Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-06 / 53. szám
2 1944 március 6. íiAÓMRiarr A kenderkóró feldolgozása A gazda, ha pár száz négyszögölön termet kendert, annak kóróját nem adja el, hanem földolgozza, hogy családját elláthassa kender- árúval. Fél évszázaddal ezelőtt a háznép fonással, szövéssel ütötte agyon a hosszú téli időt. Elmúlt ez a régi szép idő. Azt hittük, többet vissza se jön, pedig újra kopogtat. Ma újra rá kéltett térnünk erre az elhagyott háziparra, mert kényszerít rá a szükség, ami a legnagyobb úr. Minél tovább húzznk-halasszuk a megkezdést, annál tovább kell rongyoskod- nunk. Félnek tőle a gazdák, még inkább á családtagok, mert a törés nehéz munka. Az áztatott kórót előszedjük télen a pajtafiából és keresünk megfelelő helyet. Lehetőleg olyant, ahol nem fázik meg la munkás. A törést ne bízzuk az asszonyokra. Nehéz munka ez, végezze tel a férfi. Talán szokatlan, de ha a kórót készárúvá akarjuk feldolgozni, pedig erre van szüksége még a férfinépnek is, akkor az asszonyoknak, leányoknak téten át lesz dolguk a szövéssel, - fonással. Ha a törés munkáját átvesszük az asszonyoktól, akkor szívesebben fognak a kidolgozással foglalkozni. A megtört kendert a padlásokról előkerült törővei nyomban ki is tiloljuk. Melléktermék a pozdorja. Értékes tüzelőanyag, ami úgy ég, mint a zsír. Ha gyorsan kell tűz, akkor igen jó szolgálatot tesz a tűzhelyben. A Itörés-tilolás lés a további tisztogató munka főterméke a kender rost lés a kóc. Mind a kettő értékes, (félig kész ipari termék. 100 kg kender- kóró után 10—14 kg rostot és 2—3 kg kócot kapunk. A többi pozdorja, ami elég nagy mennyiség. Ha elővesszük a ceruzát, akkor számítás alapján kijön:' 40 mázsa holdankénti kóró- termés után kapunk kerek számokban 500 kiló kenderrostot és 100 kiló kócot. Vájjon mit kapnánk mi ezekért? Természetesen csuk a hivatalos árakat vehetjük figyelembe. Ha kö- izönséges, durva, gyors munkát végzünk, akkor a kenderrostért 100 kilónként 350 pengőt, a kócért 250 pengőt kapunk. Ha beszorzunk, akkor a rostért 1.750 pengő, a kócért 250 pengő, összesen tehát 2.000 pengő a bevételünk holdanként háziipari munka árán. Ez az ipari munka 1.000—1.200 pengőt hozott. Abban az esetben, ha a kenderrostot gere- benezzük, tisztítjuk, egyszóval nemesítjük, akkor értéke lényegesen emelkedik. Hivatalos ára átlagosan 500 pengő, a kócé 300 pengő. Ebben az esetben egy hold termése 2.800 pengőt hoz. Majdnem 2.000 pengő esik a háziipari munka javára. Igen szép kereset ez. A munka jól meg van fizetve. Ha kis mennyiségben termelünk kendert, akkor Inem fogunk megállni a félig kész termék élőállításánál, hanem kikészítjük. Ez amiunka már nem a férfiaké, hanem az asszonyoké. A (munka a fonás és a szövés. Az idősebbek sok vidéken még jól értik. A padlásokon ott van a rokka, csak le kell hozni, kissé megzsírozni, hogy könnyebben járjon. A falvakban vannak még szövőszékek, rendbe kell hozni őket. Ha nincs elegendő, házilag is elő tehet állít mi őket, hisz ott a minta. Ha jó volt régen, most is megelégedhetünk vele. Ha többet és szebbet akarunk, akkor szövőtanfolyamon megtanulhatjuk a mintás szövést is. De sok légi szövő nagy mester volt ebben is! Én azt gondolom, hogy la meglevő szövőszékeknek, mivel nem sok vían belőlük, éjjel-mappal kattogni kellene la