Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-24 / 44. szám
3 1944 február 24. nAäS&ffarr 150 ezer pengő államsegélyt kap Zalaegerszeg az uj óvóhelyek létesítéséhez Zalaegerszeg város képviselőtestületének tegnapi közgyűlésén az elnöKlő dr. vitéz T araásy István napirend előtt kegyelete« szavakkal méltatta a most elhunyt Lendvay Pál asztalos- mesternek polgári erényeit Lendvay korábban a város képviselőtestületének is tagja volt és buzgón tevékenykedett városának közéletében. Bejelentette még a polgármester, hogy a belügyminiszter önként Ígéretet tett arra, hogy az uj óvóhelyek, valamint a víztároló medencék és kutak létesítésére a szükséges 150 ezer pengőt segély alakjában juttatja a városnak. így nincsen szükség arra, hogy a város ezt az összeget kölcsön alakjában vegye fel a helyi bankoktól, amelyek a szolgálatukat annak idején készsé gesen felajánlották. A gyűlésen a különböző tárgvpontoknál több felszólalás hangzott el, Madách halhatatlan remekművének, »Az ember tragédiájáénak falanszter-jelenete forog az eszünkben, amikor a Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet kapuján belépünk. Három esztendővel ezelőtt a székesfőváros szervezte meg ezt az intézetet, amelynek címéről első pillanatra azt hihetné az ember, hogy a Madách-féle falanszter- korszak előfutára. Amikor a Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa végignézi dr. Afra János igazgató vezetésével az intézet helyiségeit és az igazgató elmagyarázza, hogy miféle módszerekkel történik a »paciensek« képességvizsgálata, kiderül, hogy bizony itt nem arról van szó, hogy a diákok, vagy tanonco'k agy- dudoráról élettani utón eldöntsék jövő életpályájuknak sorsát, hanem ellenkezőleg: lélektani vizsgálatok alapján állapítják meg természetes hajlamaikat s velük együtt meg is beszélik, hogy melyik hivatás, vagy pálya volna számukra a legalkalmasabb. Fennállása óta az intézet többezer gyermeket 'és ifjút vizsgált meg. 10—14—18 évesek voltak, 'ugyanis ezekben az életkorokban szoktak iskolát választani s az 'ilyenkor kiválasztott iskola már erősen befolyásolja a későbbi pályaválasztásukat. 'Érthetően fontos időpontok ezek, hiszen egy életet lehet elrontani, vagy helyes irányba terelni az okos és helyes választással. A kevésbbé tehetséges mindig megsínyli és az életben nehezebben érvényesül majd, ha nem a neki megfelelő hivatásban dolgozik s a nemzet is veszít vele, mert esetleg hasznos erők maradnak kiaknázatlanul, a tehetségtelenül végzett munka pedig értéktelen. Az intézet csoportos vizsgálatokat is végez, mert a vizsgálati rendszer erre módot ad. A személy, akinek tanácsot kell adni, hogy milyen pályára menjen, több vizsgálati lapot tölt ki. Ezeken a lapokon mindig egy aránylag egyszerű számolási, műszaki, vagy mértani feladatot kell megoldani, esetleg kérdésekre válaszolni. 'Az intézet vezetői aztán a kitöltött lapból állapítják meg, hogy a diák érdeklődése, veleszületett képessége, hajlama, tehetsége milyen hivatás betöltésére teszi a. 