Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-03-07 / 54. szám

2

1944 március 7.

íiao^Miílet

Mozgalmat indít az iparkamara

a törzsvevők kiszolgálásának elsősége érdekében

A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelenti Budapestről, hogy a kereskedelmi és iparkamara véleményező bizottsága határozatot hozott a kereskedelem egyik legfontosabb és legégetőbb kérdésével, a törzsvevők kiszolgálásával1 kapcsolatban. A jelenleg fennálló rendelkezésék értelmében ugyanis az úgynevezett alkalmi vevőktől a raktáron levő készletek kiszolgáltatása nem tagadható meg, sőt arra is volt eset, hogy olyan alkalmi vevő, akit a kereskedő nem akart kiszolgálni, azzal a meg- pkolással, hogy készletét a régi törzsvevőinek tartotta fenn, — árúhalmozás, illetve árú- rejtegetés miatt bűnvádi följelentést tett.- A kamara vezetősége a véleményező bizottság határozatát fölterjeszti a kereskedelemügyi és a közellátásügyi miniszterekhez azzal a kéréssel, hogy a fennálló rendelkezések megfelelően módosíttassanak. A kamara rámutat arra, hogy a kereskedőktől sorozatos jelentések érkeztek, hogy amint valamilyen árúcikk szétosztásra kerül, már a nyitást megelőzően néhány órával tömött sorokban állanak az igénylők az' ajtók előtt, akármilyen portékáról van szó. A hatósági vizsgálatok során kiderült, hogy a sor- banállók között egészen igénytelen, szerény anyagi viszonyok között élő emberek is vannak, akik egyszerre több könyvre vásárolnak,

Ebben az irányban sok okos és kedves tanácsot kaphatunk letűnt írásokból, szakértők tapasztalásaiból, kedves mondásokból.

Előljárhat Jókai, aki a kereskedelem népszerűsítésén működve, ezt a bölcs véleményt nyilvánítja:

»Én azt mondom, hogy becsületes embernek lenni igen jó üzlet.« (Jókai: Breviárium.)

Nem kevésbbé okos az a tanács, amelyet egy kínai közmondás így fejez ki:

»Az olyan ember, akinek nincs mosolygó arca, ne nyisson boltot.« (W. G. Smith: The Oxford dictionary of English proverbs: »A man without a smiling face must not open a shop.)

Tehát a kereskedő legyen becsületes és legyen mosolygó, vagyis szolgálja ki tisztességesen és barátságosan, jókedvűen, előzékenyen üzletfeleit.

További követelmény, hogy a kereskedő egy bizonyos foglalkozásra, egy bizonyos üzletágra összpontosítsa tevékenységét és munkaerejét. Csak így képzelhető el, hogy egységes, öntudatos, szervezett munkát fektessen be vállalatába. Már Smith Ádám tanítja, hogy »Jack, of all trades will never be rich«. (Jack, aki mindenfélével kereskedik, sohasem lesz gazdag.) Ugyanezt az igazságot fejti ki Carnegie, a nagy emberbarát és többszörös milliomos is az önéletrajzában:

»Bármily területen a nagy sikerhez vezető igazi út, hogy az ember összes erejét erre az egyre összpontosítsa. Nincs igazi bizalmam azokhoz, akiknek féltucat jövedelmi forrásuk van; egész pályafutásom alatt alig találkoztam egy emberrel, aki egyszerre több vállalatnál volt érdekelve és emellett valóban meggazdagodott volna; gyárosnál ez teljesen kizárt dolog. Mindig azok a férfiak vitték valamire, akik egy utat választottak és azt zavartalanul követték.«

A kereskedő sikerének egyik titka, hogy leleményes, fürge gondolkodású, igyekvő és szorgalmas legyen. Ne elégedjék meg azzal, hogy megszokott szürkeségben éppen csak valahogy, gépiesen elintézze teendőit, hanem

igyekezzék ötletekkel, eredeti kezdeméamit a kereskedő a mai rendelkezések értelmében nem tagadhat meg. Számos esetben

kidierült, hogy egyesek rendes havi bérért egyszerre tíz-húsz vásárlási könyv használatához jutnak és ezt felhasználva^ csz- sizevásárolják az eladásra kerülő ritkább árúcikkeket.

Ezért a kamara azt kéri az illetékes minisztériumoktól, hogy legalább területi szempontból biztosítsanak bizonyos előnyöket a törzsvevők számára, tehát ne fordulhasson elő, hogy ha például az egyik városrészben arról, értesülnek, hogy a másik városrész valamelyik üzletében mézárusítás folyik, akkor az egész városrész odatódul, ahelyett, hogy megvárnák, amíg az ő körzetükben is megkezdődik a mézárusítás. A kamara azt kéri, hogy olyan esetekben, amikor a vásárló személyi körülményei, lakóhelye és az eddig beszerzett, a vásárlási könyvből megállapítható készletei nem teszik megokolttá a kiszolgálást, azt megtagadhassák anélkül, hogy ennek ellenében eljárás indulhasson ellenük. A kereskedők a törzsvevőket különben is szeretnék megtartani, hogy a háború után a szabadversenyben is magukhoz kössék.

nyezésekkel, fáradhatatlan buzgalommal előrevimini üzletét.

Ha üzletfele valami olyant kíván, ami nem áll pillanatnyilag boltjában rendelkezésre, ne nyugodjék ebbe bele, ne utasítsa el vevőjét a/zal, hogy »nem szolgálhatok«, hanem igyekezzék olyan megoldást találni, amely üzletfelének segítségére van és a kereskedelem hasznosságáról meggyőző bizonyságot szolgáltat.

