Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-29 / 48. szám

3

Tartalékos tiszt csak az lehet,

aki levente ifjuvezető volt

1944 február 29._________________________________' tlftfTOR FITT

A megújhodott levente intézmény korszerű szervezetével sokoldalú és szerteágazó tevékenységet végez. Az elmúlt két és félév alatt tervszerűen kihasználták az ifjúságban rejiő mozgalmi erőt és lelkesedést is, úgy hogy az alsóbb leventeparancsnoki helyeket (raj- és szakaszparancsnokok s azok helyettesei) önkéntes jelentkezés alapján külön kiképzett ifjúvezetőkkel töltötték be. Ezzel a többi levente közül tehetségével, szorgalmával, nagyobb munkájával és több tudásával kiemelkedő lelkes ifjakat megfelelő ellenőrzés mellett vezetőként alkalmazzák és előkészítik arra, hogy a honvédségben mint parancsnokok is megállják helyüket. Kiképzésük az általános leventeképzésen kívül különösen gondos nevelésből, gyakorlati és elméleti vezetői ismeretekből stb. tevődik össze.

Szükséges, hogy a középiskolás leventék minél nagyobb számban elvégezzék az "ifjúvezetői tanfolyamokat, majd mint ifjúvezetők működAz elmúlt napokban >>A százhatodik születésnap« című Sarment-vígjáték került a főváros színházi világa érdeklődésének előterébe. A bírálat ugyan joggal kifogásolta, hogy a darab széteső, kilenc képe (amely a bemutató óta nyolcra rövidült) széttöredezi az amúgy is kevéssé drámai cselekményt s az egész mű hosszadalmas. (Előadásai félórával korábban kezdődnek, mint egyéb Nemzeti-daraboknál.) Ennek ellenére érdekes és megnézésre érdemes az előadás, mert pompás képét adja a francia kisvárosi társadalomnak. És a kisvárosok oly hasonlóak Európa különböző országaiban ... A dédmama, aki fellázad pénzsóvár családja ellen és kedvenc unokáját az egész család ellenére hozzáadja ahhoz, akit szeret, nagyon mulatságos és rokonszenves alak. Gobbi Hilda játssza, akinek közismert színészi különlegessége a nagyon öreg nők színpadravitele. A harminegynéhány éves Gobbi tökéletesen el tudja hitetni a 106 éves asszonyt. Utána a legöregebb a családban egy 90 éves kisasz- jszony. Ezt a szerepet a húsz évnél nem sokkal több Bakó Márta alakítja, szintén nagyon jól. Bakó Lászlónak, a Nemzeti Színház hajdani neves hősének leánya, tehetséges jellemszínésznő. Kor szerint Mouret anyó 80 esztendős fiacskája, a nyugalmazott ezredes következik: Pethes Sándor mesterien játssza. A többiek valóságos tacskók, legfeljebb 50—60 esztendősek. A fiatalságot Ungváry László képviseli, ő ,az állatszelidítő, aki a család ellenére magával viszi a dédunokát. Ez a leány: Szörényi Éva. Nagyon helyesek mindketten. Egészben- Véve a Sarment-darab méltán illik bele a Nemzeti Színház idei szerencsés évadjába.

Az utóbbi napok legérdekesebb eseményei két nagy vidéki városhoz, Szegedhez és Kolozsvárhoz fűződnek. Szeged színháza ismét gazda nélkül maradt, mert vitéz Bánky Róbert és Orosz Barna, a színház igazgatói bejelentették, hogy a jövő évadban nem pályáznak a szegedi színházra.

Két idény alatt ugyanis közel kétszázezer pengőt fizettek rá, ami bizony nem csekély összeg.

Orosz Barna sokféle vállalkozást vezet. Kereskedelmi vállalatain kívül övé Bánkyval együtt az Uj Magyar Színház és az írisz filmvállalat, Fényes Szabolccsal együtt pedig a Fővárosi Operettszínház. Nem tartozik a szűkmarkú színházi emberek közé, a ráfizetésből azonban elege van — mondja. A nagy ráfizetés oka, hogy a szegedi színház rendkívül drága, hiszen három teljes társulatot kell eltartania: egy prózai, opera és operett együttest. A havi kiadások megközelítik az ötvenezer pengőt, amikor kevés segítség a város által felajánlott évi százezer pengő. Szeged szabad királyi város tehát megint kereshet magának új igazgajenek közre a leventeképzésben, mert a tartalékos tisztek és a tényleges tisztek nagyrésze az ő körükből kerül ki.