'legalkalmasabbá. ’Eddig látszólag igen egyszerű a vizsgálat rendszere, ám a sajátos módszer nem ebben rejlik. A kérdések és feladatok ugyanis 'nem olyan természetűek, amelyeket valaki előzőleg megtanulhatott, hanem olyan általános jellegűek, amelyeket többnyire mindenki megoldhat. A mérlegelés, amelyből az intézet az eredményt levonja, azt tartja lényekülöiösen Hollósy Ernő ’ouzgólkodott egyes kérdések megvilágításánál. A körgyűlés magáévá tette a pénz és jogügyi bizottság javaslatait úgy, ahogyan azokat lapunkban már ismertettük. Csupán az a változás, hogy négy dohánykisíőzsdésnek a közterület foglalási díját szótöbbséggel a javasolt 50 százalék helyett 100 százalékkal emelték. Kérték a polgár- mestert, tegyen kísérletet illetékes helyen, hogy a kereseti adó 7 százalékról 6 százalékra mérsékeltessék és hogy a kereseti adó alapja mindenkinél az igazság szellemének megfelelően munkáltassák ki. A hasznot nem hajtó városi ingatlanok elidegenítése tekintetében az az álláspont alakult ki, hogy a város szabadkézből egyelőre ingatlant nem ad el. gesnek, hogy mennyi idő alatt hány feladatot oldott meg valaki s a megoldás minőségileg milyen. ‘ Rendkívül szellemes próbákkal állapítják meg az egves diákok szókincsének hajlamát, fogalom-kincsét, műszaki érzékét, képzelő erejét, szem-mértékét A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. és a Futura igazgatósága vitéz Náray Antalnak, a Rádió elnökének kezdeményezésére elhatározta, hogy a kezdő magyar tehetségek támogatására alapot létesítenek, amelyből a hősi halált halt Kormányzóhelyeítes emlékezetére támogatni fogják azokat a fiatal magyar művészeket, akik arra tehetségüknél és nehéz anyagi helyzetüknél fogva érdemesek. Az idei juttat! sok összege megközelíti a 40 000 pengőt. Ebből irók, zeneszerzők, festő , szobrász- és freskóművészek részesültek. Az adományok megteremtették a lehetőségét annak, hogy Bory Jenő szobrásztanár, a Képzőművészeti Főiskola rektorának művészi elgondolása, az Epreskertben létesítendő magyar Pantheon minél előbb megvalósulhasson. Ugyanis 4 fiatal művész, a magyar képzőművészet négy kimagasló alakjának megmintázására kapott megbízást. Zentai Tóth István a másfélszeres életnagyságban készülő mellszobrok közül Munkácsy Mihályét készítette el. A művész, aki Pásztor János tanítványa, az idén elnyerte a szobrászi római ösztöndíjat, a háború azonban tanulmányúját késlelteti. Gách György, aki napjainkban mint Signum Laudissal kitüntetett repülőfőhadnagy teljesít szolgálatot, Benczúr Gyula szobrát mintázta meg. Molnár László Ferenczy Istvánnak, az első nagy magyar szobrászművész arcmásának megmintázására kapott megbízást. A fiatal művész Sidió Ferenc tanítványa. Bory Jenő tanítványát, Jankó Jánost, Izsó Miklós szobrászművész szobrának elkészítésével bízták meg. Nemrég készült el a római ösztöndíjas művész „Boszorkány“ című szobra is. A különös elgondolásu, érdekes szoborral a művész zaklatott századunk kíméletlenségét fejezte ki és művészi módon öntötte alakba a lelketlen kort, amely a repülést emberieden célokra használja fel. A feltünéstkeltő szoborral az alkotóművész tulajdonképpen a repülőtámadások borzalmai ellen tiltakozik. Vitéz Náray Antal, dr. Wünscher Frigyes, s azt a képességét, hogy a figyelmét zavarás esetén mennyire tudja koncentrálni. A kérdések is igen érdekesek- Példáu' felteszik a vizsgálati alanynak a következő kérdést : „Mit mond a kereskedő a vevőnek, ha az áru, amit a vevő kér, kifogyott?“ Tíz éves gyereknek kell néhány másodperc alatt leadnia a választ. Az egyik pld. a következőt irta: „Nagyon sajnálom, most épen nincsen, de tessék a jövő héten jönni.“ Másik kérdés: „Hol nyitná meg az üzletét, a forgalmas körúton, avagy a csendesebb mellékutcán ?