falvakban. Sokan elsajátítanák a szövést és akkor a termelt és kidolgozott rostnak, fonalnak lenne elhelyezése. Igen jó, ha a gazda megtanul számolni. Ha számokkal kezd gondolkozni, akkor sok mindent más színben lát. Csak akkor tudja megbecsülni az ipart, amelynek gyakorlásától még ma is sokan óvják gyermekeiket, pedig igen szép megélhetést biztosít. Vegyünk példát a mi háziiparunktól. Egy kiló kenderrost után fonással, szövéssel egy méter kender- szövet állítható elő. Azt hallani, hogy egy méter vászonért, mert így nevezik a tisztán kenderből készült szövetet, 40—50 pengőt is adnak. Ezek után egyszerű már a számítás. Egy holdról előállított 500 kiló rost 500 méter szövetet ad, aminek értéke ma 20—25 ezer pengő. Ennek tíz százaléka esik nyersanyagra, a többi a háziipari munka díja. A megmaradó 100 kg kóoot, ami kötélnyersanyag, nem is veszem figyelembe. Tovább már nem folytatom, számítsanak az olvasók is! Eredmény: igén nagy összeg a háziipari munka ellenszolgáltatásaképpen. Sokan azt vethetik szememre, hogy ez a helyzet ma, ’de mi lesz holnap, ha mindenfelé kattognak a szövőszékek! Nem félek én. Karoljuk fel csak a kendertermelést. Akik hallgatnak rám, jól járnak, ha sokan hallgatnának rám, jól járna mindenki, nemcsak a háziiparos. Mert igaz, hogy a kisebb kereslet miatt a vászonárak leesnének, de a háziiparos azért keresne és a fogyasztó is jól járna. PÖRNECZI JÓZSEF. Apró zalai hirek Vrelj József nyirádi kocsis az istállóban a jászolba lépett lovat igyekezett kiszabadítani kínos helyzetéből. Közben a ló úgy bokán rúgta, hogy súlyos sérüléssel került a kórházba. Zöldkeresztes élelmezési tanfolyami záróvizs- vizsgát tartottak tegnap az Alsótendva melletti Hármasmalom községben. Megjelent a hatóság részéről Markos Jenő népművelési titkár és a vármegyei tisztiorvosi hivatal képviseletében dr. Borbély András orvos. — Nagysikerű kiállítást rendeztek Baktüttősön és Gyenesdiáson a kukoricacsuhé háziipari tanfolyam befejezéseképpen. — Ismét nagy szellemi eredménnyel működik a keszthelyi szabadegyetem. — Beszakadt a Balaton jege három korcsolyázó gyermek alatt. Gazdászok és nádvágók siettek segítségül, közben az egyik nádvágó alatt is beszakadt a jég s így őt is ki keltett menteni. A vasútállomás főnöke több vasutas segítségével viszont a napokban a sportpálya melletti öbölben csúszkáló két gyereket mentett ki kötél segítségével a beszakadt jég alól. — Végre megérke,- zett az anyag a keszthelyi vízművek gépházának és a vágóhíd belső fölszerelési tárgyainak, valamint a magaspályának elkészítéséhez. A szerelési munkák rövidesen befejeződnek s így az üzemek zavartalanul megkezdhetik működésüket. — Házibetegápoló tanfolyam van folyamatban Toppler Anna keszthelyi vörös- keresztes ápoló vezetésével Alsópáhokon. —• 26 tagú teventezenekar alakult Cserszegtoma- jon. — A postaigazgatóság fölvette ez évi költségvetésébe a tapolcai postahivatal építkezését. A vázlattervek elkészítésével Králik Ferenc “budapesti építészmérnököt bízták meg. A község felajánlotta az építkezéshez szükséges követ, hír szerint a téglagyár is biztosítani tudja a szükséges anyagot, úgy hogy az építkezés megkezdésének nincs akadálya. A sümegi járás területén az elmúlt február hónap folyamán 1 üzemi és 5 mezőgazdasági baleset, 1 halált okozó súlyos testi