Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-11-06 / 251. szám

6 1943 november 6. 20.30. Ukkon át Zalaegerszegre érkezik 7.27, 9.27, 18.13, 22.46. XIX. Zalaegerszeg—Tűrje—Zalaszentgrót— Ba’aíonszentgyörgy—Keszthely. Zalaegerszeg­ről indul (közvetlen vonat) 3.26, Balatonszent- györgyre érkezik 6.04, Keszthelyre érkezik 6.50. Zalaegerszegről indul 14.20, Türjéről in­dul 17.25, Balatonszentgyörgyre érkezik 19.10, Keszthelyre 19.35. Türjéről indul csak Zala- Zalaszentgrótig 6.45. XX. Keszthely — Balatonszentgyörgy — Zalaszentgrót — Tűrje — Zalaegerszeg. Keszthelyről indul 6.00 (köz­vetlen vonat Türjéig), Balatonszentgyörgyről indul 6.28, Türjére érkezik 8.08, Zalaegerszeg­re érkezik 9.27. Keszthelyről indul 13.35 (köz­vetlen vonat Türjéig), Balatonszentgyörgyről indul 13.55, Türjére érkezik 15.34, Zalaeger­szegre 18.13. Zalaszentgrótról indul csak Tür­jéig 8.40. XXI. Zalaegerszeg—Zalabér—Sárvár. Zala­egerszegről indul 3.40, Zalabérbe érkezik 4.22, Sárvárra érkezik 5.50 (közvetlen vonat). Sár­várról csatlakozás Celldömölk, Pápa, Budapest felé, gyorsvonat Celldömölk—Székesfehérvár— Budapest Déli felé indul 5.57. Cellből csak Pápáig személyvonat indul 6.30. XXII. Sárvár—Zalabér—Zalaegerszeg. Sár­várról indul 15.00, Zalabérbe érkezik 16.30, Zalaegerszegre érkezik 18.13. Sárvárról indul csak Zalabérig 8.10. XXIII. Csáktornya — Murakeresztúr—Nagy- kanizsa—Budapest. Csáktornyáról indul (gyors) 4.30, Murakeresztúrra érkezik 5.09, Nagykani­zsára érkezik 5.26, Nagykanizsáról indul 5.41, Székesfehérvárra érkezik 8.59, Budapest Déli pályaudvarra érkezik 10.30. Csáktornyáról in­dul (személy) 13.30, Nagykanizsára érkezik 14.38, Nagykanizsáról indul 15.00, Székesfe­hérvárra érkezik 20.08, Budapest Délire ér­kezik 21.50. Csáktornyáról indul (gyors) 18.20, Nagykanizsára érkezik 19.00, Budapest Délire 22.10. XXIV. Budapest — Nagykanizsa — Murake- resztúr—Csáktornya. Budapest Déli pálya­udvarról indul 7.05 (gyors), Balatonszent­györgyre érkezik 9.40 (csatlakozás Keszthely felé, Keszthelyre érkezik a személyvonat 10.00), Nagykanizsára érkezik 10.13, Csáktornyára ér­kezik 10.55. Budapest Déliről indul 14.30 (személy), Balatonszentgyörgyre érkezik 19.52 (csatlakozás Keszthely felé, Keszthelyre érkezik 20.50), Nagykanizsára érkezik 21.00, Nagyka­nizsáról indul 21.47, Murakeresztúrra érkezik 22.22, Csáktornyára érkezik 23.00. Budapest Déliről indul 16.25 (gyors), Balatonszent­györgyre érkezik 20.25 (csatlakozás Keszthely felé, Keszthelyre érkezik 22.50), Nagykanizsára érkezik 21.14, Csáktornyára érkezik 22.25. XXV. (Celldömölk) — Zalaegerszeg — AIsó- lendva—Csáktornya. Alsólendváról indul 4.20 és csak Murahíd északi hídfőig közlekedik. (Celldömölkről indul 4.40), Zalaegerszegről in­dul 7.50, Alsólendvára érkezik 10.55, Mura- Szerdahelyről indul 5.16, 7.15 és csak Csák­tornyáig közlekedik. Zalaegerszegről indul 14.15, Alsólendvára érkezik 16.20, Murahíd északi hídfőhöz érkezik 16.32, Muraszerdahely- ről indul 17.12, Csáktornyára érkezik 17.58. (Celldömölkről indul 16.05), Zalaegerszegről indul 18.25, Alsólendvára érkezik 20.11, Mura­híd északi hídfőhöz érkezik 20.18, Muraszerda- helyrőt indul 20.58, Csáktornyára érkezik 21.44. XXVI. Csáktornya — AlsóIendVa—Zalaeger- Szeg—(Celldömölk). Csáktornyáról indul 3.45, Murahíd északi hídfőtől 5.21, Alsólendváról 5.37, Zalaegerszegre érkezik 7.32. Csáktornyá­ról indul 6.30 és csak Muraszerdahelyig köz­lekedik. Murahíd északi hídfőtől indul 11.15, Alsólendváról indul 11.30, Zalaegerszegre ér­kezik 14.04, (Celldömölkre érkezik 17.11). Csáktornyáról indul 14.20, Muraszerdahelyre érkezik 15.06, Murahíd északi hídfőtől indul 16.37, Alsólendvára érkezik 16.49. Murahíd északi hídfőtől indul 20.21, Alsólendváról 20.34, Zalaegerszegre érkezik 22.11. XXVII. Zalaegerszeg—Pápa—Győr. Türjén, Bobán át lásd a XIII. fejezetet. Szombathelyen át Zalaegerszegtől Szombathelyig lásd a III. fejezetet. Szombathelyről indul 10.00, 14.10 (személy), Celldömölkre érkezik 11.10, 15.16, Pápára 11.59, 16.10, Győrbe 13.30, 17.48. XXVIII. Győr—Pápa—Zalaegerszeg. Lásd a maSFMift. XIV. fejezetet. Győrből indul 1.15, Celldö­mölkre érkezik 3.24, Zalaegerszegre 7.27. Pá­páról indul 5.15, Zalaegerszegre érkezik 9.27. Győrből indul 18.15, Pápáról indul 19.47, Zala­egerszegre érkezik 22.46. Celldömölkről Szom­bathelyen át indul 6.20, 8.39, 17.35, Szom­bathelyre érkezik 7.40, 9.55, 18.50, Zalaeger­szegre érkezik 9.52, 15.47, 21.02. XXIX. Nagykanizsa — Murakeresztúr—Lég- rád—Gyékényes—(Kaposvár)—Pécs. Nagyka­nizsáról indul 4.20, Murakeresztúrra érkezik 4.36, Légrádra érkezik 4.56, Gyékényesre ér­kezik 5.10 (Gyékényesről csatlakozás Kapos­vár felé, Kaposvárra érkezik 7.31), Barcsra ér­kezik 7.35, Pécsre érkezik 9.55. Nagykanizsáról indul 14.10, Murakeresztúrra érkezik 14.25, Légrádra érkezik 14.41, Gyékényesre érkezik 14.55 (Gyékényesről csatlakozás Kaposvár felé, Kaposvárra érkezik 17.05), Barcsra érkezik 16.59, Pécsre érkezik 19.00. Nagykanizsáról indul (gyors) 21.37, Murakeresztúrra érkezik 21.50, Légrádra 22.01, Gyékényesre 22.11 (Ka­posvárra 0.38), Barcsra érkezik 23.20, Pécsre érkezik 0.30. írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépmüszerész. XXX. Pécs — Barcs — (Kaposvár) —Gyéké­nyes—Légrád—Murakeresztúr — Nagykanizsa. Pécsről indul (gyors) 4.30, Barcsra érkezik 5.40, Gyékényesre érkezik 6.43 (Kaposvár felől csatlakozás, Kaposvárról indul 4.17), Légrád­ra érkezik 7.05, Murakeresztúrra 7.14, Nagy­kanizsára 7.28. Pécsről indul 16.45* Barcsra érkezik 19.15, Gyékényesre érkezik 21.35. (Kaposvár felől csatlakozás, Kaposvárról indul 19.32), Gyékényesről indul 22.13, Légrádra ér­kezik 22.31, Murakeresztúrra 22.47, Nagyka­nizsára 23.18. Hajdanában — danában... Amikor a halasi iuhász szamárháton kocogott a császárvárosba A ferencjózsefi békevilágban nem lehetett nemes Kiskúnhalas városát más honatyával elképzelni, mint Kolosvári Kiss István tekin­tetes úrral, ugyanis ő képviselte emberöltő óta függetlenségi programmal ezt a nyakas ma­gyar várost az országgyűlésen. Ahogyan Kolosvári Kiss István bátyánk nél­kül Halas nem volt Halas, úgy a képviselő­házban nem lehetett a halasi követet elképzelni másként, mint pepitanadrágban. Ez hozzátar­tozott. Ugrón Gábor szűkebb baráti körének volt egyik oszlopos tagja a halasi képviselő, aki nagy mezőgazda hírében is állott, hiszen olyan juhászata senkinek sem volt abban a homokbuckás végtelen határban, mint ne'ki és a birkáinak száma ezrekre rúgott. Abban az időben azokon az óriási pusztaságokon nem is lehetett mással gazdálkodni, mint birkák­kal. Aki akkor látta Halast s ma újra megnézi, az bizony nagyot bámulhat. Eltűntek a pusz­taságok, el a buckák, a végtelen legelők. Ma művelődés van. Szőlő, gyümölcsöskertek, a birkaúsztató sóspocsolya helyén csodás gyógy­fürdő, amelynek hatása Szovátáéval vetekszik, végtelen cvukornád ültetvények a Bergendy Szilveszter keserves szorgalmának eredmé­nyei, vagyis a Fiókszaharából Edénkért lett. A