Az ilyen buzgó, fürge kereskedő viselkedéséről szól a következő anekdota:

»Egyszer a háború után egy magyar huszárcsapat Oroszország felől hazamenet egy galíciai községen lovagolt keresztül. A csapatot vezető kapitány, aki egy teljesen leégett ház előtt megpillantott egy ismert kereskedőt, megkérdezi, vájjon hogy megy a dolga. A kereskedő azt feleli: »Hogy is lehetnék? Hiszen tetszik látni, mily nagy károm van. Felgyújtották a házamat és leégett a boltom.« »Kár, hogy nincs boltja, — mondja a kapitány, — mert szükségem volna száz üveg konyakra.« A kereskedő elrohan és néhány perc múlva szekéren hozza a száz üveg konyakot, a kért minőségben. A kapitány csodálkozott a kereskedő ügyességén, hogy leégett boltja dacára ilyen hamarosan tudta neki a kért árút szolgáltatni. Erre a kereskedő azt feleli: »Jó kereskedőnek föl lehet gyújtani a boltját, de nem az üzletét.«

Köz- és magánérdekw

hogy a Jó u/ság pontosan eliutton az előfizetők kezébe.

Akinek a

MA<^ifkr.T

postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak.

Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat, i

Makói dughagymáS

azonnali, vagy későbbi határidőre, hosszúkás aprószeműt 100, nagyobb szeműt 70, gömbölyűt 140 pengőért szállítunk 100 kg- ként. Úgyszintén garantált csíraképes, 1943 évi termésű hagymamagot 10, petrezselyemmagot 10, sárgarépamagot 12, salátamagot 20, céklamagot 16, uborkamagot 20 pengőért szállítunk 1 kg-ként ab Makó, utánvéttel. 10 kg-os magvak rendelésénél 5 százalék árengedményt adunk. Zsákokat csomagoláshoz önköltségi árban számítjuk fel. Sárgarépát és petrezselymet a legolcsóbb napi árban szállítunk.

STJHL és TÁRSA. Makó.

Apró zalai hírek

Dr. Bojt István nagykanizsai törvényszéki jegyzőt kéthóinapi időtartamra a Csáktornyái kir. járásbírósághoz rendelték ki.

700 pengő pénzbüntetésre ítélték a nagykanizsai főszolgabíróságon Horváth Júlia nagykapornak! lakost, mivel nagymennyiségű baromfit és tojást szállított engedély nélkül Nagykanizsára.

INNEN IS — ONNAN IS

Felrobbant Veszprémben Benedek Pál üveg- kereskedő konyhájában a gáztűzhely tartálya. A robbanás ereje a tűzoltóparancsnokot, három tűzoltót és két házbelit a falhoz vágott, de sebesülten is tovább folytatták önfeláldozó munkájukat. Betörtek az összes ablakok is, sőt a szomszédban egy rabitz-fal is eltolódott a helyéről. — 150 ezer pengő kölcsönt vesz föl Veszprém város a tűzoltóság fölszerelésének korszerűsítésére. — Leégett Veszprémben teljes üzemi berendezésével, árúkészletével és faanyagával együtt egy esztergályos műhely, amely a székeskáptalan tulajdona*, Laczhegyi István esztergályos közel 50 ezer pengő kárt szenvett, mert az üzem nem volt biztosítva. — Egyenlő emberi bánásmódot, pártatlanságot és tárgyilagosságot követelt a belügyminiszter a tisztviselőtársadalomtól a közigazgatási tanfolyamon mondott beszédében. Aki az udvariasság ellen vét, a legsúlyosabb fegyelmi felelősséget viseli. — 45 ezer tudományos könyv fekszik a szegedi egyetemi könyvtárban ládákba csomagolva helyiség hiánya miatt. Az egyetem mozgalmat indított, hogy az összes magyarországi egyetemekre terjesszék ki a köteles példányok beszolgáltatását és hogy szűnjék meg a »vidéki« megjelölés. — A Magyar-Bolgár Társaság szabadságünnepet rendezett Budapesten. Kolosváry- Borcsa Mihály, a Sajtókamara elnöke beszédében kifejtette, hogy a szabadság az idegen igát tűrni nem tudó nemzeteknek elengedhetetlen lelki szükséglete. A magyar nemzetet is jogosan megilleti a szabadság azon a földön, amelyet évezredes áldozatok jutalmaként nekünk ítélt a történelem. — Tanári gyakorlatra lehet bocsátani a kultuszminiszter rendeleté értelmében a testnevelési főiskola harmadéves férfi hallgatóit az 1943—44 tanévben. — Kétszázágyas vöröskeresztes kórházat rendeztek be Sepsiszentgyörgyön. — A honvédelmi miniszter az IPOK-hoz intézett leiratában kifogásolta, hogy a sapkakészítők az előírásnak meg nem felelő katonatiszti sapkákat készítenek. A miniszter a jövőben az előírástól eltérő cikkeket készítő, vagy kiszolgáltató cégektől a tisztikart eltiltja. — A kereskedelmi miniszter elvi jelentőségű döntést hozott, amelynek értelmében az ország területén hosszú idő óta kialakult gyakorlat alapján a szatócs vegyeskereskedői iparigazolványa alapján zavartalanul árusíthat népiskolában használt füzeteket, rajztömböt, hangjegy- füzetet, továbbá ív- és levélpapírt, borítékot, csomagoló- és itatóspapírt, papírszalvétát, tortalapot, egészségügyi és elsötétítő papírt, zacskót, tintát, írószert, radírt. Az árusításra olyan helységekben is jogosult, ahol papír- és írószer szaküzletek is vannak.

Milyen a ió kereskedő1