Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-29 / 245. szám
ÄRA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 29. PÉNTEK IV. évfolyam # politikai napilap # 2 4 5. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. IPiepßßPAAftfamfaiiefeßßßAfieafAßMMaPllßßßßießAAßßNIAßMAtMSWrwmAtNMMMWmfMtoßAßmßAien A feketepiac kérdésének helyes megoldása Honnan veszi utánpótlását a feketepiac? Ez a kérdés mered a fogyasztó közönség elé, amikor azt látja, hogy ennek az egész országot behálózó földalatti szervezkedésnek a készletei sohasem fogynak ki. A bőrt már hosszú időkkel ezelőtt zárolták. Mégis bárkinek rendelkezésére áll a lehetőség cipőt készíttetni, olyan bőrből, amilyenből tetszik. Válogathat a minőségben, sőt a mennyiségben is. Csak fizesse meg a kért árat. Hol van a megoldásnak a nyitja, hogy ennyi bőr áll készenlétben szabad rendelkezésre? így van ez a fával, szénnel, liszttel, zsírral, cukorral, borssal, szappannal és cérnával. így van mindennel, ami csak a kereskedelemben adás-vétel tárgya lehet. A feketepiac előtt nincs lehetetlenség. Ha citrom kell, akad vagonszámra. A borsbehozatal már régen szünetel. De gyenge legény az a fekete- piacos, aki a mellényzsebéből ki ne vágia vagy 15 és fél kilót, ha éppen kell. A fogyasztó közönség valósággal elképed, ha azt hallja, hogy itt-ott millió értékű rejtett készletek kerülnek napvilágra. Honnan van a feketepiacnak iez a kifogyhatatlansága? Ki adhatna erre feleletet? Segíteni a bajon azonban lehetne. Még pedig nagyon 'is egyszerű módon. A legelső nyomon el kellene indulni és követni az árú útját. A feketén vásárlót és eladót minden rendelkezésre álló módon rá kellene kényszeríteni, mondja meg az igazat, hol vette, hol szerezte az árút. Ha a kérdezési szándék szigorúan kemény volna, a válasz se maradna el. Ezen a szálon elindulva, eljutnának a lánc utolsó tartó szeméhez. Mi minden derülhetne ki, ha ilyen szigorúan és keményen elhatározott folyamat egyszer megindulna!? Aztán jöhetne sorra a szén, a fa, a liszt, a zsír és mindaz a sok minden, ami a megélhetéshez szükséges. A feketepiacot esetenként büntetéssel üldözni, alighanem csak tüneti kezelés lenne. Az árdrágításoknak csak egy Ids töredéke kerül a büntető hatóságok elé. Egyszerűen azért, mert nem jelentik föl. Pedig nemcsak az tud róla, aki így vásárol, hanem mások is. Nem jelentik föl az árdrágítót. Az egyik azért, mert fél a kellemetlenségektől, a bosszútól, a másik a tanúskodások kényelmetlenségétől és száz más okból. Őszintén szólva úgy fest a dolog, mintha a közönség nem is akarná, hogy a feketepiac megszűnjék, mondván, hogy a feketepiac nem más, mint szükséges rossz. De mert a fogyasztó közönség nagyobb részének a pénzügyi helyzete nem bírja el a feketepiac árait, mégis segíteni kell a bajon. Az elrettentő büntetés mellőzhetetlen. De csak a rejtett készletek felkutatása után. Először tudni kell, kik azok, akik megérdemlik a legkegyetlenebb büntetést is. A készletek felkutatására kell megtenni az intézkedéseket. A feketepiac kérdésének ez a nyitja. Az angol alsóházban nemrégiben kérdést intéztek Chur- chillhez a feketepiacról. A brit miniszterelnök ezt válaszolta: A feketepiac ma már olyan általános és szükséges, ha kell, állami támoga- I A Zalai Magyar Élet szerdai számában megemlékeztünk már a Zalavármegyei Társadalmi Egyesületek Együttműködésének vezetőségi és intézőbizottsági ülésének lefolyásáról. Most aP gondolatmenetét közöljük vitéz gróf Teleki Béla főispán beszédének, amely az értekezleten elhangzott. A főispán kiemelte, hogy dr. Szerecz Imre keszthelyi apátplébánosnak az elnöki tisztségre való megválasztásával az együttműködés élére olyan férfiú került, akinek vérében, szívében és lelkében