magyar szorgalom megtermetté gyü­mölcsét, a munka áldást hozott. Kolosvári Kiss István bátyánk-urunk mind­ezt megálmodta ugyan, de nem élte már meg. Amikor ő kora reggel a kúriája ablakából, hosszúszárú pipájából pöfékelve, kinézett a poros halasi utcára, bizony nem autók és autóbuszok száguldottak arra, hanem a konda, falka, csorda poroszkált a sovány legelők felé, rádiózene helyett a kolomp, s a kondás kürtje szólt s a kutyák ugattak nagy izgalmukban. De abban az időben ez a zene volt a ked­vesebb. Egy nyári meleg napon, — a történetet Móricz Pál barátomtól hallottam, s lehet, hogy meg is írta valahol — amint Kiss István vége­láthatatlan birkanyája elvonulását szemlélte a jó gazda örömével, csak kiáll a sorból! a vén vén számadó a szamarával, amelynek hátán s nyakán hatalmas tarisznyák lógtak elemó­zsiákkal megrakva s odaáll akkurátus tisztes­ségtudással a kenyéradó gazdája elé az ab­lakhoz. — Adj’ Isten jó reggelt, nemzetes uram! — köszöntötte gazdáját Bögre Puli Márton, vén számadó juhász. — Adjon Isten, Márton, mi jót hoztál? — Tíznapi szabadságot kérek, húsz éve nem volt szabad napom. — Jól van, Márton, hűséges számadóm! De aztán minek az néked? — Bécsbe megyek, a császárvárosba! Kolosvári Kiss Istvánnak menten kiesett a pipa a szájából a nagy csudálkozástól. Alig tudott szóhoz jutni: — Hová mégy? — Bécsbe, nemzetes uram! — Csak nem ette meg a fene a jó dolgo­dat? — De bíz’ úgy van! — Aztán a vasút drága, a hajó is. — Tudom azt, de a Cucel (így hívták a2 öreg szamarát) majd elvisz oda is. — Nem bánom. Menj Isten nevében. Itt van 5 forint a kommención felül, nehogy pénz nélkül légy! Jártál-e már Bécsben? — Ötven év előtt, amikor Taliánországba vittek az Alfonzo bakákkal. Ott utaztunk ke­resztül. — Most mit keresel ott? — Hallottam, hogy beteg a Jancsi fiam, aki a császárhuszároknál szolgál, ispotályba került, s megnézem, mi van vele. — Hát akkor indulj! Nagy tisztesség érte a hűséges cselédet* mert nem öt, de tíz pengőt nyomott a gazda a markába s még a kezét is megrázta. A vén számadó felült a szamárra s először a Dunához ment, majd a Duna mentén fel­kocogott Bécsbe. Hatodnapra ért föl s amint a bécsiek meglátták a fura szerzetet, menten körbefogták a juhászt szamarával együtt. Rendőr is előkerült s vallatták, de bíz Márton számadó egy árva vakkantást sem tudott Goethe nyelvén. Csak annyit mondott foly­ton: »Huszár! Spitál!« Végre a jó bécsiek is megértették s nagy örömmel a Kártnerstrassén végig elkalauzolták a breitenfurthi lovaslakta­nyába, ahol már a napos őrmester tudott magyarul s elvezette az öreget a fiához az is­potályba. Az ezredorvos megnyugtatta az apát s meg is vendégelte. A fiúnak is jólesett a hazai s hamarosan felgyógyult. Az öreg Puli Márton aztán úgy, ahogy jött, Utazott vissza a szamarával Halasra, ahová is­mét egy hét elteltével szerencsésen meg is, érkezett. Bocsánatot kért az »Urlaub« túl­lépéséért. Kolosvári Kiss István a parlament folyosó­ján is elbeszélte ezt a váló történetet, mint a magyar fajta nagy akaratának és életrevalósá­gának jellemző példáját. Régen volt. Ma ott nyugosznak már a halasi temetőben Kolosvári Kiss István és hűséges számadója is. Aki ma Bécsbe óhajt menni, az akár repülőgépen el­juthat oda, nincs szükség a Cucel-szamárra sem. így halad a világ. De arra nem kapunk! feleletet, hogy akkor volt-e boldogabb az em­ber, avagy mostan? De ezen ne törjük a fe-t jünket. Dr. LÁSZLÓ ZOLTÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents