Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-10-25 / 241. szám

ARA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 25. HÉTFŐ M/üjErfiet IV. évtől vám ^ POLITIKAI NAPILAP # 241. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, T&ttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Szórványos ellenséges bombázást jelentettek a Dunántúl különböző részéről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Angol- amerikai repülőgépek vasárnap a déli órákban az ország délnyugati határát több hullámban átrepülték. Dunántúl különböző részeiről szór­ványos bombázást jelentettek. A támadó re­pülőgépek az orsz'ág nyugati és délnyugati részein átrepülve hagyták el az ország légi­terét. Személyi veszteségről, vagy anyagi kár­ról eddig jelentés még nem érkezett. * Ezzel a jelentéssel kapcsolatban ismételten felhívjuk a közönség figyelmét árra, hogy a legszigorúbban tartsa be az előírt óvatos­sági rendszabályokat a légi veszélyt jelentő szirénajelzésnek elhangzása után egészen a veszély megszűntét jelző újabb szirénabúgásigy vagy harangjelzésig. A külföldi példák szám­talan esetben bizonyítják, hogy nem gyerekjátékról van szó, hanem szám­talan élet veszélyeztetettségéről. Megdöbbentő az, ha a közönség sorából töb­ben komolytalannak veszik az ügyet, az ut­cákon az őrség figyelmét igyekeznek kiját­szani és gyalogosan, vagy kerékpáron közle­kednek, kíváncsiskodva nézik az utcáról, ud­varokból az eget és éretlen módon viháncol- nak, tréfálóznak. Ez a magaviselet szinte is­tenkísértés számba megy és bízvást meg­jósolhatjuk, hogy alkalomadtán az ilyen ko­molytalan elemekből kerülnek ki a véres áldo­zatok, természetesen maguk után vonva a ko­molyabb emberek áldozatait is. Ha a légi veszélynek jelzésére meg kell állniok és félre kell vonulniok azoknak i§, akik a legsürgő­sebb kötelességszerű útjukon vannak, akkor szigorúan meg kell büntetni azokat a fegyel­mezetleneket, akik kihívó magatartást tanúsí­tanak és szórakozásnak tekintik a veszedelem­nek perceit. A hadirokkant tiszteket bekapcsolják a leventeképzésbe A levente intézmény vezetősége a jövőben leventeparancsnokként kívánja alkalmazni a hadibeosztásban rokkanttá vált tényleges és tartalékos tiszteket is és fel akarja őket hasz­nálni a leventeifjúság katonás szellemű neve­lésénél. Ezek a tisztek tehát a jövőben kérhetik a haderőnkívüli, szakszolgálatos tisztikar állo­mányában való fölvételüket, vagy leventeokta­tóul való alkalmazásukat. Amennyiben a fel­vétel egyéb követelményeinek megfelelnek és rokkantságuk mértéke őket leendő szolgálatuk ellátásában nem akadályozza, próbaszolgálatra kerülnek.^ Ez az intézkedés nemcsak azért nagyjelen­tőségű, mert a megrokkant tisztek számára nyújt lehetőséget hivatásuk folytatására, ha­nem azért is, mert így a levente szervezeten belül az ő személyükben követendő példát állít az ifjúság elé. Az a tiszt, aki legszentebb kötelessége teljesítése közben vált rokkanttá, minden bizonnyal méltó képviselője azoknak a harcos erényeknek, amelyeknek kifejlesztését az ifjúság honvédelmi nevelése célul tűzte ki maga elé. Bekapcsolásuk a nemzetnevelés munkájába a személyes példa serkentő hatá­sával fogja azt előbbre lendíteni), (LHK) A Magyar Szövetkezeti Liga megbeszélése Sümegen A közigazgatás egyszerűsítése mellett a gyámügyi törvényt is alkalmazni kell az élethez Az egyszerűség, úgy látszik, nem úyan könnyű dolog. Mert minek valamit egysze­rűen elintézni, amikor azt bonyolítani is le­het. Ez az elv érvényesül legtöbbször a hiva­tali életben, különösen