Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-03 / 51. szám
Űzzünk háziipart Zalában _______________________njMfjjTfajET Am ikor a városi ember a falusitól sorsa iránt érdeklődik, rendszerint panaszt .hall tőle. Ha beleláthatna pénzes tárcájába, akkor sok falusiét dagadozni látná... Hogyan? Panaszkodik és pénze mégis van? Igen. A kisgazda, aki mindent törvényes áron ad el és rámondhatjuk azt is, hogy majdnem mindent áron felül vásárol, joggal panaszkodik. Nem éhezik, de ha az élelmezési cikkeken kívül másból nem volt tartaléka, akkor rongyoskodik maga, rongyoskodik családja és oszladozik, foszladozik gazdasági fölszerelése is. A feketéző? Pénze van, de képtelen annyit szerezni, hogy a fölöslege és szükséglete közti egyensúlyt megtalálja. Nem lesz mindig így! Hogy a kisgazda, a tfz holdon aluli is, összeszedhessen annyi pénzt, amivel szükségleteit majd a békés idők beálltával fedezni tudja, háziipart kell folytatnia. A háziipar folytatásának a lehetőségei között talán először említhetjük azt, hogy a nyersanyag a legtöbb esetben rendelkezésre áll. Nem kell érte pénzt kiadni, de nem kell a feldolgozás helyszínére se szállítani. A gazda megtermelte őket erre a célra. Ilyen a cirok, a kender, a len, a fűz. Ezeket azért termeli, hogy a termény eladásával pénzhez jusson. Gazdasági haszna van belőle. De ha nem nyersen adja oda, hanem feldolgozza iparcikké, akkor megkapja az iparos hasznát is. Természetes az, hogy érdemesebb lesz a termelés helyszínén feldolgozni ezeket a termékeket, mint továbbadni. Találunk olyan nyersanyagot is, amit nem feldolgozás céljára termelünk. Valamelyik növény mellékterméke. Ilyen a kukoricacsuhé, a szalma, a hulladékfa. Ezeket a gazda felhasználja gazdaságában takarmánynak, alomnak, tüzelőanyagnak. Kétségkívül így is értékesülnek, de ha tovább dolgozza és olyan cikkeket készít belőle, amit el lehet adni, akkor e csekély értékű anyagokból kézi munkája által sokszoros értékű iparcikket állít elő. A háziipar folytatásának első lehetősége, a nyersanyag tehát rendelkezésre áll. Második föltétel az, hogy a gazdának van-e ideje az ipari munkára. Kora tavasztól késő őszig — ahogy mondják — napról-naprA látástól vakolásig el van foglalva. Ha valaki termelni akar és nem elégszik meg a szántás- vetéssel és aratással, akkor a termőföld az, aminek igen sok munka kell. Minél többet áldozunk rá, annál halasabb érte. Szerencse, hogy a termőföld is elfárad. Pihenésre van szüksége. Télen át kevés munka van vele. A gazda is pihen ilyenkor. De melyik tud pihenni naponta 20 órát? Ennyi ráérő ideje van. Ha a gazda csak mezőgazdasággal foglalkozik, akkor télen át napi négy óránál többet nem kíván tőle a hivatása. Az ezen felüli idővel szabadon rendelkezik. Hogyan használja ki a gazda ezt? Az idősebbek te fa- bet alusznak, olvasgatnak, a ház körül tesznek- vesznek. A fiatalabbakat ennyi nem elégíti ki. Nagyrészük az időt agyonüti a pincézéssel, korcsmázássál... eredménye a számtalan téli és nagyrészben a falukon elkövetett bűneset. Minden gazdának van télen át napi többórás ideje a háziipari munkára. Jól is esik neki, ha megszokott munkájából kissé kivetkőzik és ipari munkába kezd. Felüdül általa. Niapi három-négy óra alatt annyit keres, mint nyáron egész nap. Élvezheti az Iparosmunka megérdemelt gyümölcsét. Ne mondja senki, hogy nincs szüksége erre a keresetre. Ha most egyik-másik nem is tudja eltenni a pénzét, mivel nem a mának élünk, hanem majd a termékenyítő békekorszakra kell elkészülnünk, akkor majd az boldogul jobban, aki a munkaidejét jobban tudja gyümölcsöztetni. A háziipar harmadik föltétele a háziipari szaktudás. Tanulni kell itt is. Csak úgy magától nem megy a seprőkötés, a kosárfonás. A kender feldolgozásához is kézügyesség kell az erőn kívül. Csodálkozunk azon, hogy értéktelen kukoricafosztásból, fadarabokból miket lehet előállítani. Tudás kell ide! Boldog jaz a község, amely háziipari tanfolyamot kap, még boldogabb az az egyén, aki ezeken háziipari tudást sajátít