Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-10-29 / 245. szám

8 1943 október 30. Hajdanában — danában... A király kabátiának becsülete Valamikor a régi világban, amikor még Ferenc József, a császár és király állt a nagy­hatalmak elejét képező osztrák-magyar kettős monarchia élén, hogy tekintélyével Európa nyugalmát és országainak jólétét biztosítsa, leghívségesebb támasza a hadserege volt, amely tűzön-vízen keresztül követte legfelsőbb hadurának minden parancsát. Szolgált ebben a hadseregben a monarchia minden nemzeté­nek és néptörzsének fia, szárazon, vízen és levegőben, lovon, gyalog, ágyútalpon és pon­tonokon. Ha ez a szlnpompás egyenruhákba öltözött hadsereg tavaszkor és ősszel felvonult a bécsi Schmelz nevű gyakorlótéren, bizony a sók külföldi nagykövetnek s hatalmas biro­dalmaknak kiküldött attaséi ereiben is meg­fagyott a vér, olyan hatalmas és pompás lát­ványt nyújtottak. Amikor a reggeli órákban felvonultak a csapatok, rengett a föld lépteik alatt. Elől a búzavirágkék attüás császárhuszárok, aztán a lakkcsizmás, fehérkesztyűs, aranysisakos dra- gonyosok, a lengyel ruházatú, hosszú lándzsás ulánusok, a párduckacagányos magyar nemesi testőrök, a Burgot őrző arciére-lovasok vörös köpenyeikben, a lovas Burg-zsandárok, tiroli lovas vadászok, dalmáciai lovasított hegyi lö­vészek, majd a tüzérség különböző alakulatai, a trének (szekerészek), a vasúti ezred, á pio- nérok és árkászok, a gyalogság ezredenként, a tiroli császárvadászok, a bosnyákok, a mezei (tábori) vadászok, a dalmát lövészek, az egész- Bégügyi csapatok, a zsandárok, a tengerészet, a dunai flotilla, repülők (csak 1914 óta) egy- egy szakasza, majd vendégként a magyar és osztrák honvédség lovas és gyalogos alaku­latainak küldöttségei. Alighogy a gyakorlótér­nek csücskén lóháton figyelő ezredkürtös mesz- sziről megpillantja a legfelsőbb Hadúr foga­tát, riadót fúj s a húsz katonai zenekar rá­zendíti a császári himnuszt, Ferenc József kiszáll a fogatból s arany- nyerges fehér ménjére ül s hatalmas kí­séretével végigvágtat a csapatai arcvona- •j Iáin. Aki ezt nem látta, nem tudja, mi volt egy­kor a monarchia, amelyet Talleyrand, majd Bismarck, sőt Gladstone szavai szerint meg kellett volna teremteni, ha nem létezett volna. Érthető a regruták megilletődése, amikor kellő előkészítés után ehhez a parádéhoz ki­vezényelték őket. Emléke ennek a napnak a halálukig is elkísérte s még unokáiknak is eldicsekedtek vele. Mert a regrutától százszor is megkérdezte az oktató őrmester: — Tudod-e, fiam, kinek a kabátját viseled? — A király őfelségéét — hangzott a válasz. S ez a kabát átalakította a legmegátalkodot­tabb polgárembert is. Ez a kabát (Waffenrock, zubbony, attila, ulánka, stb.) kötelezettségek­kel járt, azt meg kellett becsülni, az tiszteletet parancsolt nemcsak a laktanyában, de az ut­cán is. Még a lányok s menyecskék is biz anyós ihletettséggel néztek a legényre, ha a király kabátja volt rajta. Egyaránt kötelezett a kabát tisztet és legény­séget. Bevált, jó nevelési mód volt, büszkévé, öntudatossá, bátorrá tette a viselőjét annak a kabátnak. A miskolci búzavirágkék attilás huszároknál sok előkelő magyar fiú szolgált s viselték büszkén a császár-király arany portépéját (kard­bojtot). De hát mulatósak is voltak s rend­szerint bágyadtan szálltak reggel nyeregbe. Ám a csapat élén megtették kötelezettségüket. A vigalom aztán a kávéházban folytatódott s történetesen J. Gyuri "'főhadnagynak — egyébként gazdag földbirtokos vo*lt — kifo­gyott a pénze s nem tudott a cigánynak tányé­rozáskor adni. Odament boros fejjel a fő­pincérhez s