az egyes igazgatási ágazatokban. A fejlődésnek bizonyos fokain kellett átmenni, hogy eljussunk a dolgok minél simább, minél egyszerűbb módon való elinté­zéséhez. Az a fárasztó nagy kerülő, amelyet hivatalnokainknak és a közönségnek meg kell tenni, amíg egy ügy eljut odáig, hogy elinté­ződik, annyi időt vesz igénybe, annyi erőt őröl fel, hogy azt ember is, ügy is megsínyli. A magyar ügyek intézői már régen fölismerték ennek a túlságosan bonyolulttá fejlődött igaz­gatásnak hátrányait és nehézségeit, de évek folyamán már annyira Inélyre hatoltunk, hogy máról-holnapra meg sem lehetne szüntetni, hanem csak lépésről-lépésre haladva lehetséges az elkerült egyszerűség felé közeledni. Most a földmívelési igazgatás terén történt jelentős lépés az egyszerűsítés érdekében. Egyes ügye­ket a földm ívelésügyi miniszter elintézés vé­gett kitessékelt a minisztériumból s az illetékes vidéki szervekhez utalt. A kultuszkormány ré­széről is történtek az ügyek kihelyezésére in­tézkedések a tankerületi főigazgatóságok ha­táskörének bővítésével. De mindezek a kez­deményezések csak tapogatózó lépések, ame­lyeket soron kell követni a közigazgatásban, az igazságügyi, az ipari, kereskedelmi igaz­gatásban életbeléptetendő egyszerűsítési eljárásoknak. Nagyon sok törvényünk az idők haladásával, az élet fejlődésével, ha nem is avult el, de az élet meggyorsult üteméhez igazodó módo­sításra szorul. Ezek között szerepel a gyám­ügyi törvény, amely még 1877-ből való és ma is érvényes intézkedéseket tartalmaz. A gyakorlati élet ezzel kapcsolatban valóságos regényekkel szolgál. Ezért minden újítást, amely az egyszerűsítést szolgálja, általános örömmel fogad a magyar közönség. Az ügyek egyszerűsítése időben, munkában való meg­takarítást jelent. A vidéki hatósági szerveknek nagyobb hatáskörrel való felruházása meggyorsítja az elintézést, sok fölösleges munkától mentesíti a minisztériumokat és a túlzott központosításnak arányos leveze­tése a vidékre semmi mást nem igényel, mint a hatáskör kiterjesztésével a felelősség kiter­jesztését is. önálló, de felelős intézkedés az ügyek egyszerűsítésének legegyszerűbb módja. Az igazgatás bonyolult útvesztőin, a gépek és a gyorsaság korszakában már elérkeztünk ah­hoz, hogy az ügyek elintézését ne bonyolítsuk, amikor egyszerűsíteni is lehet! A Magyar Szövetkezeti Liga női tagozata a sümegi vezető egyének részvételével meg­beszélést tartott a vidéki asszonycsoportok ré­szére. A megbeszélésen résztvett a balaton- edericsi, csabrendeki, nemestördemici, gógán- fai, óhídi, ukki, szentimrefalvai, jánosházai, zalakoppányi, badacsonytomaji, kisszentgróti, nemeskeresztúri, sümegi és káptalanfai asz- szonycsoportok előtt dr. Wehner Józsefné ügy­vezető elnöknő,, dr. Herczegh Sándorné főtit­kárnő, dr. Bene Lászlóné titkárnő, Szabó Sán­dor sümegi esperesplébános, dr. Rothstädter György m. kir. tisztiorvos és András Géza csabrendeki Hangya ügyvezető-igazgató ismer­tette szakszerű és amellett nagyon tanulságos módon az országszerte megszervezett asszony­csoportok hivatását, nemes tevékenységét. A megbeszélésen hangsúlyozták az egyes elő­adók külön is, hogy törekedjünk érzelmeinken kívül külsőnket is magyarabbá tenni. Hagy­junk föl minél előbb a külföldi divatmajmo- lással és helyette olcsón, házilag előállított* szebb és tartósabb ruhát viseljünk és az elf-t esetteket minden erőnkkel karoljuk fel. Érte­sülésünk szerint a már egy hete folyó szerve­zési munka a környéken még nagy erővel folyik tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents