Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-25 / 241. szám
ARA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 25. HÉTFŐ M/üjErfiet IV. évtől vám ^ POLITIKAI NAPILAP # 241. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, T&ttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Szórványos ellenséges bombázást jelentettek a Dunántúl különböző részéről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Angol- amerikai repülőgépek vasárnap a déli órákban az ország délnyugati határát több hullámban átrepülték. Dunántúl különböző részeiről szórványos bombázást jelentettek. A támadó repülőgépek az orsz'ág nyugati és délnyugati részein átrepülve hagyták el az ország légiterét. Személyi veszteségről, vagy anyagi kárról eddig jelentés még nem érkezett. * Ezzel a jelentéssel kapcsolatban ismételten felhívjuk a közönség figyelmét árra, hogy a legszigorúbban tartsa be az előírt óvatossági rendszabályokat a légi veszélyt jelentő szirénajelzésnek elhangzása után egészen a veszély megszűntét jelző újabb szirénabúgásigy vagy harangjelzésig. A külföldi példák számtalan esetben bizonyítják, hogy nem gyerekjátékról van szó, hanem számtalan élet veszélyeztetettségéről. Megdöbbentő az, ha a közönség sorából többen komolytalannak veszik az ügyet, az utcákon az őrség figyelmét igyekeznek kijátszani és gyalogosan, vagy kerékpáron közlekednek, kíváncsiskodva nézik az utcáról, udvarokból az eget és éretlen módon viháncol- nak, tréfálóznak. Ez a magaviselet szinte istenkísértés számba megy és bízvást megjósolhatjuk, hogy alkalomadtán az ilyen komolytalan elemekből kerülnek ki a véres áldozatok, természetesen maguk után vonva a komolyabb emberek áldozatait is. Ha a légi veszélynek jelzésére meg kell állniok és félre kell vonulniok azoknak i§, akik a legsürgősebb kötelességszerű útjukon vannak, akkor szigorúan meg kell büntetni azokat a fegyelmezetleneket, akik kihívó magatartást tanúsítanak és szórakozásnak tekintik a veszedelemnek perceit. A hadirokkant tiszteket bekapcsolják a leventeképzésbe A levente intézmény vezetősége a jövőben leventeparancsnokként kívánja alkalmazni a hadibeosztásban rokkanttá vált tényleges és tartalékos tiszteket is és fel akarja őket használni a leventeifjúság katonás szellemű nevelésénél. Ezek a tisztek tehát a jövőben kérhetik a haderőnkívüli, szakszolgálatos tisztikar állományában való fölvételüket, vagy leventeoktatóul való alkalmazásukat. Amennyiben a felvétel egyéb követelményeinek megfelelnek és rokkantságuk mértéke őket leendő szolgálatuk ellátásában nem akadályozza, próbaszolgálatra kerülnek.^ Ez az intézkedés nemcsak azért nagyjelentőségű, mert a megrokkant tisztek számára nyújt lehetőséget hivatásuk folytatására, hanem azért is, mert így a levente szervezeten belül az ő személyükben követendő példát állít az ifjúság elé. Az a tiszt, aki legszentebb kötelessége teljesítése közben vált rokkanttá, minden bizonnyal méltó képviselője azoknak a harcos erényeknek, amelyeknek kifejlesztését az ifjúság honvédelmi nevelése célul tűzte ki maga elé. Bekapcsolásuk a nemzetnevelés munkájába a személyes példa serkentő hatásával fogja azt előbbre lendíteni), (LHK) A Magyar Szövetkezeti Liga megbeszélése Sümegen A közigazgatás egyszerűsítése mellett a gyámügyi törvényt is alkalmazni kell az élethez Az egyszerűség, úgy látszik, nem úyan könnyű dolog. Mert minek valamit egyszerűen elintézni, amikor azt bonyolítani is lehet. Ez az elv érvényesül legtöbbször a