Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-21 / 41. szám
ÄRA 14 FILLER 1944 FEBRUÁR 21. HÉTFŐ MACfrmEIET V« éi/folyam ♦ politikai napilap ■■$ 41. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hőnapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Táttóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztárt csekkszámla: 1.264 sz. „Hiszünk abban, hogy megálljuk helyünket és megmentjük a nemzetet“ — mondotta a nemzetvédelmi keresztetek táborozásán a miniszterelnök A magyar munkás a nemzet nagy családjában. A munkás megbecsült, köztiszteletben és szeretetben álló tagja a nemzet nagy családjának. Nemcsak azért, mert két kézi munkájával az ország gazdasági vérkeringésének zavartalan útját biztosítja. Dolgozni kölelessége mindenkinek. Egyedül a munka az, amely polgárjogot biztosi hat. A nemzetnek nincs szüksége azokra, akik dolog nélkül henyélnek. A munkás azért is tisztelt tagja a nemzet társadalmának, mert ugyanannak a magyar múltnak és sorsnak hordozója, mint minden magyar, aki a határok között él. A magyar munkás szivében és lelkében soha nem volt nemzetközi. Ezt a nemzetköziséget egyedül azok a jelszavak Ítélték ki, amelyeket a nemzet leikétől távol álló vezetői próbáltak ráerőszakolni. A magyar munkás hitében és hazaszeretetében megingat hatatlanul ál! a nemzet nagy céljainak szolgálatára. Az. új magyar élet most azért akarja szociális tartalommal kitölteni a nemzeti törekvéseket, mert azt akarja, hogy a szivében és lelkében megújhodott magyar munkás minden téren megérezze a nemzet gondoskodó szerete- tét. A szociális törvények egész sora készült el és áll előkészítés alatt ennek a célnak a szolgálatában. A ház- és lakásépítő intézmények, a közegészségügyi intézkedések, a család- és gyermekvédelmi rendeletek, a munkabéreket biztosító törvények, a szabadságot és munka időt rendező intézkedések mind azt célozzák, hogy a magyar munkás többé ne lehessen zsákmány az önzö tőke vásárján, hanem biztonságban, jogaiban körülbástyázottan, nyugodtan, minél kisebb gondokkal birkózva élhesse munkás boldog életét. A nemzet nagy családja felöleli magához a munkástársadalmat és megnyitja előtte a művelődés zsilipjeit. Utat nyit előtte az érvényesülés minden lehetősége feléA nemzet sorsának intézői és az egész társadalom féltékenyen őrködik a munkás jogainak épségben tartásán, kötelességeinek pontos meghatározásán, egész életén családjának sorsával együtt. A nemzetnek mindezen jószándéku törekvéseit látja és érzi is a magyar munkás és minden törekvésével, munkájával, érzés és gondolatvilágával megmarad építő munkásnak a határokon belül, amely határok előtte is éppen olyan szentek és sérthetetlenek, mint minden más becsületes magyar előtt. A magyar munkásnak a beolvadása a nemzet nagy sorsközösségébe nagy érték, mintahogy a nemzet élete enélkül nem is lehetne teljes. Az idegen jelszavak, amelyek alatt a magyar munkásság egy részét menetelésre kényszerítették és csábították, ma már a múlt ködébe vesztek és csak figyelmeztetőként tűnnek elő. A magyar munkásság már tudja, hogy sorsa, jövője a nemzet életétől elválaszthatatlan. Az Országos Nemzetvédelmi Szövetség káptalanja tegnap a budapesti Vigadóban zászlóavató ünnepséget tartott, amelyen résztvettek az ország minden tájáról összesereglett nemzetvédelmi keresztesek. Közel 3 ezer főnyi tömeg jelent meg, akik mind a terembe be se fértek, hanem hangszórókon át hallgatták a beszédeket. Megjelentek a kormány tagjai Kállay Miklós miniszterelnökkel az élen, ifjú vitéz Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, valamint a katonai, politikai és társadalmi élet 'számos kitűnősége. Vitéz Magasházy László nyűg. vezérőrnagy, a káptalan elnöke köszöntötte Magyar- ország Kormányzóját. Kifejtette, hogy ma elszánt, keménykötésű, magyar fajszeretettől áthatott ellenforradalmi egyéniségeknek a kiválogatására van szükség. A sereg töretlenül, küzdőképesen, tettrekészen, ércfalként áll a kereszt és a haza szolgálatában. A tömeg percekig tartó lelkes ünneplésben részesítette Kormányzó Urunkat. