Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-03 / 51. szám
V. évfolyam ♦ politikai napilap •$■ 51. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: l hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Ttttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. WWUffiW ARA 14 FILLÉR-/ 1944 MÁRCIUS 3. PÉNTEK Művészi szobrot adnak át a leventék Serédi hercegprímásnak és Czapik egri érseknek A fájdalmas seb Monte Cassino pusztulása, mint ahogy az egész keresztény világot megrázta, fájdalmas sebet ütött a magyar szíveken is. Mert a magyar nemzet története hűségesen és kitörölhetetlenül őrzi azt a magvető és alapozó munkát, amelyet a bencések a rombadöntött ősi apátsági fészekből kiindulva végeztek Európában, így a magyar földön is. Nagy Szent Gergely pápa is ebből az ősi kolostorból indult el és rendelkezett, hogy a bencések buzgó hitükkel és elfáradhatatlan szorgalmukkal Krisztus hitét elvigyék Európa népéihez és széthintsék a keresztény polgáriasultság és műveltség ezer áldását. Munkájuk mindenütt olyan eredményes volt, mint Szent Gellérté Magyarországon. A magyar történelem megörökíti a bencések munkáját abban is, hogy Kalocsa első érseke, a bencés Asztrik hozza el honalapító István királyunknak az apostoli koronát a szintén bencés II. Szilveszter pápától. A bencések azok, akik magyar földön letelepedvén, megtanították a magyarságot a földmívelésre, a kertészkedésre, megtanították őket építeni maradandó házakat. A bencések voltak azok, akik a kalandos harcok Után a földhöz, az otthonhoz kötötték a nyugtalan vérű magyarságot. Nekik köszönhetjük a szőlő- és gyümölcstermelést. A bencések munkája áldást fakasztott Európa majd minden népére. Valóban ők voltak Európa népeinek tanító- mesterei. Hogyne fogná tehát marokra a fájdalom a magyar nemzet szívét is Monte Cassino teljes pusztulásának a hírére. Hogyne zokogna a magyar fájdalom a romok alól előkerült száz bencés szerzetes holtteste felett! A háborúnak mindezideig meg voltak a törvényei, amelyeket a keresztény polgáriasultság közös védelme, az emberiesség és a józan ész szabtak meg. Róma, Castel Gandolfo és Monte Cassino bombázása után megrendült lélekkel látjuk, hogy ez a világháború megtagadott minden törvényt, amely eddig a fegyverek pusztításának az útját és határát megszabta. Most egyedül a fékevesztett vak gyűlölet, a semminek és senkinek nem kegyelmező bosz- szúszomj, a vértől nem iszonyodó kegyetlenség parancsol irányt és iramot minden ellen, amit eddig szentnek és sérthetetlennek tartottak. Ez már miaga a földre szabadult pokol ördögeinek a tobzódása. A világ kereszténységének és annak sorában a magyar nemzet fájdalma is ott zokog a monte cassinoi romok fölött és száz vértanú bencés szerzetes holtteste fölött tetemre hívja az emberiséget. És amíg a magyar lélek meg- borzadtan és értetlenül áll ennyi gyász és pusztulás láttán, porbahulló alázattal emeli szemét az Ég felé. És imát küld a Mindenek Atyjához: vegye el a népek elől ezt a keserű poharat és tegye azt, hogy ebben a borzalmas világégésben ismét trónjára kerüljön a keresztény polgáriasultságra 'épült emberiesség és a józan ész szabjon határt az öldöklő és pusztító fegyverek útjának és irányának. Ne kelljen megrendültén és zokogva állni olyan romok felett, amelyek temetői azoknak, akik Európa népeit megtanították arra, hogyan kell emberhez méltóan élni a földön. A magyar ifjúság életének és munkájának alapja a valláserkölcsi nevelés, amelyet a leventeintézményben nagyfontosságú rendeletek biztosítanak. A leventeifjúság lelki gondozásáról kjilön szervezet gondoskodik: az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője mellett működő lelkész! alcsoport és az ő irányításuk mellett működő leventelelkészek, szerte az országban. Az ifjúság valláserkölcsi nevelésének jel- képezésére vitéz Béldy Alajos vezérezredes szobrot készíttetett. A szobor Krisztust ábrázolja, mellette áll egy magyar leventeifjű és