Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-20 / 237. szám
2 ílAtfffiRflET 1943 október 20. Csabrendek, az egykor nagykereskedelmi gócpont, most a szövetkezeti szellemtől várja a falu életének ujjáteremtését Künn ragyog az októberi nap a szüretelésre váró csabrendeki jóhírü szőlőfürtökre, cukros csókjával issza fel a reggeli harmatot. Benn a Hangya-ház művelődési termében szorong a vasárnapi ünneplőbe öltözött embersereg. A szövetkezet áldását mindenki ismeri a legkézzelfoghatóbb anyagi oldaláról is, persze, hogy megvan legalább is akkora érdeklődés, mintha csak színielőadásra volnának felállítva a terem színpadán az erdőt ábrázoló oldalkulisszák. A megjelentek élén vannak természetesen a faluvezetők, az egész értelmiség, a szövetkezeti élet vezetői, helybeliek és a helyen kívül valók. Valóban hangyaboly képét mutatja a nyüzsgés, a Hangya most seregszemlét tart. Öt éven belül ezúttal másodszor hívtak össze díszgyűlést. Ez is mutatja, hogy az esemény jelentőségteljes. Vitéz Zsilinszky Gábor részvénytársasági vezérigazgatót, a díszelnököt hivatali elfoglaltsága tartja távol a falutól ezen a napon, de lélekben együttérez a gyülekezettel, ahogy ennek kifejezést is adott. András Géza ügyvezető igazgató megnyitó beszédében jogos önérzettel hivatkozott arra, hogy a Hangyának korszerű új üzletháza a szövetkezeti szellemnek újabb kivirágzása, egyben a viruló erejének tanúbizonysága is. A Hangya valóban a közérdeket szolgálja, amikor berendezkedésével lehetővé teszi, hogy a kisemberekből kikerült fogyasztó közönségének ezrei olcsóbban és biztosabban juthassanak azokhoz a cikkekhez, amelyeknek beszerzésére a szövetkezetét alapították és hogy szolgálja az érdekeit azoknak a termelőknek, akiknek termékeit forgalomba hozza. A szövetkezet azonban nemcsak a gazdasági érdekek szolgálatában dolgozik együtt a hatóságokkal és a falu vezetőivel, hanem mindig készséges segítő kezet nyújt a falu művelődési, szociális és egyházi kérdéseinek a megoldására is. Dr. vitéz Gábriel Jenő, a Hangya központi igazgatója mondta el ezután az ünnepi beszédet, amelyben különösen azt a gondolatot hangsúlyozta, hogy az embereket haszonlesőkké tevő szeretethiány juttat el mindig a gazdasági élet mélypontjához. Nekünk, magyaroknak, a belső háborúnkat is meg kell vívnunk, hogy a magyart a magyarságában, a keresztényt a kereszténységében megerősítsük, a gazdák öntudatát fölébresszük saját sorsuknak intézésére. Azon múlik minden, át tudjuk-e hangolni a lelkeket egymás megbecsülésére. Beszédében emlékezetbe nyomuló példákat sorolt fel az összetartásnak és felebaráti szere\- tetnek erejéről. Ez tartotta fenn kétszáz éven át a bukovinai székelyek érintetlen magyarságát, ez erősítette Hamburg lakosságát az ellenséges bombák rettentő pusztításai során. Jelenleg több mint 5.500 Hangya-szövetkezet van áz országban, 40 év szövetkezeti szellemének a gyümölcse. A Hangya-üzletházból nemcsak külsőleg, de erkölcsi értelemben is a becsületes tisztaság árad és annak a tanításnak hirdetése, amit a költő így öntött sorokba: Legyen az erdő bármilyen setét, csak el ne engedjük egymás kezét. Végül a Szövetkezeti Liga működésének előmozdítását ajánlotta figyelembe. Dr. B e n e Istvánná a szövetkezeti asszonyok nevében beszélt, hirdetvén, hogy a nőknek a férfiakkal együtt kell fölépíteniök az új és szebb magyar világot. Az asszonyok adtak erősítést a szövetkezeti vezetőknek akkor, amikor a válság folyamán a Hangya a »lenni, vagy nem lenni« kérdése előtt állott. Minden nemzet olyian értékű, amilyenek az asszonyai. A nőnek hivatása, hogy elsősorban feleség és anya legyen és ezen az érzésén keresztül embertársainak is segítséget nyújtson a bajtársi szolgálat keretében. A magyar szövetkezeti asszonycsoportokra gyönyörű feladatok várnak az erősebb Magyarország megteremtésében. N o v á k Frigyes iskolafelügyelő-igazgató a sümegi szövetkezet felügyelő bizottságának elnöke a dán parasztok csodálatos kompjának és hídjának megépítésével példázta az összetartásnak építő erejét. Ez az összetartás létesítette Csabrendeken az új üzletházat azzal az apostoli munkával, amelynek élén András Géza és a szövetkezeti vezetők járnak. Ekler János szombathelyi Hangya kirendeltségi vezető példának állította oda minden szövetkezetnek a csabrendekit. Ez a nagy eredményeket felmutató tevékenység az oka annak, hogy a központ kirendeltséget kíván a jövőben létesíteni ebben a faluban. Vitéz Bodó István községi