Ez az elgondolás vezette a honvédelmi minisztert, amikor elvi döntést hozott és kimondotta, hogy tartalékos tiszti iskolába a jövőben csak azt vezényelhetik, tartalékos tiszt csak az lehet, aki korábban ifjúvezetői kiképzést kapott és a leventekiképzésben eredményesen közre, működött. Ez a rendelkezés természetesen nem érinti a honvédelmi törvényben megszabott karpaszományos jogot, amelyhez minden arra testileg alkalmas ifjúnak továbbra is joga lesz, ha a követelményeknek megfelelő középiskolai végzettséget megszerzi.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére a középiskolás ifjúság széleskörű önkéntes jelentkezésének biztosítására, valamint az ifjúvezetői képesítéssel járó előnyök megismertetésére megtörténtek a kellő intézkedések az iskolákban. (LHK)

tót. (Hiszen jelentkező akad, de milyen?...)

A Kolozsvárral kapcsolatos jelentős esemény: Zilahy Lajos bejelentette, hogy

hajlandó a létesítendő kolozsvári filmgyár

élére állani,

mint igazgató. Ezzel nagy erkölcsi tőkét nyer a filmgyár, amelynek előkészületei kezdenek a megvalósulás útjára lépni. Ugyanakkor a szegedi filmgyár is kezd felbukkanni az alföldi látóhatáron. Ha ez a két gyár fölépülne, nagy bőség mutatkoznék műtermekben. Érdekes tünet, hogy a műteremhiány mar most sem akkora, mint volt akárcsak egy év előtt. A gyártók kezdenek húzódozni a filmgyártástól, ami igen kockázatos üzlet. Manapság 4—500 ezer pengőn ‘alul nem lehet valamirevaló filmet készíteni. Az elkészült film, a mozik jó menetele miatt, gyakran hosszú ideig kénytelen várni, hogy moziba jusson. A mai pénzügyi viszonyok mellett pedig a tőkés nem óhajtja pénzét hosszú ideig hevertetni. Különben is a mozihelyárak — mondják a pénzemberek — igen alacsonyak egyéb árakhoz viszonyítva.

Persze, azért a pesti műtermekben ma is folyik .a serény munka. A legkeresettebb csillag pedig ma is — Karády Katalin, aki alighogy befejezte a »Machita« című kémdráma fölvételeit, máris újra műterembe vonul. Ezúttal a »Gazdátlan asszony« című filmmel!, amelyben Jávor Pál lesz a társa. A mese regény- és színdarab-alakban már ismeretes. A Gazdátlan asszony Karády huszonhatodik filmje.

Ha már Kolozsvárral kezdtem, mégegyszer visszatérek hozzá. A szép várost az a veszedelem fenyegeti, hogy elveszti pompás hangú operaénekesnőjét, Páka Jolánt. A csinos, szőke (és mindössze huszonhárom éves) művésznő a minap Budapesten jártában meglátogatta az egyik színházi lap szerkesztőségét. Rövid beszélgetés után kiderült, hogy Páka elvben beleegyeznék abba, ha Budapestre szerződtetnék — operettprimadonnának. Egy telefon Orosz Barnához, aki tíz perc múlva autón eljött az énekesnőért, elvitte a színházba, meghallgatta s a megállapodást elvben máris megkötötték. Most még csak egy kolozsvári kirándulás van hátra, hogy színpadon is lássák a művésznőt, aztán alá is írják vele a szerződést. A tervek szerint a Margitszigeti Színpadon fog fellépni. S most elárulok még egy szenzációt, amit Budapesten se tud senki: Sárdy Jánosnak az idei évad végén lejár szerződése, amely az Opera- házhoz köti. A legkomolyabb alakban szó van arról, hogy a páratlan népszerűségű művész otthagyja a komoly múzsát és

leszerződik hősszerelmes szerepkörre.

Ebben az esetben a Fővárosi Operettszínház

két ragyogó énekessel kezdené a jövő évadot és megvalósulna Fényes Szabolcs álma, aki elvégre nemcsak igazgató, de zeneszerző is: énekesekkel lehetne operettet játszatni!