Amerikában 1941-ben tartottak Kossuth- évet. Akkor volt 90 éve, hogy ott járt. Nálunk március 15-én kezdődik a Kossuth éve. Ötven esztendeje lesz március 20-án, hogy Kossuth meghalt. A Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítást rendez a Kossuth-kor emlékeiből. A kultuszminisztérium gondoskodik Kos- suth-album kiadásáról és arról, hogy Kossuth- ról minél többször megemlékezzünk. Mi is örülünk, ha minél több nyoma kerül elő Kossuth nagyságának. Nem volt még egy magyar ember, akiről annyit írtak volna, mint Kossuthrót. És akiről annyi emlék maradt fenn a világ különféle táján, mint erről a leghíresebb magyarról. >. A magyar nép mondavilágában Kossuth úgy él, mint lovas hős, a vezéreli vezére. Lovon kerülte körül a világot — így tartják. Éppen ezért lehetetlennek tartom, hogy ne lenne Kossuthnak lovasszobra. Az ő életében is talán az első örömet a lovak szerezték. Mint az Andrássyak uradalmi ügyészének fiát bizonyára a legjobb lovak repítik. Olaszliszkán, a nagyapjánál, ahonnan delizsánszok bonyolították le a forgalmat az Alföld és a Felvidék között, 6—8 pár ló prüszkölt az istállóban. Lovagolni hát így gyermekkorában megtanult. Lóra termettnek kellett lenni, mint nemzetének, neki is a szabadságharc alatt. Egy nagy szürke lovon jelent meg a honvédhuszárok között a párendorfi táborban. Lóra kellett kapnia a schwechati csatában, 1848-október 30-án, mikor a megszaladt komáromi nemzetőrséget kivont karddal igyekezett vissza’fordítani és a rendet,helyreállítani. Valószínűleg lóhátról végezte a dicső csatáknál is-a seregszemlét. Sumlábá is lóháton érkezik meg Kossuth kormányzó 1849 november 21-én. Az Ország- gyűlési Múzeum IV. termében látható képen, egy leventeleány. Áhítattal néznek Jézusra, aki áldólag terjeszti föléjük kezét. A Krisztus-szobrot — Hanzély Gizella művészi alkotását — ünnepélyes külsőségek között leventeifjak és leventeleányok küldöttsége adja át Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak és Czapik Gyula egri érseknek, aki a hercegprímás megbízásából leventeügyekben az ő helyettese. Egerben szombaton délben az érseki palotában kerül sor az ünnepségre. Az esztergomi ünnepség időpontját akkor tűzik ki, ha Serédi hercegprímás visszaérkezett a prím ási városba. (LHK) ahogy Kossuth lóháton léptet el a gyalogosok sorfala előtt. Balra a kép sarkán török tisztek kivont karddal. Középen a "háttérben mecset, bástyák. Az első lovas Izmai! bég. Utána kényes tartásű paripán Kossuth délcegen, lengő strucctollas kalapban. Kísérete is lóháton, sisakforgóval. Kutahiában, a félholdas Kossuth-kertben csinos lovardát kerítettek el a két Kossuth;-fiú számára. Ha ő fontosnak tartja, hogy fiai megtanuljanak lovagolni, maga is naponként lovagolhat. Sétalovaglásra is gyakran mennek, 1851 december 6-án az amerikai fogadtatás sorozatos ünnepségein lóháton is megjelenik Kossuth az ünneplő lakosság előtt. Fekete atillában, strucctollas Kossuth-kalapban lép a inewyorki partra, oldalán karddal és sodorja a hurrázó áradat a Castle Garden termébe. Mint László százados írja: »A teremből a mellette levő sétatérre mentünk ki. Kossuth a számára ott készen álló gyönyörű lóra ült s az ott felállított 20.000 főnyi newyorki nemzetőrséget megszemlélte... Kitűnő lovas és nagyszerű megjelenés lovon.« Bosztonban 1852 májusában megint lóháton szemléli a katonaságot, amely annyira tud ügyéért lelkesedni. 1852-ben az olaszországi magyar légió szervezésekor megint alkalma van, hogy lóhátról intézze gyújtó beszédeit a katonákhoz. Kár, hogy a parádés tisztelgésekről nem terjedtek el jobban képek a szabadsághősrői Petőfiről lovaskép is van. Miért nincs száz Kossuth-emlékmű között csak egy is, ami lóháton örökíti meg a halhatatlan seregtoborzót? Kossuthot a nóta is lovon örökíti meg többször is. Az egyik azt mondja például: Kossuth lova megérdemli a zabot,- Háromszor megkerülte az országot. HEGYALJAI KISS GÉZA. Miért nincs Kossuthnak lovasszobra?