főjegyző a felszólalásában történeti visszapillantást vetett Csabrendek múltjára, amikor a hetvenes években még ez a község nagy kereskedelmi központ volt több gyárral. Ide jött vásárolni Devecser, Tapolca, Sümeg, Keszthely. Sajnos, érthetetlen körülmények között kiengedte a község a celldömölk—csák- tornyai vasútvonalat és ennek következtében a rohamos visszaesés állott be. Az újabb fejlődést a szövetkezeti élet működésének lehet köszönni. Nemcsak egészséges üzleti vállalkozásokról van szó, hanem a gazdasági eszközök nyújtásával a földmívelők ösztökéléséről is arra, hogy termelésüket a nemzetgazdaság szempontjából korszerűen átalakítsák. Most még az értékesítés útjait egyengeti a Hangya, ha kell, előlegek útján is. Kántor Miklós plébános dicsérőleg emlékezett meg a Hangya vezetőségének példaadó szorgalmáról, amely a vallásos életben is megnyilatkozik. Hivatkozott a zsoltáros szavaira: Ha csak az Ur nem építi fel a házat, hiába fáradoznak azok, akik építik. Csabrendeken, amely a járásnak talán legszegényebb és második legnagyobb községe, a szegények és gazdagok megértő együttmunkálkodásának közösségi eszméje hozhatja csak meg a fejlődés új világát. , : A Himnusz eléneklésével végződött a dísz- gyűlés, majd az új üzlethelyiségek bemutatása következett. Megállapítható, hogy a Hangyaközpont bútorüzeme, áldozatot nem kímélve, olyan berendezést létesített, amelynél fogva ez az üzlet beillenék kényes ízlésű nagy városba is. Ragyog minden a tisztaságtól, az árúknak ízléses elrendezése szinte kedvet csinál a bent tartózkodóknak. Iskolája ez a patikatisztaságú árúüzlet a falunak, hogyan kell a konyhát, élelmiszerkamrát is a legnagyobb rendben tartani. Az árúraktárak meglepő rendezettségüek, ez viszont példája lehet néhány városi üzletraktárnak is, ahol ;\ a lisztet és a sőt egymás mellé teszik a petróleummal. Az árúkészlet, ha a háború miatt nem is nagy, de sokféleségével meglepő. Mindenből valami, a bőrtalpú cipőtől, ami még a legolcsóbb ruházati cikk és az alig tartós s éppen emiatt nagyon drága műrostos kötötCszövött árúktól kezdve a jó étvágyat csináló különleges »Hangya keserű«-ig és a városban ma alig kapható kályhakönyökcsőtől kezdve a lámpacilinderig. Jó ezeket ismernünk, legalább tudjuk, hogy szorultságunkban hova forduljunk árúcikkekért. Mert ebben a rettentő világban mi, kis tehetetlen városi hangyák bizony-bizony az erős falusi Hangya kisegítésére szorulunk. Dr. PESTHY PÁL. Vadgesztenyét gyűjtenek a leventék — pénzjutalom a legszorgalmasabb gyűjtőknek A vadgesztenye a háborús gazdálkodás igen fontos és értékes nyersanyaga. A hatóságok felszólítást kaptak a gyűjtésre és most a Leventék Gazdasági Szövetkezete a leventéket is felszólítja, hogy szabad idejükben sok m^s sikeres gyűjtés példájára gyűjtsék a vadgesztenyét is. A legszorgalmasabban gyűjtő leventék számára 1.000, 500, 100, 100 pengős jutalmakat tűztek ki, amit a központ a Viszonylagosan legtöbbet gyűjtő levente körzeteknek adományoz, hogy azt a gyűjtésben résztvett legszorgalmasabb leventék között kisorsolják. Egy gesztenyefa átlagos termése 30—50 kilogram, de ez jó termés esetén egy métermázsa fölé is emelkedhetik. Alkalmas területen könnyűszerrel lehet gyűjteni napi két mázsát is. A szállítás és papírzsák-csomagolás árát a szövetkezés megtéríti. A vasúton feladott vad- gesztenye vasúti fuvarleveleiről másolatot kell beküldeni a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjába, Budapest, V., Alkotmány-utca 10. III. 2. (LHK) MÁVAUÍ Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—KeszthelyMÁVáLT Menetdíj — — 14 45 17 25 i, Zalaegerszeg Széchenyi-téi ■ é. 10 00 17-05 1-40 — 15" 17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8-30 1520 — i. Bak Hangya szövetkezei é. 926 1631 250 8 55 15-45 — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 6 40 10-30 17 25 é. Hévizfürdő i. —14-20 6 40 1045 17-40 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 14 05 6 40 1055 17-50 é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova Menetdíj — 8-35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 1310 2-40 1010 16-25 é. Nova i. 610 12 30 Menetdíj Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján — —•— 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. _• —--•--140 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15-20 240 1458 18-19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 1513 6-40 —•— 19-50 é. Szentadorján i. 5-10 —•—