öt koronát kért tőle, amíg a tiszti­szolga a lakásáról elhozza a pénzét. Meg is hozta egy óra múlva s a főhadnagy húsz koronát adott a főpincérnek és százast a ci­gánynak. Rengeteg pénz volt ez ötven év előtt. Hiszen semmi baj nem lett volna, ha még az éj folyamán a szigorú gróf B. ezredesnek fülébe nem jut a dolog. Reggel nyolc órára magához rendelte J. Gyuri főhadnagyot tel­jes tábori díszben, szolgálati jelvényekkel. A tiszt nem is sejtette, mit akarhat az »öreg«. Fagyos szertartásossággal fogadta az ezredes a jelentkező főhadnagyot: — Főhadnagy úr! Tudja, miért hivattam? — Alázatosan jelentem, nem tudom! — Szomorú! A király tisztje öt koronát kért egy pincértől! — Csak néhány percre, amíg a legényem elhozta a pénzemet, ezredes úr... — Ön megbecstelenítette a király kabátját, méltatlan a huszárattila viselésére. Menjen haza. J. Gyuri hazament. Levetette a csillogó egyenruhát. A kardot és kardbojtot gondo­san elcsomagolta s elutazott. Senki sem látta többé. A legényének két százast adott bú­csúzóul. Néhány hónap múlva hírt hoztak a lapok, hogy Cuba szigetén a spanyol-amerikai hábo­rúban egy Colonel George nevű ezredes lo­vasai élén rohammal bevette a san-jagói erő­döt. Valamikor magyar huszártiszt volt. Mac Kinley elnök nyomban tábornokká nevezte ki. Ez az új amerikai tábornok nem volt más, mint J. Gyuri miskolci huszárfőhadnagy, aki addig, amíg Ferenc József élt, nem jött haza Magyarországba, mert méltatlanná lett a ki­rály kabátjának viselésére. Csak az első világ­háború után jött haza rokoni látogatásra. De akkor már nem a császár zubbonyát viselték és a monarchia is eltűnt. Dr. LÁSZLÓ ZOLTÁN. Tudja-e Ön... ... hogy Európa első kőszénbányáit a 12.. században Belgiumban helyezték üzembe? * ... hogy a kakaó és csokoládé szavunk, bár ma már alig hasonlítanak egymáshoz, ugyani abból a szóból származik. Mindkettő közös őse a »cacahuatl«, a kakaócserjének azték neve, * ... hogy a Kolumbus előtti Mexikóban a háziállatok és a nyájban élő kérődzők még teljesen ismeretlenek voltak? * ...hogy az első tűzoltókocsikat 1518-ban Augsburgban készítették? Addig kizárólag csak kézi tüzifecskendők voltak használatban. A fecskendőtömlő a 17. század második felében került használatba. * ... hogy a harangöntés Krisztus után 400 körül a campaniai Nola városából indult hó­dító útjára. Nola közelében kitűnő minőségű ércet adó rézbánya volt. * ... hogy a miniszter szó először a 17. szá­zadi Franciaországban jött divatba a kormány tagjainak jelölésére? ... hogy a világ első orgonáját Ktesibios építette Krisztus előtt a harmadik században Alexandriában? A légnyomás szabályozása víz úftján történt. (MN) Mozi - Film AZ EDISON-MOZGO MŰSORA. Hétfő, kedd, szerda: Érted. Csütörtök, péntek: Négyarcú asszony. * A SÜMEGI APOLLO FILMSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. (Telelőn 47.) 31-én, vasárnap délután fél 3, 5, este negyed 8-kor: Anna Mária. (Magyar film.) November 1-én, hétfőn délután fél 3, 5, este negyed 8-kor: Péntek Rézi. (Magyar film.) November 3-án, szerdán negyed 8-kor: Leányáhnok. November 6-án, szombaton negyed 8-kor, 7- én, vasárnap délután fél 3, 5, este negyed 8- kor: Bajtársak. (Magyar film.) Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra se könyv/ Mindenféle könyvet. írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket, lemeziátszó gépeket stb. Fekete légvédelmi papiros kapható! előnyös árban, nagy választékban talál a Kakas-nyomda könyv, papír. Írószer és zeneműkereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth Laiot-u. 8. Telefon 131.

Next

/
Thumbnails
Contents