Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-13 / 232. szám
ARA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 13. SZERDA IV. évfolyam t politikai napilap f 231. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A magyar cserkészet harminc éve becsületet és hírnevet szerzett egész nemzetünknek a világ minden részében. Hálával gondolhat 'minden magyar ember a cserkészmozgalomra, amely testben és lélekben egészséges nemzedéket nevel a magyarságnak, olyan 'férfiakat és nőket, akik a cserkészerények birtokában föltétlenül meg fogják állani 'a helyüket és teljesíteni fogják kötelességüket a hazával szemben, bármiként alakuljon is a magyar sors. Zalaegerszeg város a közel másfélezer leventéjének nevelése érdekében minden áldozatot meghoz Beszerzési segélyhez juttatja a város az alkalmazottjait A mai háborús időkhöz illő komolysággal,, de annál bensőségesebb lélekkel emlékezik meg az egész magyar nemzet arról a nevezetes eseményről, hogy a magyar cserkészmozgalom elérkezett fennállásának harmincadik évfordulójához. Három évtizede annak, hogy ez a nagyjelentőségű mozgalom a magyar ifjúság lelkes barátainak kezdeményezésére a magyar földön meggyökeresedett s örömmel állapíthatjuk meg, hogy alig van ebben ,az országban még olyan intézmény, amely idegen eredete ellenére annyira teljesen magyarrá vált volna, mint a cserkészmoz;galom. A cserkés^gondolat igen hamar megtalálta az utat a magyar fiatalság leikéhez és a legkitűnőbb nevelő iskolája lett a magyar ifjúságnak. Nagy érdeme a cserkészmozgalomnak, hogy a testi és lelki nevelés terén egyaránt alapos és mélyreható munkát végez: önfegyelemre, kötelességérzetre, a testi fáradalmak elviselésére, önállóságra, találékonyságra s a minden körülmények között való helytállásra szoktatja és neveli a jövő nemzedéket s ami a legfontosabb: a legmélyebb hazafiság érzését erősíti meg a fiatal magyar lelkekben. A magyar cserkészmozgalom három évtizedes jubileumáról Kormányzó Urunk is megemlékezett abban a legfelsőbb kéziratában, amelyet vitéz Farkas Ferenc altábornagyhoz, az országos főcserkészhez intézett. Ebben a kéziratban a Kormányzó Ur kiemelte, hogy a magyar cserkészet az elmúlt három évtized folyamán kiválóan értékes és eredmén3'es magyar munkát végzett. Különösen értékes volt a magyar cserkészeknek a trianoni elszigeteltségünk idején végzett külföldi szolgálata, emellett fölbecsülhetetlen szolgálatot tettek az örök magyarság gondolatának az elszakított területek magyar cserkészei, akik a nemzeti érzést történelmünk egyik leg- szomorűbb korszakában hősies bátorsággal őrizték meg és mentették át a felszabadulás idejére. Hangsúlyozza a kormányzói kézirat azt is, hogy a cserkészek népünk ősi értékeinek feltárása, valamint a háborús viszonyokkal kapcsolatos kisegítő szolgálat terén szintén igen eredményes és hasznos munkát végeztek. Ha visszagondolunk arra, hogy az első világháborút követő korszakban a nemzetközi cserkészösszejöveteleken milyen kitűnő eredményekkel szerepeltek mindig a magyar cserkészek és szegénységünk, lerongyolódottsá- gunk ellenére milyen példás eredménnyel vették föl a versenyt más, ‘boldogabb és gazdagabb nemzetek fiaival, akkor méltán tölthet el büszkeséggel bennünket a magyar cserkészet munkája, amely Zalaegerszeg város pénz- és jogügyi bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen dr. Telman Sándor kormányfőtanácsos, kir. közjegyző elnöklésével a képviselőtestület elé terjesztendő következő fontosabb javaslatokat hozták: Harcszerű gyakorlótér céljára 4 évre átengednek a leventéknek a pozvai országút mentén egy kavicsos területet, amelyen diófaültetvény van, azonban a fák csak sínylődnek a nekik nem megfelelő talajban. Teljesítik a Levente Egyesület valamennyi kérelmét. Elsősorban is a jelenleg 1.438 főből álló ifjúsági testület sportszükségletének