hivatali életben, különösen az egyes igazgatási ágazatokban. A fejlődésnek bizonyos fokain kellett átmenni, hogy eljussunk a dolgok minél simább, minél egyszerűbb módon való elintézéséhez. Az a fárasztó nagy kerülő, amelyet hivatalnokainknak és a közönségnek meg kell tenni, amíg egy ügy eljut odáig, hogy elintéződik, annyi időt vesz igénybe, annyi erőt őröl fel, hogy azt ember is, ügy is megsínyli. A magyar ügyek intézői már régen fölismerték ennek a túlságosan bonyolulttá fejlődött igazgatásnak hátrányait és nehézségeit, de évek folyamán már annyira Inélyre hatoltunk, hogy máról-holnapra meg sem lehetne szüntetni, hanem csak lépésről-lépésre haladva lehetséges az elkerült egyszerűség felé közeledni. Most a földmívelési igazgatás terén történt jelentős lépés az egyszerűsítés érdekében. Egyes ügyeket a földm ívelésügyi miniszter elintézés végett kitessékelt a minisztériumból s az illetékes vidéki szervekhez utalt. A kultuszkormány részéről is történtek az ügyek kihelyezésére intézkedések a tankerületi főigazgatóságok hatáskörének bővítésével. De mindezek a kezdeményezések csak tapogatózó lépések, amelyeket soron kell követni a közigazgatásban, az igazságügyi, az ipari, kereskedelmi igazgatásban életbeléptetendő egyszerűsítési eljárásoknak. Nagyon sok törvényünk az idők haladásával, az élet fejlődésével, ha nem is avult el, de az élet meggyorsult üteméhez igazodó módosításra szorul. Ezek között szerepel a gyámügyi törvény, amely még 1877-ből való és ma is érvényes intézkedéseket tartalmaz. A gyakorlati élet ezzel kapcsolatban valóságos regényekkel szolgál. Ezért minden újítást, amely az egyszerűsítést szolgálja, általános örömmel fogad a magyar közönség. Az ügyek egyszerűsítése időben, munkában való megtakarítást jelent. A vidéki hatósági szerveknek nagyobb hatáskörrel való felruházása meggyorsítja az elintézést, sok fölösleges munkától mentesíti a minisztériumokat és a túlzott központosításnak arányos levezetése a vidékre semmi mást nem igényel, mint a hatáskör kiterjesztésével a felelősség kiterjesztését is. önálló, de felelős intézkedés az ügyek egyszerűsítésének legegyszerűbb módja. Az igazgatás bonyolult útvesztőin, a gépek és a gyorsaság korszakában már elérkeztünk ahhoz, hogy az ügyek elintézését ne bonyolítsuk, amikor egyszerűsíteni is lehet! A Magyar Szövetkezeti Liga női tagozata a sümegi vezető egyének részvételével megbeszélést tartott a vidéki asszonycsoportok részére. A megbeszélésen résztvett a balaton- edericsi, csabrendeki, nemestördemici, gógán- fai, óhídi, ukki, szentimrefalvai, jánosházai, zalakoppányi, badacsonytomaji, kisszentgróti, nemeskeresztúri, sümegi és káptalanfai asz- szonycsoportok előtt dr. Wehner Józsefné ügyvezető elnöknő,, dr. Herczegh Sándorné főtitkárnő, dr. Bene Lászlóné titkárnő, Szabó Sándor sümegi esperesplébános, dr. Rothstädter György m. kir. tisztiorvos és András Géza csabrendeki Hangya ügyvezető-igazgató ismertette szakszerű és amellett nagyon tanulságos módon az országszerte megszervezett asszonycsoportok hivatását, nemes tevékenységét. A megbeszélésen hangsúlyozták az egyes előadók külön is, hogy törekedjünk érzelmeinken kívül külsőnket is magyarabbá tenni. Hagyjunk föl minél előbb a külföldi divatmajmo- lással és helyette olcsón, házilag előállított* szebb és tartósabb ruhát viseljünk és az elf-t esetteket minden erőnkkel karoljuk fel. Értesülésünk szerint a már egy hete folyó szervezési munka a környéken még nagy erővel folyik tovább.
