Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-14 / 233. szám
ARA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 14. CSÜTÖRTÖK ntMihs. \ IV. évfolyam ♦ politikai napilap #• 232. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Munkásságunk felemelkedési lehetőségei A »Nép- és Családvédelem« legújabb számában érdekes cikkel olvastunk a nagyipari munkásság utánpótlási és fölemelkedési viszonyairól hazánkban. A cikket Rézler Gyula írta, a Munkatudományi Intézet igazgatója. Bevezetőül elmondja a cikk, hogy az utolsó évtizedben gyáriparunk hallatlan lépésekkel haladt előre. 1934-ben még csak 196 ezer munkás működött a magyar gyárakban s 1938-ra ez a szám már elérte a 288.500-at. A hazatért területek nélküli, tehát ugyanazon trianoni területen pedig ez a szám 1941-re 354 ezerre szökött. Kikből tevődött ki ez a 158 ezer ember, akiknek a bekapcsolódásával népességünk öt százaléka cserélt foglalkozást? Nyilvánvaló, hogy elsősorban a munkába visszatért, munkanélküli munkásokból. A gazdasági válság előtt, a háború utáni kereseti lehetőségek tetőfokán, 1929-ben 235 ezer munkás dolgozott a magyar gyáriparban. Ez a szám tehát pótolta Í936-ig az új feltöltéseket. A gyakorlatban persze ez a réteg elhalálozás és másutt való elhelyezkedés útján már régen kicserélődött. De az 1936-os év után már teljesen új rétegekből kellett toboroznia a gyáriparnak foglalkoztatottjait. Honnan vette “hát őket? Elsősorban a kisiparosság segédeire gyakorolt erős vonzást a jobb kereset. Az 1929-beli 195.000 segéd helyett 1938-ban már csak 147.000-et tartottak nyilván az ipartestületek. A keresetben pedig már 1929- ben is nagy különbség volt. Egy gyáripari munkás évi átlagos keresete akkor 1497 pengő volt, a kisipari segéd évi átlaga pedig csak 1089 .pengő. Az évek folyamán ez a különbség csak nőtt, tíz év múlva, 1939-ben már 1267 pengő volt a gyári munkás évi átlaga és csak 848 a kisipari segédé. Legnagyobb sodrása azonban a mezőgazda lakosságra volt a gyáriparnak. Ez természetes, hiszen voltak évek, amikor a mezőgazdasági munkás keresete a gyári munkásénak még a felét sem érte el, s amíg ő látástól vakulásig dolgozott azért a pénzért, a gyári munkás csak nyolc órát naponta. Legkisebb, de még mindig jelentős azoknak a száma, akik felsőbb társadalmi osztályokból szállanak alá a munkásság közé. így történt a pénzromlás idején a végkielégítet- tekkel és most is láthatunk ilyen jelenségeket a zsidótörvények kapcsán. A cikk eddigi adatai a munkásutánpótlás, kérdéseivel foglalkoznak. Érdekesebbek azonban a munkásosztály fölemelkedésének lehetőségeire célzó részek. Szerinte az országos statisztika száraz és bizonytalan adatainál sokkal áttekintőbb képet nyújt a statisztikája az erre a célra kiválasztott olyan szövőgyárnak, amely csaknem pontosan a magyar gyáripar mértékét követve fejlődött az utóbbi években. Itt legfeltűnőbb az volt, hogy nagy különbségek vannak a szakmunkások és napszámosok fölemelkedési lehetőségei között. A fölvételben szereplő szakmunkások közül például ötvenegynek volt gyermeke. E gyermekek negyven százaléka marad meg apja foglalkozásánál, vagyis szintén szakmunkás lesz, hatvan százalék pedig magasabbra törrf tisztviselő lesz, katona, ügyvéd és tanító. Az 594 betanított munkásnál már csak 298- nak van gyermeke. Harmincöt százalék a maga foglalkozására taníttatja gyermekét, 65 százalék jobb sorsra szánja, de a jobb sorsban tekintélyes számarányban szerepel a szakmunkássá előlépés is. A megvizsgált 77 napszámos közül harminc százaléknak a gyermeke megmarad apja foglalkozásánál, a többi fölfelé tör: szakmunkás szeretne lenni legtöbb, néhány pedig kereskedő. Nagy áldozat a munkáscsaládnak a gyerA Kormányzó Ur Kállay Miklós miniszter- elnök előterjesztésére dr. vitéz nemes Bonczos Miklós igazságügyi államtitkárt az Országos Hadigondozó Szövetség elnökévé, vitéz nemes Máthé Kálmán altábornagyot pedig a szövetség alelnökévé nevezte ki. Bonczos Miklós államtitkár a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy ezt a megbízatást a szíve szerinti legbensőbb érzésből vállalja. Főfeladatának tartja a háború által károsult családoknak fölemelését és olyan színvonalra való helyezését, mint amilyenen a háború kitörése érte őket. A hadirokkantakat minél előbb vissza kell helyezni a termelő munkába. A szövetség feladatai ugyanis nem jótékonysági, hanem nemzetgazdasági jellegűek. Dolgozni, szervezni és segíteni fogok — ez a tervem — fejezte be az államtitkár a nyilatkozatát. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a minisztertanácson ismertette az 1944 évi állami költségvetést. A költségvetést elfogadták, A jövő hét vége felé valószínűleg megélénkül a politikai élet. XII. Pius pápa dr. Marcell Mihály egyetemi nyilvános rendes tanárt, tiszteletbeli kanonokot, a budapesti központi papnevelő intézet kormányzóját, akit Zalában is sokan ismernek, pápai prelátussá nevezte ki. Az egyik vasvármegyei vend községben Skapor István földmíves nemrég született tizenharmadik fiúgyermekének keresztapjául a Kormányzó Urat kérte föl. Őfőméltósága teljesítette is a magyar hazájához hűségesen ragaszkodó derék apának kérelmét és a ke- resztelésen való képviseletével a vasmegyei főispánt bízta meg. Ő adja át a keresztelési ajándékot is. Az iparügyi minisztérium rendelettervezetet készíttetett a munkavállalóknak, valamint a hozzátartozóiknak a légitámadás esetéjjen járó' javadalmazása ügyében. A tervezet általában az ipartörvény hatálya alá eső vállalatokra meke taníttatása. Ezen segít a kormányzat a tehetségkutatással. Mindez azonban csak pillanatnyi segítés módozataként jöhet tekintetbe. Mivel az ipari munkásosztály fölemelkedése anyagi helyzetével van összefüggésben, a munkásság kereseti viszonyait kell intézményesen megjavítani. Ez pedig nem történhetik jótékonysági mozgalmak keretében, hanem a termeléspolitikába erősen beleágyazott társadalmi politika útján. A munkásság anyagi megerősödésével nem: csak arra lesz meg a lehetőség, hogy a munkásosztály tehetségesebb tagjai elfoglalják a megfelelő helyüket a társadalom magasabb rétegeiben, hanem arra is, hogy az ipari mun-t kásság a maga teljes egészében is főieméin kedjék és a nemzetgazdaságban való fontos szerepét megelégedetten teljesítse. terjed ki, föltéve, hogy azok legalább tíz alkalmazottat foglalkoztatnak. Ha az üzem a légitámadásból kifolyóan teljesen, vagy részben megszűnik, a munkaadó az alkalmazottak részére kétheti teljes javadalmazást tartozik kifizetni abban az esetben is, ha ez idő alatt nem foglalkoztatja őket. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha az alkalmazott a légitámadásból kifolyóan akár ideiglenesen, akár véglegesen munkaképtelenné válik. Ha az alkalmazott életét veszítené, javadalmazását özvegyének, vagy kiskorú árváinak keli kifizetni. A rendelettervezetet hozzászólás végett megküldötték az érdekelteknek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki a népművelési bizottságok tevékenységének fokozása és ellenőrzése ügyében. A miniszter szükségesnek tartja az is- kolánkívüii népművelés elmélyítése érdekében a tanítótársadalomnak minél szélesebb körű bevonását és tevékenységük rendszeres ellenőrzését. Evégett felhívta a bizottságokat, hogy' beszámolójuk kapcsán tegyenek jelentést, hogy • az egyes községekben működő tanítók közül ki és milyen mértékben vesz részt a népművelési munkában. Gondoskodni kell a népkönyv-: tárak hatékonyabb ellenőrzéséről. Ott, ahol nincs Kellő olvasási készség, a népművelő munka keretében közvetlenül kell bekapcsolni a népkönyvtárak anyagát az előadásokba. Az igazságügyminiszter újabb rendelettel szabályozta a bírósági végrehajtókat megillető díjakat. Az eljárási_ díj legkisebb összege 2 pengő. Ennyi jár, ha az djárás 5 óránál tovább nem tart és a vagyonérték 200 pengőnél nem több. Ez a díj 200 pengőt meghaladó vagyonértéken felül a többletnek minden megkezdett száz pengője után 50 fillérrel, ezer pengőt meghaladó vagyoni értéken felül a többletnek minden megkezdett 500 pengője után 1 pengővel, ötezer pengőt meghaladó vagyonértéken felül a többletnek minden megkezdett ezer pengője után 1 pengővel emelkedik. Ha a vagyonérték 50 ezer pengőt megA mai nap országos és világ- vonatkozású eseményei
