Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-21 / 238. szám
f ÄRA 14 FILLÉR 1943 OKTOBER 21. CSÜTÖRTÖK IV. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP # 238. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A nemzet hálája Az egész magyar közvélemény örömmel és megnyugvással vette tudomásul a kormány néhány nappal ezelőtt megjelent rendeletét, amellyel november elsejétől kezdve az előző világháború és a mostani küzdelem hadigon- dozottainak, tehát a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és árváknak járulékait 20 százalékkal emeli fel. Annak ellenére, hogy a kormány a hadigondozottak járulékait ez ev januárjában már jelentős mértékben fölemelte, mégis gondoskodásával ismét feléjük fordult és az általános drágulásnak, valamint a közalkalmazottak illetményemelésének megfelelően november elsejétől kezdve nagyobb támogatást juttat azoknak, akik testi épségüket veszítették el az ország határainak védelmében, vagy pedig apjuk, hitvestársuk pusztult el a magyarságért folyó küzdelemben. Megnyugvást kelt minden magyar ember lelkében a kormánynak ez a méltányos intézkedése, hiszen laz egész nemzet becsületbeli adósságának némi letörlesztéséről van szó akkor, amikor a kormány újabb támogatást juttat azoknak, akik oly sokat áldoztak a haza oltárán. Hiszen csak arra kell gondolnunk, milyen nehéz a helyzete a mindennapi életküzdelemben annak, aki testi épségének, munkaképességének és erejének kisebb, vagy nagyobb részét veszítette el a harctéren, vagy mennyivel keservesebb sors jut osztályrészül az olyan asszonynak, vagy gyermeknek, aki kenyérkereső hitvesét, vagy édesapját kénytelen hősi halottként gyászolni. A nemzet örök hálával tartozik a két világháború e súlyos áldozatainak: a rokkantaknak, özvegyeknek és árváknak s a magyarság becsületérzése jut érvényre ia kormánynak ebben a mostani újabb rendeletében, amely a családvédelem szempontjait veszi figyelembe akkor, amikor nemcsak a rokkantak, özvegyek és árvák járadékait emeli, hanem Ugyanakkor az élő hadirokkantak gyermekeinek, az úgynevezett hadigyámoltaknak nevelési pótlékát is megfelelően magasabb összegben állapította meg. Megállapíthatjuk tehát, hogy a magyar nemzet jelenlegi teljesítőképességének végső határáig tesz eleget a két világháború áldozatai iránt tartozó elsőrendű kötelességének. Teljes joggal állapíthatjuk meg ezt különösen ákkor, ha tekintetbe vesszük, hogy e járadékokon kívül a törvények és rendeletek egész sora védelmezi a rokkantak és egyéb hadigondozottak érdekeit. így például a zsidó birtokok legnagyobb részének szétosztása s a kártalanítási fölöslegeknek hadigondozási célokra való fordítása szintén azt mutatja, hogy a nemzetj illetve az azt képviselő kormány minden eszközt és alkalmat megragad arra, hogy a háborúk áldozatai iránt érzett hálájának látható és kézzelfogható tanújelét adja. Eléggé fájdalmas tény, hogy *. la nemzet gondoskodása teljes kárpótlást i amúgy sem nyújthat a hadigondozottaknak, hiszen a rokkantak egészségét és testi épségét semmiféle tudomány nem adhatja Vissza, az özvegyek és árvák hozzátartozóit, a hősi halottakat az életbe senki vissza nem szólíthatja. Ismeretes az a rendkívül lelkes t megajánlás, amellyel Zalaegerszeg város képviselőtestülete a minap mindent megszavazott, amit a Levente Egyesület kérelmezett és a határozatokra kimondották az azonnali végrehajthatóságot is. 'A városnak ez a határozata történelmi jelentőségű, mert amiket megszavazott, a leggyümölcsözőbb befektetéseket képviselik, hiszen annak az ifjúságnak testi és szellemi nevelését szolgálják, amely ifjúság a gránitalapja a jövő Magyar- országának. Amilyennek a mostani fiatalságot neveljük, olyan jövőt várhatunk a nemzet számára. Nyomban a nevezetes határozatokat hozó közgyűlés után, késő alkonyaiban elsiettünk, hogy gyors tapasztalatokat szerezzünk a leventepályán folyó nagyjelentőségű munkákról és tervekről. A hosszú Jákum-utcán végigbandukoltunk a szinte megtévesztő sötétségben, de dicsérettel állapíthatjuk meg, hogy a sáros