el. Használja ki mindenki. A munkánk akkor lesz eredményes; ha az I előállított háziipari cikkeket el is tudjuk adni. I A mindenkori kormányzat támogató segítsé1944 március 3. Köz- és magánérdek, hogy a jó újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe. Akinek a postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat. gére van szükség, ami eddig sohase maradt el. Hétről-hétre olvashatunk háziipari tanfolyamokról. Zalában sok lehetősége van annak, hogy a viszonyokhoz alkalmazkodó háziipar'le- gyén a nép boldogulásának egyik élősegítője. Gondolkodjunk erről most, amikor talán arra a pengőre nincs oly nagy szükség. Mert fesz idő, amikor a fillért is meg kell takarítanunk! PÖRNECZ1 JÓZSEF. Folytatódik a bíróságok előtt a Csáktornyái ferences zárda bevert ablakainak ügye. Még a nyáron történt, hogy egy jókedvű társaság Csáktornyán elragadtatta magát a félreértelmezett »hazafiasságtól« és kövekkel megdobálta a ferences kolostort. A célzások olyan pontosak voltak, hogy az összes ablakokat beverték. A kődobálók a sötétben eltűntek, de a ferences rendház két lakója állítólag a társaság tagjai 'közül egy s'zemélyt fölismert. Az ügy akkoriban a vármegye ’köz- igazgatási hatóságát foglalkoztatta és erélyes vizsgálat indult. A ferences házfőnök Nagy Károly polgári iskolai igazgatót gyanúsította a kődobálók között való részvétellel. Ezt a gyanút tanúvallomásban alátámasztotta Balent Lajos és Fekete Géza ferences szerzetes is. Nagy Károly ellen a tanügyi hatóság elrendelte a vizsgálatot, a minisztérium azonban nem találta alaposnak a gyanút s így megj- szüntette a fegyelmi eljárást;. Ekkor a polgári iskolai 'igazgató följelentette a két ferences papot hatóság előtti rágalmazásért. A papok a járásbíróság 'előtt is fenntartották állításukat. A 'járásbíróság fölmentette mindkét ferences lelkészt ‘a hatóság előtti rágalmazás vádja alól, mivel ők a bíróság szerint a vallomásukat csak mint tanúként kihallgatottak tették meg. Nagy Károly megfellebbezte az ítéletet, mire most a nagykanizsai törvényszék megsemmisítette 'a Csáktornyái járásbíróság ítéletét és új eljárásra utasította, mivel az ügyészi megbi- zott nem volt jelen a tárgyaláson. Az ablalé- beverés ügye tehát tovább folytatódik. zalai hitek Nagykanizsán magyar-horvát határforgalmi értekezlet volt dr. Lontay Alán főszolgabíró elnöklésével. Kéthónapi fogházra ítélte a bíróság Torma Béla alsófendvai pincért, aki egy leánytól vásznat lopott és azt Csáktornyán értékesítette. — Megfojtotta a csecsemőjét Novák Gizella szenterzsébethegyi leányanya. Büntetése négyhónapi fogház. — Súlyosan sértő kijelentéseket tett Zalaszentiván és Szombathely között a vonaton a honvéd tisztikarra Káplán Dóra budapesti polgári iskolai tanárnő. A zalaegerszegi törvényszéken idegességével védekezett. Büntetése 200 pengő. Chiassoból jelentik, hogy Gibraltárban kivégeztek három olaszt. Az volt a bűnük, hogy Gibraltárba szállításuk alatt a római rádiót hallgatták és kijelentették, hogy bíznak a "tengely győzelmében. (Búd. Tud.) + özv. Keszly Ferencné szül. Ráth Mária, úgy a maga valamint az egész rokonság nevében fájdalomtól lesújtva tudatja, hogy a forrón szeretett gyermek, testvér és rokon Keszly Imre adóhivatali pénztártiszt folyó hó 2-án déli 12 órakor életének 33-ik évében hosszas szenvedés után a haldoklók szentségével megerősítve visszaadta lelkét a Teremtőnek. A megboldogult hült tetemét folyó hó 4-én d. u. fél 4 órakor fogjuk az ujtemető halottasházánál a róm. kát. egyház szertartása szerint beszenteltetni és örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozatot a megboldogult lelkiüdvéért folyó hó 4-én 8 órakor fogjuk a plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatok Zalaegerszeg, 1944. március hó 3-án. Mindnyájunk szeretete kísérjen örök utadon! Dr. Keszly István testvére. Keszly István unokaöccse. Dr. Keszly Istvánná sógornője. Keszly Erzsébet unokahuga özv. Farkas György né nagyanyja. Táncos Gyula nagybátyja. Minden külön értesítés helyett.