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök mondotta el ünnepi beszédét. Hangoztatta, hogy a Nemzetvédelmi Kereszt nemcsak kitüntetés, hanem elsősorban elkötelezés. Elkötelezés a nemzettel, minden igazi magyar üggyel szemben. Ez a kitüntetés nem ad jogot sem tárgyi, legkevésbbé pedig anyagi vonatkozásban, de jelent jogot, sőt kötelességet ott, ahol a nemzet érdiekében helyt kell államink. Ez a kitüntetés a többletmunkát, a mindenek feletti magyarság kötelességét jelenti. Megj- különböztetés, de nem az érdemrend különy böztet meg, hanem a múltban tanúsított magatartás és a jelen kötelességteljesítése ékesít mindnyájunkat. Az áldozatban, á fegyelemben, az önzetlenségben, a nemzeti létünket és annak magasabbrendűségét egyedül biztosító tiszta erkölcsi életfelfogásban legyenek a nemzetvédelmi kereszt tulajdonosai az elöljárók. A miniszterelnök bestédében felhívta a nemzetvédelmi kereszteseket arra, hozzanak meg minden áldozatot a belső rend fenntartása érdekében. Legyünk méltók honvédeinkhez, mondotta emelt hangon — akik mindig a legnagyobb erőfeszítéssel, kötelességtudással, hazaszeretettel eltelve harcoltak az arcvonalon és nerh hagyták el, de nem is fogják elhagyni helyüket. Az ország belsejében azonban lehetnek olyan elemek, akik a belső arcvonalat akarják megbontani. Elsősorban a nemzet- védelmi keresztesek feladata az, hogy biztosítsák az ország rendjét. Ha mégis valami szerencsétlenség történnék, a jelszavam csak ez: minden ember a gátra! A békés kenyeret én akarom biztosítani az országban, nem pedig azok, akik röpiratjukon ezt hangoztatják Ugyan, de a békés kenyértől meg akarják! fosztani nemzetünket. A békés kenyér jelszavát hangoztatok inem a nemzet békéjét akarják, hanem újabb romlásba akarják dönteni országunkat. Mi mindig azon fáradunk, hogy a nemzetnek jó ellátása legyen, ellentétben azokkal, akik a kenyeret akarják kivenni az embertársaik szájából. Nem mondom, hogy semmi baj sincs ezen a téren, de közellátásunk tagadhatatlanul jobb, mint három évvel ezelőtt. A miniszterelnök ezután behatóan foglalkozott a közellátás kérdéseivel, a munkafegyelemmel és szembeszáll! a feketepiac jelenségeivel, továbbá azokkal a megtévelyedésekkel is, amelyek — hála Istennek — egész kis számban előfordultak, továbbá a rémhírek és rágalmazások terjesztésével. Végül arra kérte a nemzetvédelmi keresztesek táborát, hogy vigyenek hitet és bizalmat magukkal a táborozásról, mert a hit és az önbizalom a kiválók tulajdonsága. Hiszünk abban, hogy megálljuk helyünket és megmentjük a nemzetet. A miniszterelnök beszédét hosszantartó, lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Majd Uz- dóczy-Zadravetz István nyug. tábori püspök felavatta a szövetség zászlaját. Apró zalai hitek Nagysikerű csuhétanfolyami kiállítást tartottak Orosztony községben, Díszeiben pedig fő- 1 zőtanfoiyami záróvizsga volt kitűnő készültséggel. — Az elhunyt nemes Medits Károly miniszteri tanácsos, nyug. központi fővámhivatali igazgatót Badacsonytomajon temették éli, — Negyedszázada tölti be a tapolcai kórház gondnoki tisztségét Sebestyén Jenő. A község társadalma ebből az alkalomból meleg érzéssel fordult feléje, mert igen nagy érdeme van az ő példás buzgalmának a 'kórház fejlődésének és kitűnő hírnevének megszerzésében. —• 400 ezer pengő alaptőkével bejegyezték a budapesti törvényszéken a Zalai Szénművek Rt, megalakulását. Az új vállalat a báró Rubidó- Zichy Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tulajdonában levő és a vele kötött bérleti szerződés alapján kitermelésre kerülő Budafa és Murarátka határában elterülő szénterület feltárására és a kitermelt szénmennyiség forgalombahozatalára és feldolgozására terjesztette ki üzletkörét. — A Zala megye területén nyilvántartott 51 ezer 252 mező-