idő ellenére is elég tiszta cipővel tudtuk az utat megtenni. Bizonysága ez annak, hogy az egykori sártengert a város gondoskodása már annyira-amennyire csakugyan, járhatóvá tette. Az utca végén a már cement padozattal befödött egykori árok előtt megálltunk a leventepálya bejáratánál. Aki ezt a bejáratot néhány hónappal ezelőtt látta rozzant deszka- kerítésével és rozzant pénztár-bódéjával, a ZTE hírhedt örökséggel, az már alig tud ráismerni a bejáratra. A református templom építkezése alkalmával fölöslegessé vált kerítésanyagot megszerezte az egyesület és abból vöröskő alapon ízlésesen felépítette az új kerítést és a kapuzaton már ott van a levente »felségjelvény«. Csakhamar megjelenik dr. Zsidó Sándor országgyűlési képviselő, a Levente Egyesületnek csak nemrégen hivatalba lépett forró akaratú elnöke és dr. Á r v a y László ügyvédkamarai elnök, városi főügyész, az ifjúságnak egyik legtevékenyebb barátja, aki a városi bizottságokban és másutt is az utóbbi időben a legnagyobb hévvel szállt síkra a leventepálya korszerűsítése érdekében. Előkerülnek a zsebvillanylámpák és azok gyér világosságánál lépünk be a kapun. Mindjárt megmagyarázzák, hogy ez csak a meltékbejá- rat, mert a főbejárat a régi Könyök-, most Levente-utca felől van tervezve. Svas tits Géza keszthelyi főmérnök készítette el a tervet teljesen díjtalanul. Faragott tölgy fakapu lesz a bejárat, magyaros elemekkel díszítve. Ezek a kormányintézkedések azonban mégis bizonyságai annak, hogy a magyar nemzet hálája nem merül ki könnyelmű ígéretekben, hanem végigkíséri szerető gondoskodásával egész életükön és őrködik sorsukon azoknak, akik ezt a szeretetet és gondoskodást oly sok szenvedés árán valóban kiérdemelték. A Frimmel-féle kaputervet egyelőre elejtették, mert annak kivitelezése sok ezer pengőbe kerülne, bár kétségtelen, hogy hatásosságában pompás alkotás lenne. Éz a kaputerv ismeretes a közönség előtt, hiszen sokáig ki volt állítva az egyik zalaegerszegi kirakatban is. A mellékbejáró jobboldalán helyezik el a kuglizót, azonkívül a régi korcsolyapálya helyén kisebb gyakorlótér létesítését tervezik. Külön korcsolyapálya létesítése ugyanis nem fizetődnék ki. Ahogy lépkedünk és nézdegé- lünk, minden arra mutat, hogy ez a rendezetlenség és összevisszaság, amibe az ember jelenleg szinte beleakad, az újjáépítés munkájának jele. A lesújtó hatást gyakorló egykori törzsépület immár mutatja a kialakulásnak új képét. Valamikor itt nagy mutatásokban edzette magát a zsidó világban az ifjúság, hátrahagyták a nedves falakat és a korhadt padlójú dohos »termeket« az örökösöknek. Most cementpadozatot létesítettek, víztelenítettek és új beosztást eszközöltek a leventék. Ez az épület arra van szánva, hogy a téli sportok helye legyen. Elsősorban is ott van a nagyterem a birkózók, ökölvívók, kard- és tőrvívók és asztali teniszezők számára korszerű öltözővel, hidegmeleg fürdővel. A középen állítják fel a nagy szorítót az ökölvívók számára. Nincs azonban kizárva, hogy a ringet esetleg a gimiaá-. ziumba viszik. Szűkebb számú közönség számára télen versenyt is tarthatnak a gyakorlásokon felül. A nagyteremben helyezik el a billiárdasztalt is. A kisterem ideiglenesen arra lesz hivatva, hogy a leventeotthon céljait szolgálja. Itt nyer elhelyezést a nagy rádió, a játékszerek, amelyek között különösen a sakk- játékra fognak nagyobb gondot fordítani, a szellemi művelődés is ebben a helyiségben történik az ifjúság kezébe való újságok és a könyvtár révén, amely jelenleg 700 kötetet tesz ki. A két teremhez az előszobán át jutunk, amély- ben egyelőre, a badirokkantak könyvtárát helyezték el. Persze mindenütt — mint említettük — olyan a benyomás, mint abban a lakásban, ahol nagytakarítás folyik. és a kőművesek, meg a festők miatt minden összevissza van dobálva. A gondnok lakása egy- szoba-konyhás, szintén vízvezetékes. Éppen most rendezkedik be az érdemes család. Csak a kályhacsövek nagyon kiégettek. Azt mondKéső alkonyati látogatás a zalaegerszegi , ahol élénk mozgásban van az átépítő munka
