekeltség és a jóhiszemű, de kritikátlan ember áldozatul! esett az önmaga által is szított forradalmi megmozdulásnak. — Hosszas családi verekedések után puskatussal agyonverte az apját Zámbó László nemespátrói legény. A bíróságon az^l védekezett, hogy anyja iránt való szeretetból tette el láb alól az apját, hogy megkímélje a sorozatos háborúskodástól. Az öregnek ugyanis szenvedélye volt a civakodás s az apósát is megölte. A törvényszék az apagyilkost nem jogerősen 12 évi fegyházra ítélte. — Uj vezetőtanfelügyelőt kapott Sopron vármegye Geletey Ervin munkácsi tanügyi előadó személyében. Jung Miklós tanfelügyelő, akit néhány rokoni sírhalom Zalához is köt, 43 évi szolgálat után nyugalomba vonult. —• Gabonajegyeinek be nem jelentése miatt 50 pengőre büntették Miskolcon Kormos l^nos gazdálkodót. A gazda dióban akarta a pénzt megfizetni és csak nehezen értette meg, hogy így nem lehet leróni a büntetést.
