Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-19 / 40. szám

1944 február 19. 3 fföz- és magánérdek, hogy a jő újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe. Akinek a tttflaffciir postai vagy házhoz való hiányos kézbesí­tése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után leket orvosolni a panaszokat. rokban is, a rendelet szerint a műhelyek falán látható is a kifüggesztett ártábla, de a foga­natosításban nem sok a köszönet. Szeretik egyesek, vagy többesek nagyon is kijátszani az ármegállapítást, különösen olyan esetekben, amikor számlát nem kell adni az átfutó ven­A Nemzeti Hitelintézet Rt. igazgatósága február 11-én tartotta dr. Oévay-Wolff Nándor ny. államtitkár elnöklésével mérleg­megállapító ülését. Az intézet mérlegét az in­tézet vezérigazgatója, M oinár András kor­mányfőtanácsos terjesztette elő. Értesülésünk szerint az igazgatóság által kibocsátott üzleti jelentés a múlt évről! is nagy­arányú üzleti tevékenységről, lendületes fejlő­désről és ehhez mérten az előző évinél is jelentékenyen nagyobb eredményről számol be. A mérleg adatai közül méltán kiemelkedik az a 19,262.000 pengő betétemelkedés, amely az előző évi betétállománnyal szemben mu­tatkozik és amely ugyancsak a múlt évi állo­mánnyal szemben 31.1 százalékos emelkedési arányszámmal országos viszonylatban is fi­gyelmet érdemel. Rámutat a jelentés arra is, hogy a betétemelkedés túlnyomó része most is a fiókhálózatra esik. Mint a betétesek változatlan bizalmának jelét emeli ki a jelentés, hogy a múlt év folyamán 4.903 tételben összesen 26,161.000 pengő tel­jesen új betétet helyeztek el az ügyfelek az intézetnél. A kölcsönállománnyal kapcsolatos jelentés kétféle szempontból is figyelemreméltó. Egy­részt érdekes az a tény, hogy a kölcsönállo- mány az egyébként nemzetgazdasági célokat szolgáló hitelkorlátozó intézkedések figyelem- bevételével is 18 millió pengős emelkedést mutat, tehát az intézet a mai háborús viszonyok kö­zött rendkívül élénk hiteléleti tevékenysé­get fejt ki. A másik figyelmet érdemlő tény pedig a pá­ratlan nagy mozgékonyság, mért — mint a jelentés is kiemeli — a múlt év folyamán a kölcsönanyagnak 97.58 százaléka folyt vissza, tehát csaknem az egész kölcsönállomány meg­mozdult. Egyébként az intézet összes köl- csönállománya a múlt évben 18,073.000 pen­gővel 92,102.000 pengőre emelkedett. Az igazgatóság jelentésének a hiteléletről szóló része külön kiemeli, hogy az intézet a legteljesebb mértékben alkalmazkodott a há­borús viszonyokhoz és a rendelkezésre álló tőkéket elsősorban a háborús többtermelés ;céljaira, ezen túlmenőleg pedig dégnek, vagy rendelőnek. A visszaélők jó lélekismerők, tudják, hogy a legtöbb ember csendes, békés természetű, dehogy szeret vi­tába szállni, vagy veszekedni. Csak magában füstölög, egyet nyel bosszúságában és az az elégtétele, hogy többet nem lép be a tág lelkiismeretű műhelyébe. Valóban a lelkiisme­retet ki-ki csak önmaga tudja szabályozni1. Mind többször és többször halljuk és olvas­suk, hogy X. Y. úr, vagy Z. V. kisasszony szerencsés vakbélműtéten esett át. A régi anyakönyveket forgatva, rendkívül gyakran tű­nik elő a 'halálozási okok között az a megjegy­zés, hogy »elhalt hasrágásban, hascsikarás- ban«. Ebből azt lehet következtetni, hogy a vakbél jelenléte nemcsak az újabb évtizedek­ben okoz aggodalmakat, de íenegyerekeske- dett az már a régi világban is. Csak akkor másnak hívták a bajt. Nem csodálnánk, ha lassacskán apróhirdetéseket olvasnánk a házas­sági rovatban, hogy »férjet keres magának csi­nosnak mondott leány vakbél nélkül1«. A vak­bél jelenléte ugyanis aggasztó kérdőjel az együttélésben, súlyos tehertétel, a vakbél hiá­nya pedig szinte valóságos hozománynak szá­mít. ‘ ‘ P. P. a kisemberek szociális hiteligényeinek ki­elégítésére fordította. Nagy elismeréssel emlékezik meg a'jelentés az intézet 22 fiókjának múlt évi működéséről, hangsúlyozva azt, hogy a felszabadult területekein nyitott új fió­kok is megerősödtek és immár saját piacaiknak fontos tényezőivé váltak. A jelentésnek a fiókhálózatról szóló része számol be az intézet 3 zálogházának, 8 menetjegyirodájának és 16 vidéki tűzifa- télepének eredményes működéséről is, hangsú­lyozva azt, hogy valamennyi melléküzletággal igém jó szolgálatot tettek a helyi társa­dalomnak. Számot ad még az igazgatóság az intézet tisztikarának megéiheiése érdekében hozott kü­lönféle áldozatokról és a tisztviselői kar után­pótlásának biztosításáról is. Az igazgatóság a tiszta nyereséget — az intézet további belső megerősödését szem előtt tartva — az előző