Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-19 / 236. szám
1943 október 19. MAíjöVRlb.ET Soproni és szombathelyi vendégek látogatása a lispei olajvidéken Dr. Hőigyészy Pál, Sopron vármegye és Sopron törvényhatósági jogú város főispán- ja, dr. Kamenszky Árpád, Sopron polgár- mestere és Obendorff Károly soproni tűzoltó-i főparancsnok, továbbá Széli Elemér szombat- helyi kerületi tűzrendészed felügyelő és dr. Nagy János szombathelyi központi járási főszolgabíró szombaton látogatást tettek a lispei olajvidéken. Vármegyénk vendégei vitéz gróf Teleki Béla főispán, dr. Brand Sándor alispán, dr. Szűcs Andor tiszteletbeli vármegyei főjegyző és dr. Beznicza Pál tiszteletbeli főszolgabíró, főispáni titkár társaságában szemlélték meg az olajfúró berendezéseket és a Maort vezetőségének érdekes és szemléltető előadása alapján megismerkedtek az olajtermelés mozzanataival. Ugyanakkor a Maort korszerűen fölszerelt tűzoltósága bemutatót rendezett az olajtüzek oltásából. A vendégeket Zalaegerszegre való megérkezésük alkalmával az alispán villásreggelin, a Maort vezetősége ebéden, a főispán pedig délutáni teán látta vendégül. Emlékezetes benyomásokkal gazdagodva, az esti órákban utaztak haza. A keresztény magyar élet újabb bástyája a csabrendeki üzletház, amelyet most avattak fel díszközgyűlés keretében Meghívót kaptunk, hogy a csabrendeki Hangya szövetkezet vasárnap házavató ünnepséget és díszközgyűlést rendez. A meghívást illik elfogadni, különösen akkor, amikor egy falu életének fejlődésében újabb állomást jelentenek. Csabrendekre, sajnos, nem lehet vonaton eljutni. Ne essünk tehát tévedésbe, amikor a fejlődés során az »állomás« szót emlegetjük. 'Gsabrendeket csak Sümeg közvetítésével lehet elérni úgy, hogy a Mária-kegyhelyig vasutazunk, aztán északkeleti irányban a 13 kilométer utat vagy kocsin, vagy az apostolok olcsó lovain teszi meg az ember. A csabrende- kiek ugyanis több mint félszáz évvel ezelőtt 'úri nembánomsággal más helyeknek engedték át a vasutat, mondván, hogy nem érdemes arra pénzt áldozniok, be tudnak ők hajtani a legközelebbi állomásra fogattal is. Így előkelőbb és ősnemes gavallérhoz méltóbb. Ek- kép gondolkodott évtizedekkel ezelőtt a világ Csabrendeken, akárcsak Zalaegerszegen, ahol meg az akkoriban nagyszámú fuvaros féltette keresetét a vasúttól. Szóval itt is, ott is fütyültek a vonatra, most pedig Csabrendekre fütyül a vasút gúnyosan néhány kilométer távolságból. Az udvariasság nem engedte, hogy gyalogoljunk, gépkocsin vittek bennünket Rendekre. Ez annál inkább jól esett, mert Csabrendeken és környékén olyan kőbuckás a gyalogút, hogy ott legalább dupla lábbeliellátásra volna szükség. Szíveskedjenek az illetékes tényezők ezt a körülményt tudomásul venni, amikor Csabrendek bakancsot kér. Megállunk az emeletes Hangya-ház előtt. Nemzeti színű és zöld-fehér lobogóval van díszítve, ez a Hangya külön »felségjelvénye«. Ebben a házban van a Hangya vendéglő, a Gazdakör (70—80 tag kaszinója nagy rádióval van ellátva), a »kultúrterem« (ott is ezt az idétlen szót használják, megtanulták Zalaegerszegtől) színpaddal van ellátva, van a házban vendégszoba, öltöző stb. Itt, hogy szétnézünk, már látjuk a testbe öltöztetését annak az igazmondásnak, amelyet még az utón hallottunk: — Uram, Rendek századokon át nem fejlődött külsőleg. Ami itt újabb eredmény van, az mind a Hangyának köszönhető. Ez az eredmény pedig nemcsak külső, hanem lelki átalakulás is. Megtudjuk, hogy a csabrendeki Hangya az árúelosztó szerepet is teljesíti. Fiókja van helyben, Gyepükajánban és Zalagyömörőn, most meg Nagytárkánypusztán akarnak fiókot. Ötszáz lélek lakik ott, rászolgálnak, hogy keresztény üzletük legyen. Szóval, Csabrendek szövetkezeti szelleme szétszórja termékenyítő sugarait. Közben összejövünk András Géza ügyvezetővel, aki a községnek olyan gazdaságszellemi mindenese. Mozgékony lélek, nagy tekintéllyel képviseli a szövetkezeti élet ügyét, hiszen a Hangya központjának is választmányi tagja. Székelyországból kellett menekülnie a trianoni csapás után és Zalában kapott otthont a tehetségével, miután bizonyságot tett arról, hogy az élettel diadalmasan meg tud verekedni. Értékes szám- és egyéb adatot tudunk meg tőle. 1922 óta áll a csabrendeki Hangya élén, amely jelenleg kétmillió pengő értékű árúforgalmat bonyolít le. Valóságos csúcsteljesítmény ez a korábbi forgalomhoz képest. Pestről vagontételben szalad le az árú minden két hétben Devecserbe, a szállítás tekintetében legközelebbi gócpontba. Innen kerül aztán a mindig friss árú Csabrendek közvetítésével a fiókokba és pedig a háborús nehézségekkel is dacoló ellátmányi sikerrel. A Hangya