“ Az előbbi válasz adója azt felelte rá, hogy feltétlenül a forgalmasabb útvonalon. Nyilvánvaló, hogy az ifjúnak van kereskedői érzéke. Az eddig végzett kutatások alapján egy természetes csoportosítást állapított meg az Intézet. Ezeket a csoportbeli elosztásokat nem előzetesen állapították meg, hanem a vizsgálatok ezreinek tanulságából szűrték le. Három ilyen nagy csoportot különböztetnek meg, amelyekbe többé-kevésbbé beletartozhat mindenki. Az első csoportba tartoznak azok, akiknek érdeklődési körük az ember felé fordul. Ezekből lesz a pap, az ügyvéd, a művész, az iró, stb. A második csoport tagjait a mennyiségeknek egymáshoz való viszonya s az oksági kapcsolatok érdeklik (mérnök, orvos, kereskedő, gazda, iparos, stb) A harmadik csoport pedig a gyakorlati típus, amely különösebb nagy tehetséggel nincsen megáldva. Természetesen mind a három csoportban annyiféle változat képzelhető el, ahány féle ember van s a kategóriák sem különülnek el egymástól mereven, hiszen az élet nem ismer az egészen zárt logikai törvényszerűségeket. A fővárosnak ez az intézete igen nagy jelentőségű úttörő munkát végez, hiszen előbb utóbb valamilyen alakban országosan is kiterjesztik a tehetségvizsgálatot. Érthető is ez, mert a társadalomnak és az államnak is elsőrendű érdeke, hogy mindenki a tehetségének legmegfelelőbb életpályán dolgozzék és töltse be hivatását. (dr. V. K.) I vitéz dr. Darányi Béla és Frigyessy János, mint I a Kezdő Magyar Tehetségeket Támogató Alap képviselői a közelmúltban meglátogatták a fiatal művészek mütenjiét és az elkészült szobrokat a legnagyobb megelégedéssel tekintették meg. Az alap további támogatása bizonyára jótékonyan fogja éreztetni hatását a magyar művelődési életben. Apró zalai hírek Szabó Jenő zalaegerszegi államépítészeti hivatali főnök két minisztériumi tisztviselővel egyetemben a sümegi kir. útmesterségnél és vármegyei útbiztosságnál hivatalvizsgálatot tartott. — A perlaki Levente Egyesület elnöke dr. Sebestyén Mátyás kir. közjegyző lett. Működése elé igen nagy várakozással tekint az egész község. — Répássy Márton sümegi járási m. kir. gazdasági felügyelő elnöklése mellett a járás területén működő gazdasági elöljárók bevonásával Óhíd nagyközségben értekezlet volt. — A káptalanfái Szövetkezeti Asszonycsoport Nemes Lajos körjegyző ügybuzgó feleségével az élén társas összejövetelt rendezett s az azon befolyt 300 pengőt a Bajtársi Szolgálat javára fordították. — A húshagyó kedden tartott pe;rlaki országos vasár nagyon gyöngének bizonyult. — Marton József gógánfai vasúti pályamunkás használt talpfának vagonba rakásával foglalkozott. Közben az egyik talpfa ráesett és súlyos sérülést okozott. A zalagyömörői ifjúság művelődési estet rendezett a Gazdakör berendezése céljára. Színpadi jelenetek, táncok, tréfák, zenedarabok és énekszámok adták a műsort, amelynek' összeállítása és betanítása Sarlós Gyula kántortanító iskolánkívüli munkáját dicséri. Magyargyalázást követett el a muracsányi jegyzőirodában Detoni Tamásné odavaló hor- vát asszony. Illetlenül viselkedett az irodatiszttel szemben is. A bíróság 100 pengő pénzí- büntetésre ítélte. Vidékre is kiterjesztik a tehetségvizsgálat Nagyszerű munkát végez a Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáié Intézet Alapot létesítettek a kezdő magyar tehetségek támogatására
