Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-10-29 / 245. szám

ÄRA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 29. PÉNTEK IV. évfolyam # politikai napilap # 2 4 5. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. IPiepßßPAAftfamfaiiefeßßßAfieafAßMMaPllßßßßießAAßßNIAßMAtMSWrwmAtNMMMWmfMtoßAßmßAien A feketepiac kérdésének helyes megoldása Honnan veszi utánpótlását a feketepiac? Ez a kérdés mered a fogyasztó közönség elé, amikor azt látja, hogy ennek az egész országot behálózó földalatti szervezkedésnek a készletei sohasem fogynak ki. A bőrt már hosszú idők­kel ezelőtt zárolták. Mégis bárkinek rendel­kezésére áll a lehetőség cipőt készíttetni, olyan bőrből, amilyenből tetszik. Válogathat a mi­nőségben, sőt a mennyiségben is. Csak fi­zesse meg a kért árat. Hol van a megoldásnak a nyitja, hogy ennyi bőr áll készenlétben sza­bad rendelkezésre? így van ez a fával, szénnel, liszttel, zsírral, cukorral, borssal, szappannal és cérnával. így van mindennel, ami csak a ke­reskedelemben adás-vétel tárgya lehet. A fe­ketepiac előtt nincs lehetetlenség. Ha citrom kell, akad vagonszámra. A borsbehozatal már régen szünetel. De gyenge legény az a fekete- piacos, aki a mellényzsebéből ki ne vágia vagy 15 és fél kilót, ha éppen kell. A fogyasztó közönség valósággal elképed, ha azt hallja, hogy itt-ott millió értékű rejtett készletek ke­rülnek napvilágra. Honnan van a feketepiacnak iez a kifogyhatatlansága? Ki adhatna erre fele­letet? Segíteni a bajon azonban lehetne. Még pedig nagyon 'is egyszerű módon. A legelső nyomon el kellene indulni és követni az árú útját. A feketén vásárlót és eladót minden ren­delkezésre álló módon rá kellene kény­szeríteni, mondja meg az igazat, hol vette, hol szerezte az árút. Ha a kérdezési szándék szigorúan kemény volna, a válasz se maradna el. Ezen a szálon elindulva, eljutnának a lánc utolsó tartó sze­méhez. Mi minden derülhetne ki, ha ilyen szigorúan és keményen elhatározott folyamat egyszer megindulna!? Aztán jöhetne sorra a szén, a fa, a liszt, a zsír és mindaz a sok minden, ami a megélhetéshez szükséges. A feketepiacot esetenként büntetéssel üldözni, alighanem csak tüneti kezelés lenne. Az ár­drágításoknak csak egy Ids töredéke kerül a büntető hatóságok elé. Egyszerűen azért, mert nem jelentik föl. Pedig nemcsak az tud róla, aki így vásárol, hanem mások is. Nem jelentik föl az árdrágítót. Az egyik azért, mert fél a kellemetlenségektől, a bosszútól, a másik a tanúskodások kényelmetlenségétől és száz más okból. Őszintén szólva úgy fest a dolog, mint­ha a közönség nem is akarná, hogy a fekete­piac megszűnjék, mondván, hogy a feketepiac nem más, mint szükséges rossz. De mert a fogyasztó közönség nagyobb részének a pénz­ügyi helyzete nem bírja el a feketepiac árait, mégis segíteni kell a bajon. Az elrettentő büntetés mellőzhetetlen. De csak a rejtett készletek felkutatása után. Először tudni kell, kik azok, akik megérdem­lik a legkegyetlenebb büntetést is. A készletek felkutatására kell megtenni az intézkedéseket. A feketepiac kérdésének ez a nyitja. Az angol alsóházban nemrégiben kérdést intéztek Chur- chillhez a feketepiacról. A brit miniszterelnök ezt válaszolta: A feketepiac ma már olyan általános és szükséges, ha kell, állami támoga- I A Zalai Magyar Élet szerdai számában meg­emlékeztünk már a Zalavármegyei Társadalmi Egyesületek Együttműködésének vezetőségi és intézőbizottsági ülésének lefolyásáról. Most aP gondolatmenetét közöljük vitéz gróf Teleki Béla főispán beszédének, amely az értekezleten elhangzott. A főispán kiemelte, hogy dr. Szerecz Imre keszthelyi apátplébánosnak az elnöki tisztségre való megválasztásával az együttműködés élére olyan férfiú került, akinek vérében, szívében és lelkében megtalálhatjuk a magyar jövő biztosítása szempontjából elsőrendű szükség­letnek mutatkozó kívánalmakat. A magyar ön­tudattól fűtött munka hassa át egyesületein­ket és sohase térjenek el munkájukban a ma­gyar nemzeti együttműködésnek, a magyar léleknek a magyar jövőbe vetett hit törhetet­len tudatától. Bármilyen téren fejtik is ki tevékenységüket, minden erejükkel a magyar szellemiséget kell ápolniuk. Aki az angol rádió beállításán keresztül szem­léli a magyar érdekeket, vagy bármilyen más külföldi propaganda tájékoztatása szerint ítéli meg a magyar jövendőt, az hamis képet alkot magának. Ez a propaganda ugyanis arravaló, hogy a magyar társadalmat megtévessze és a társadalmi egységünket, az állam független­ségét megbontó, aláásó szellemiséget alakít­son ki. Széchenyi azt mondta: ha a magyar akar valami lenni, akkor legyen elsősorban magyar. Ez azt jelenti, hogy soha ne tevész- szük szem elől magyar céljainkat. Tartsunk ki a hűség és becsület útján és törekedjünk arra, hogy döntő szavunk legyen akkor, ami­kor majd a saját ügyünk megoldásáról lesz szó. Az úgynevezett »békepárt« aláírással el­látott röpcédulák meg akarták téveszteni a magyar közvéleményt. Kiderült, hogy ezek­nek szerzői ugyanazok, akik 1918—19-ben már félrevezették az országot. A németekkel együtt ártalmatlanná tettük ezt a társaságot. Ők is, meg a röplapok terjesztői is lakat alatt vannak. Az ingatag jellemű emberek vegyék tudomásul, hogy a háttérben mozgó »nagy tással is fönn kellene tartani. Ez a helyzet a behozatalra szoruló és egyedül abból élő Ang­liában. Nálunk azonban más a helyzet. Mi sze­gények vagyunk, a jövedelmek porszemek az angolokéhoz viszonyítva. Azután itt megte­rem minden, ami a közellátáshoz szükséges. Nálunk nem lehet helye a feketepiacnak. Le kell törni minden áron. Először a rejtett kész­letek felkutatásával, mert ha nincs rejtett árú, nem lesz feketepiac.sem. hazafiak« egyszer már átjátszották a hatalmat a bolsevistáknak és megásták nemzetünknek sírját Trianonban. A magyar emigránsoknak minden tevékenysége abban merül ki, hogy szolgái legyenek a külföldnek, holott látjuk, hogy más nemzetiségű emigránsok a saját ha­zájuk függetlenségéért és jogaiért küzdenek, A magyar nemzeti társadalomnak és az államhatalomnak együttes munkával kell biztosítani a rendet, a munkát, a nyugodt termelést. Az országban a közvélemény értékeli is a nyugalmat, a kormányzatnak szociális tevé­kenységét és segítő programját. Ha a háborús nehézségek miatt nem is lehet mindent meg­oldani, amiket a kormány szeretne, figyelemre­méltó, komoly eredmény az is, amiket eddig tett. Végül a főispán érintette a közellátás kér­dését és megállapította, hogy az élelmiszer- fejadagok emelésén kívül soron van a ruha- és lábbeli ellátás nehézségeinek megoldása is. A főispán beszédét többízben szakította meg a tetszésnyilvánításnak és lelkes együtt­érzésnek viharos tapsa. Az elnökké megválasz­tott dr. Szerecz Imre helyébe alelnöknek dr. Molnár Antal nagykanizsai leánygimnáziumi igazgatót kiáltották ki. Apró zalai hírek Nem tett eleget honvédelmi kötelezettségé­nek Takács István 19 éves napszámos. A rend­őrség 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. — Nyári Béla 20 éves zenész légiriadó alatt a gyalog­járón közlekedett és a hivatásában járó légó- rendőrt megsértette. Ezért a zalaegerszegi rendőrség 6 napi elzárásra és 20 pengő pénz- büntetésre ítélte. Fityeházán a baranyamegyei Bükkösdről át- rándult cigányok több hiszékeny embertől na­gyobb összegű pénzt és ruhaneműt csaltak ki jóslásaik fejében. A cigányokat elfogták és Nagykanizsán állítják bíróság elé. „Soha ne tévesszük szem elől magyar céljainkat“ — mondotta főispánunk a Társadalmi Egyesületek együttműködésének nagykanizsai gyűlésén

Next

/
Thumbnails
Contents