megtalálhatjuk a magyar jövő biztosítása szempontjából elsőrendű szükségletnek mutatkozó kívánalmakat. A magyar öntudattól fűtött munka hassa át egyesületeinket és sohase térjenek el munkájukban a magyar nemzeti együttműködésnek, a magyar léleknek a magyar jövőbe vetett hit törhetetlen tudatától. Bármilyen téren fejtik is ki tevékenységüket, minden erejükkel a magyar szellemiséget kell ápolniuk. Aki az angol rádió beállításán keresztül szemléli a magyar érdekeket, vagy bármilyen más külföldi propaganda tájékoztatása szerint ítéli meg a magyar jövendőt, az hamis képet alkot magának. Ez a propaganda ugyanis arravaló, hogy a magyar társadalmat megtévessze és a társadalmi egységünket, az állam függetlenségét megbontó, aláásó szellemiséget alakítson ki. Széchenyi azt mondta: ha a magyar akar valami lenni, akkor legyen elsősorban magyar. Ez azt jelenti, hogy soha ne tevész- szük szem elől magyar céljainkat. Tartsunk ki a hűség és becsület útján és törekedjünk arra, hogy döntő szavunk legyen akkor, amikor majd a saját ügyünk megoldásáról lesz szó. Az úgynevezett »békepárt« aláírással ellátott röpcédulák meg akarták téveszteni a magyar közvéleményt. Kiderült, hogy ezeknek szerzői ugyanazok, akik 1918—19-ben már félrevezették az országot. A németekkel együtt ártalmatlanná tettük ezt a társaságot. Ők is, meg a röplapok terjesztői is lakat alatt vannak. Az ingatag jellemű emberek vegyék tudomásul, hogy a háttérben mozgó »nagy tással is fönn kellene tartani. Ez a helyzet a behozatalra szoruló és egyedül abból élő Angliában. Nálunk azonban más a helyzet. Mi szegények vagyunk, a jövedelmek porszemek az angolokéhoz viszonyítva. Azután itt megterem minden, ami a közellátáshoz szükséges. Nálunk nem lehet helye a feketepiacnak. Le kell törni minden áron. Először a rejtett készletek felkutatásával, mert ha nincs rejtett árú, nem lesz feketepiac.sem. hazafiak« egyszer már átjátszották a hatalmat a bolsevistáknak és megásták nemzetünknek sírját Trianonban. A magyar emigránsoknak minden tevékenysége abban merül ki, hogy szolgái legyenek a külföldnek, holott látjuk, hogy más nemzetiségű emigránsok a saját hazájuk függetlenségéért és jogaiért küzdenek, A magyar nemzeti társadalomnak és az államhatalomnak együttes munkával kell biztosítani a rendet, a munkát, a nyugodt termelést. Az országban a közvélemény értékeli is a nyugalmat, a kormányzatnak szociális tevékenységét és segítő programját. Ha a háborús nehézségek miatt nem is lehet mindent megoldani, amiket a kormány szeretne, figyelemreméltó, komoly eredmény az is, amiket eddig tett. Végül a főispán érintette a közellátás kérdését és megállapította, hogy az élelmiszer- fejadagok emelésén kívül soron van a ruha- és lábbeli ellátás nehézségeinek megoldása is. A főispán beszédét többízben szakította meg a tetszésnyilvánításnak és lelkes együttérzésnek viharos tapsa. Az elnökké megválasztott dr. Szerecz Imre helyébe alelnöknek dr. Molnár Antal nagykanizsai leánygimnáziumi igazgatót kiáltották ki. Apró zalai hírek Nem tett eleget honvédelmi kötelezettségének Takács István 19 éves napszámos. A rendőrség 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. — Nyári Béla 20 éves zenész légiriadó alatt a gyalogjárón közlekedett és a hivatásában járó légó- rendőrt megsértette. Ezért a zalaegerszegi rendőrség 6 napi elzárásra és 20 pengő pénz- büntetésre ítélte. Fityeházán a baranyamegyei Bükkösdről át- rándult cigányok több hiszékeny embertől nagyobb összegű pénzt és ruhaneműt csaltak ki jóslásaik fejében. A cigányokat elfogták és Nagykanizsán állítják bíróság elé. „Soha ne tévesszük szem elől magyar céljainkat“ — mondotta főispánunk a Társadalmi Egyesületek együttműködésének nagykanizsai gyűlésén