évinél nagyobb összegben 661.332.98 pengőben állapította meg. Az. intézet közgyűlését február 25-én tartja, mikor is az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy változatlanul 4 százalék osztalék folyósíttassék és ugyanezen a köz­gyűlésen fog javaslatot tenni a nyereség fel­osztására vonatkozólag is. Az intézet nagyarányú fejlődéséhez a tava­lyinál is lényegesen jobb eredménnyel! járult hozzá a Zalaegerszegen előnyösen ismert fiók- intézet. A fiókintézetnél szintén nagyarányú volt az emelkedés minden téren. Nagy közérdekű munkát végzett a fiókinté­zet Zala megye területén és Zalaegerszegen a tüzelőanyagellátás terén is. Különösen figyelemreméltó az a tevékeny­ség, amit a fiókintézet a kisemberek tüzifaetiátásával kapcsolatban fejtett ki. Fatelepén körfűrészt állíttatott fel, többszáz vagon tűzifát apríttatott fel, hogy a szegé­nyebb népréteg kilós tűzifa igényléseit kielé­gíthesse. A fiókintézet közérdekű miunkássá- ígának eredménye volt az, hogy a kisebb el­kerülhetetlen zökkenőktől eltekintve, a város tűzifa ellátása zavartalan volt. Tudja-e Ön... . . . hogy az Ázsia délkeleti vidékeiről elterjedt dinnye nevét a legtöbb nyelvben a görög Melos, vagy mint manapság nevezik, Milo szigetéről kapta. (Dinnye németül = Melone) * .. . hogy a legrégibb pénzérmék LydiábőJ, a Krisztus előtti 7. századból származnak. Az akkor elektronnak nevezett fémből nyomták őket. A 6. században Krőzus lydiai király tiszta arany és ezüst pénzérméket veretett. * .. . hogy a koraitokat nemcsak ékszerül és díszítésül használják fel, hanem mint építő­anyagot is. Különösen nagy keménysége és csekély súlya teszi erre alkalmassá. Túr, ez a kisebb helység a Vörös-tenger partján, csaknem teljesen korailblokkokból épült, hasonlókép Ceylon szigetén is nagy előszeretettel alkal­mazzák a korall köveket építőanyagul. Nagy hidakat építettek itt korallból, azonkívül korall- törmeléket használnak az utcák burkolására is. * .. . hogy az inkák régi birodalmában olyan sok volt az árany, hogy annak semmi értéket nem tulajdonítottak. Az aranyat a nép általá­nosságban „égi szemét“-nek nevezte. * . .. hogy a mai mondás: sok van a rovásán, valamikor kedvező jelentésű volt. Valamikor ugyanis az elszámolásra farúdakat használtak, amelyeket az összegnek megfelelően rovátkák­kal véstek tele. Ez a fadarab helyettesítette tehát a mai üzleti könyveket. Ugyancsak ilyen­módon számolták el a munkateljesítményt és ennek megfelelően fizették a munkabéreket. A munkabérelszámoiás esetén egyszerre mind­járt két ilyen fapálcát rovásoitak, az egyiket a munkaadó, a másikat a munkás tartotta meg magánál. így tehát az elszámolásnál nem fordul­hatott elő sem tévedés, sem nézeteltérés. Ez a szokás különösen É-zaknémetországban volt elterjedve, de nálunk Magyarországon is hasz­nálatos volt. így tehát könnyen érthető, hogy minél több volt valakinek a rovásán, annál jobban járt. w. .. . hogy a jegesmedvéknél tulajdonképen csak a nőstény medve alszik igazi téliálmot, miután párja segítségével erre a célra alkalmas kényelmes pinceszerü helységet ásott magának. A férj azután asszonya hálószobájának bejáratát tökéletesen elbástyázza, azután folytathatja útját a kemény télben és csak tavasszal keresi fel ismét asszonyát, aki már legtöbbször új csemetékkel várja az ifjú apát. . . . hogy az első házassági hirdetés 150 évvel ezelőtt jelent meg a hamburgi „Unpar­teiisches Correspondenzblatt“-ban. A hirdetéssel valaki feleséget keresett magának. Az illetőnek annyiféle kívánsága volt és önmagát is olyan kimerítően jellemezte, hogy nem kevesebb, mint négy teljes nyomtatott oszlopot tett ki. . . . hogy a holdév, amely szerint a moha­medánok az időt számitják, mindössze 354 napból áll. A napévvel szembeni különbség tehát minden évszázadban kereken 3 esztendőt tesz. ;* .. . hogy már a régi görögök is használták a trágyázást talajjavítás céljából. Trágyául leg­többször márgának és szénnek a keverékét alkalmazták. Mig abban az időben Egyiptom­ban az öntözés jelentett nagy feladatot, addig a görögöknek igen sok gondot okozott a csapadékbőség és a talajvíz. m .. . hogy a bolhacsipés alkalmával is kerül egy kis méreg a sebbe. Jóllehet ez a méreg­mennyiség oly csekély, hogy csak másfél millió bolha rendelkezik abból egy vizcsöpp térfogatá­nak megfelelő mennyiséggel, mégis elegendő ahhoz, hogy a csípés után viszketést idézzen elő. (MN) Több mint 30 százalékos betétemelkedéssel zárta Se mull évi mérlegét a Nemzeti hitelintézet Nagy közérdekű munkát végzett! a zalaegerszegi fiókintézet is

Next

/
Thumbnails
Contents