kielégítésére 5 katasztrális hold és 576 négyszögöl rétet engednek át kizárólagos használatra. Ez a rét meglehetősen vizenyős, a leventepálya lelátója mögött húzódik a laktanya felé és bizony nagy munkába kerül a víztelenítése. Itt kívánja létesíteni az egyesület a 24 lőállásos lőteret, az akadálypályát, a kisebb gyakorlóteret. A sportpályán levő felépítmények átalakítása most van 'folyamatban. Lesznek a labdarugó és különböző atlétikai szakosztályok számára öltöző-, mosdóhelyiségek, nagytermet, kistermet létesítenek, amelyekben a leventék társasági és téli sportélete folyik. Ezeknek a helyiségeknek fűtésére a város a jövő évre 10 öl fát ad ingyen, erre az évre pedig öt ölet, azonkívül ez év október 1-étől kezdődő számítással ingyen villanyáramot 400 kilowatt mennyiségben 1944-re. A villanyáram takarékos használatát ellenőrzik, mert az az elv, hogy az ifjúságot és vele a nemzetet a közvagyon kímélésére neveljék. Visszatéríti a város az egyesület által a fapiacon lefektetett csatornákra fordított 3.000 pengőt, mert a büdös ároknak befedésével tulajdonképpen a város maga jutott előnyhöz. Korábbi terv szerint a fapiac egy részét is igényelték a leventék, innen származott az árok befedése, viszont most már, hogy a leventék inkább a Zala-réten terjeszkednek, a fapiaci városrész is egészségesebb és fejlődésre alkalmasabb lett. A visszakapott pénzt a Levente Egyesület a pálya kiépítésébe fekteti bele, hiszen a teljes átépítés úgyis legalább 50 ezer pengőbe kerülne. Végül tudomásul vette a bizottság a polgár- mester javaslatát, hogy ú legközelebbi közegészségügyi fúrt kutat a leventepálya közelében fogják létesíteni. Lerombolták már a Tüttőssy- és Petőfi-utca sarkán a régi inségiroda épületét, annak helyén létesül a tüdő- és nemibeteggondozó intézet, amely évtizedek hiányát fogja pótolni, A város adta a telket és adja az építési anyagnak egy részét, az állam 75 ezer, a vármegye 25. e?er pengővel támogatja az építést. Az államnak évi 65 ezer pengőjébe kerül az intézmény fenntartása, viszont a várostól csak évi 1.000 pengőt kér. A város hálás köszönetét mond a belügyminiszternek ezért a korszerű intézményért és ugyancsak hálás köszönetét nyilvánítja dr. Takács László vármegyei m. kir. tiszti főorvosnak, aki szívós kitartással fáradozott, hogy Zalaegerszeg hozzájusson ehhez az egészségügyi intézethez. Az anya- és csecsemővédő intézet fenntartásához 1944-ben a város 8.050 pengővel járul hozzá. Eddig 6.000 pengő volt az évi hozzájárulás. A hivatásos tűzoltóság állományát két fővel gyarapították: egy parancsnokhelyettessel és egy altiszttel. A belügyminiszter a tűzoltóság szeivezetéről 1939-ben hozott szabályrendeletet kisebb módosítások előírásával jóváhagyta. A Baross Szövetség fiókjának indítványára a város karácsonyi, helyesebben őszi beszerzési segélyben kívánja részesíteni a városi tisztviselőket és alkalmazottakat, a hadbavonult közalkalmazottak hozzátartozóit, természetesen a kórházi és villanyüzemi személyzetet, sőt — amennyiben felsőbb jóváhagyást nyer a dolog — a nyugdíjasokat is, a szociális szempontoknak figyelembevételével. A segély mértéke az egyhavi törzsilletmény és a kéthavi családi pótlék együttes összegének felel meg. Ez a segély a városi háztartást 55 ezer, a kórházi megtakarítások tételét 17 ezer cs a villamosüzemet 10 ezer pengővel terheli meg. Az iparostanonciskolai tanítók egyhavi óradíjuknak 100 százalékát kapják, föltéve, hogy az államtól karácsonyi segélyben nem részesülnek. A segélyt kiterjesztik azokra is, akik esetleg ez év október 1-e után kerülnek a város alkalmazásába. A nyugdíjasoknál öttagú bizottság állapítja meg a karácsonyi segélyre való ráutaltságot. Népszerűtlen szerep! A villamosüzem számára 15 ezer pengő keretben kis tehergépkocsi beszerzését és annak elhelyezésére kocsiszín építését javasolja a bi-