Végezetül elmondom a kedves, derék Bulla Elma esetét a Tekulies -ikre kkel. Az egyik budapesti kórházban — mint azt a napilapok megírták — hármas ikrei születtek egy Teku- licsné nevű szegény munkásasszonynak. Bulla Elma rengeteg ajándékkal felcsomagóíva meglátogatta az újszülötteket. A kórházban hamar híre kelt, hogy ott a Bulla. Hamarosan egész gyűrű vette körül: mamák és kisgyerekek sürögtek körülötte. A sok szép kis gyerek láttán Bulla nem tudott ellenállni az ajándékozás vágyának: hol ide, hol oda adott egy-egy százast, ötvenest... aztán csak a tízesekre került sor. Nem akarok hosszadalmas lenni: úgy elosztogatta pénzét a szülészeti osztály szegényei között, hogy végül lement a portáshoz és kölcsön kért tőle ötven fillért. Hogy haza tudjon menni villamoson.

PÁHOLY PÁL.

Apró zalai hírek

A vármegyei iskolánkívüH népművelési bizottság sümegi központi előadói karából Kecskés Attila ferences hitszónok a Magyar Bauxitbánya nyirádi telepének meghívására tanulságos előadást tartott »Imádságos munkásság.« címen. — A sümegi Levente Egyesület Kecskés Attila ferences hitoktatót választotta meg titkárnak. A ferences szerzetes mindig szívügyének tekintette a levente intézmény megmozdulásait. — A zalai hegyi hajlékokat fosztogatta a nagykanizsai származású Mészáros László szökevény fiatalember és az ugyancsak nagykanizsai származású Győry Jenő. A betörőket Söjtörön fogták el. Amikor Mészárost a csendőrök Szombathelyre szállították, a szökésben gyakorolt ember óvatlan pillanatban kiszabadította magát a kézibilincsből és meglépett. — Hatalmas széntömb esett a fejére a nagykanizsai pályaudvaron a mozdonyhoz tartozó szerkocsiban dolgozó Olavecz György fűtőnek. Bezúzott fejjel szállították a kórházba.

— Számos zalaegerszegi lakosnak kézbesített ki a város az utóbbi havazások alkalmával parancsot a hóhányásra. A felszólítottak egy része nem teljesítette kötelességét. A városi rendőri büntetőbíró most 31 szémélyt büntetett meg jogerősen 20 pengőre. További büntető intézkedések vannak folyamatban. — A légoltalmi elsötétítés elmulasztása miatt Török József sümegi lakost 5 napi elzárásra változtatható 40, Doroszy József sümegi lakost 5 napi elzárásra változtatható 30, valamint Stumpf Istvánná szőci lakost 5 napi elzárásra változtatható 30 pengő pénzbüntetésre ítélték nem jogerősen. — A földmívelésügyi miniszter Hegedűs Gyula kisgörbői kisbirtokost gazdasági elöljárónak nevezte ki. — A sümegi kegytemplom tatarozására Ilinyi Fillér László (Csepel) 200, Padányi Jenő (Budapest) 200, Se- gesváry Ödönné (Damony) 50, Teleki Margit grófnő (Hetes) 30 pengőt adományozott.

— Vasszilánk pattant a szemének. Holbok János nyirád-deákipusztai gazdasági cseléd a kovácsműhelyben kerékszeget csináltatott. Amíg a szeg készítését nézte, egy vasszilánk a szemébe pattant. Súlyos sérüléssel került a kórházba.

— Leesett a kocsiról. Kiss László mihályfai gazdasági cseléd a kocsiban állva dolgozott, miközben a befogott lovak váratlanul megindultak. A kocsis lezuhant és súlyos hátsérülést szenvedett.

— Az Uj Idők legújabb számában Márai Sándor mélyértelmű elbeszélést írt arról az emberről, aki a túlvilágon az »eldobott múlt osztályába« kerül. »Majd minden ember sietősen, figyelmetlenül él«, mondja az író, eldobálják azt, ami fontos az életben, amihez közünk van. Kosztolányi Dezsőné novellájában találó képet festett a mai háztartási alkalj- mazottnak arról a típusáról, amelyet igen sok háziasszony ismer.

PESTI KULISSZA