sértés és ezzel kapcsolatban 1 orvosrendőri hulla- szemie, továbbá 2.000 pengő kárértékben erdőtűz és 8.050 pengő kárértékben lakóház- és pajtatűz fordult elő. Változatlanul fennáll a gazdák ipari növénytermelési kötelezettsége Illetékes helyről nyomatékosan felhívják a gazdaközönség figyelmét arra, hogy az ipari növények termelésére vonatkozó kötelezettség változatlanul fennáll. Minden gazda tehát, aki 15 katasztrális holdnál nagyobb szántóföldi területű földbirtokon gazdálkodik, szántóterületének 7 százalékán kötetes a vonatkozó rendeletben felsorolt olajos- és rostnövények valamelyikét termeszteni. Az a körülmény, hogy a gazdálkodó az ipari növényekre termelési szerződést nem kötött, nem mentesíti őt a kötelező termesztés alól. Az ipari növényekre egyébként még mindig lehet termelési szerződést kötni; a megkésve kötött termelési szerződések után járó kedvezmények még mindig jelentősek. Azok számára, akiknek földbirtokán a kijelölt ipari növény az eddigi termelési tapasztalatok szerint kielégítő eredményt nem hozott, a földmívelésügyi miniszter tehetővé tette, hogy a rendeletben felsorolt olajos- és rostnövények bármelyikét területtöbblet nélkül termesszék. Azok a gazdálkodók, akik ezt a kedvezményt igénybe akarják venni, forduljanak az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőséghez. Természetesen a már megkötött termelési szerződések meg nem változtathatók. Tekintettel textilellátásunk nehéz helyzetére, nagyon kívánatos, hogy kendert és rostlent minél több gazdálkodó, minél nagyobb területen termesszen. Ä kendert és rostlent termelő gazdálkodók jelentős kedvezményekben, így textilanyag természetbeni visszajuttatásában is részesülnek. Egy rövidesen megjelenő rendelet biztosítani fogja azt is, hogy a rostnövénytermelő gazdák háziipari célokra kielégítő meny- nyiségű kender- és rostlenkórót tarthassanak vissza. Végül felhívják illetékes helyről a gazda- közönség figyelmét arra, hogy a kötelező ipari növénytermesztés végrehajtását a hatósági tényezők az idén is gondosan ellenőriztetni fogják és a mulasztó gazdákkal szemben kihágást eljárást, sőt súlyosabb esetekben bűnvádi eljárást is fognak indítani. MAVAUT Menetdíj Zalaeserszes autóbusz menetrendié Érvényes 1944. március 6-ától Bak—Keszthely. MAVAUT A forgalom vasár- és ünnepnap szünetel. Menetdij d f d 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. f 10-00 d 17-05 T40 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8-15 1520 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 1631 2-50 825 1545 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 900 16 05 640 10-14 17 19 — é. Hévizszentandrás posta i. 7-28 14-33 640 10-30 17-35 —é. Keszthely Hungária szálló i. 7-1C 14 15 640 1040 17 45 —•— é. Keszthely pályaudvar i. —• — 14 00 Menetdíj d 8-30 930 15 25 i. 15-30 i. Bak—Nova Bak pályaudvar é. 6 55 Bak Hangya szövetkezet é. 6*50 d 13 15 1310 2-40 1010 16 10 é. Nova i. 6-10 12 30 Zalaegerszeg—Bak—Llspe—Szentadorján d 1725 i. 18 05 i. 18 19 i. 1910 é. c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = f = kedden nem közlekedik. 1- 40 2- 40 4-40 14.30 14.55 14-30 14 59 15 50 Zalaegerszeg Széchenyi-tér Bak Hangya szövetkezet Söjtör Búza-vendéglő Bánokszentgyörgy csak hétfőn, é. 7-00 1515 i. 6-42 15 03 i. 5 50 — szerdán és pénteken.