szövetkezet jótékonyan éreztette befolyását az erkölcsi összetartást igénylő szövetkezési szellem más terein is. Rendeken virágzó fiókja működik az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, de élénk forgalmú tejszövetkezete is van feldolgozó üzemmel. A kapcsolatot a Hangyával András Gézának ügyvezető-igazgatói tisztségviselése képviseli, meg az, hogy a Hangya üzletházában vannak ezek az intézmények elhelyezve. Most újabb mozgalom folyik a kisemberek megsegítésére. Helyes megállapítás, jelentősége van annak, hogy a talajművelési munkákat a kis- és törpegazdaságok is pontosan el tudják végezni. Ezért van, hogy a földmívelésügyi minisztérium a talajmüvelési munkák elvégzését újabban traktorszövetkezetekkel igyekszik előmozdítani. Talajművelő gépeket bocsát a kisebb gazdaságok rendelkezésére, a traktorszövetkezetekbe tömörült gazdák a gépekkel egymásután gyorsan, fennakadás nélkül elvégzik a többtermelés érdekében a föld megmunkálását a szántástól a vetésig és a betakarításig. A kormányzat anyagi támogatással teszi lehetővé a gépek beszerzését, sőt gondoskodik a szükséges üzemanyagok beszerzéséről is. Nos hát, a csabrendeki Hangya mozgolódik e téren is a legélénkebben, amikor arról van szr^ hogy a traktorszövetkezetek száma az országban szaporodjék. Az őstermelő osztály vidéki csoportjáénak kebelében most szervezi meg a gépszövet- kezetet. Egymásután érkeznek a vendégek az üzlet- ház-avatásra, ami kétségkívül igen nagy esemény, nemcsak falusi viszonylatban megítélve. Találkozunk dr. vitéz Gábriel Jenővel!, a Hangya központi igazgatójával. Csupa lélek- ember, segíteniakarás és a szövetkezeti eszmének vakbuzgó apostola. Jön két igen buzgó hölgy, akik most mint a Magyar Szövetkezeti1 Liga női tagozatának kiküldöttei országjáró és szervező útjukon Zalába is elérkeztek. Az egyik dr. Bene Istvánné, a másik dr. Wlas- sics Pálné. Ott van Szombathelyről régi zalaegerszegi ismerősünk, Ekler József Hangya kirendeltségi vezető. Francia eredetű családi nevem van, — mondja — magyarul villámot jelent. Zalaegerszegi rokonsága felől érdeklődik, a Hangya iránti buzgalmánál csak a népes családja iránt való szeretete nagyobb. Boldogan dicsekszik egy fényképpel, amelyen vagy hét szép gyermekét látjuk, köztük, azt hiszem, legalább öt leány. Egész csoportot alkotnak Sümeg, Jánosháza, Ukk, Gógánfa, Rigács, Óhíd, Mihályfa, Zalaerdőd, Káptalanfa, Devecser, Tapolca szövetkezeti kiküldöttei. Megyünk a templomba. Mert úgy illik, hogy minden kezdést az Isten szenteljen meg. Felkapaszkodunk a magasságba az Urat dicsérni és áldást kérni. Olyan ez a templom, mi.it a hitnek igazi vára. A magasságból messze távlatok nyílnak meg, völgysíkok és hegyek, kéklő párázatban áll örök őrt a nektárt termő Somlyó és ha tiszta az .jdö, be lehet látni a hósipkás osztrák Alpokig. Mise után díszközgyűlés van a Hangya-ház nagytermében. Erről azonban majd holnap emlékezünk meg. Dr. PESTHY PÁL. hogy a közellátás szempontjából rendkívüli A zalaegerszegi járás kisgazdái holdanként 20—30 mázsa terméseredményt mutattak ki A zalaegerszegi járási mezőgazdasági bizottság ma a vármegyeházán közgyűlést tartott, amelyen az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarát Vrana Lajos intéző, a vármegyei gazdasági felügyelőséget pedig Csonka István felügyelő képviselte. Krassovich László elnök figyelmeztette a gazdákat, hogy a vetés alkalmával pontosan mérjék meg az elvetett mag mennyiségét, mert annak alapján állapítják meg a terméseredményt. Mivel erről a fontos körülményről a kisgazdák nagyrésze megfeledkezett, most előállott az a furcsa eset, hogy amíg a nagygazdák holdankénti termésátlaga az idén a zalaegerszegi járásban 10—12 mázsa, addig a kisgazdák terméseredménye 20—30 mázsa átlagot tüntet föl. Ennek szomorú következményei lehetnek, mert az adót is eszerint vetik ki. Felhívta továbbá a kamara figyelmét a mezőgazdaság sérelmeire, kérte az újabb közbenjárást a mezőgazdaságnál a leventefoglalkoztatás szüneteltetésére és hogy olyan időben foglalkoztassák a leventéket, amikor a gazdaságban szünet van. Elismerte a kormányzat erőfeszítéseit a helyzet orvoslására, de rámutatott arra az összhangtalanságra, amely a mezőgazdasági és ipari cikkek ára között még a ‘korábbinál is nagyobb. Meg kell szüntetni — mondotta — azt az aránytalanságot, hogy a gazda 3—4 métermázsa kukorica áráért csak egy darab olyan inget kapjon, amelyet egyszeri kimosás után a szemétre lehet dobni. Itt említjük meg, hogy ugyancsak ma a vármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület is ülést tartott Koller István földbirtokos elnöklésével. Letárgyalták az időszerű kérdéseket.
