Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-11-11 / 255. szám
1943 november 11. _ Mßd^ftfo.ET 3 eszménye a rend és az erő. Szinte naponként írja ragyogó tollal, fényes szellemi fegyverzetben vezércikkeit, amelyeknek mind az a vezérgondolatuk, hogy új világot, új Magyarországot kell építeni a romok fellett. A léha, könnyelmű urimuriknak vége, a dolgozó magyar millióknak kell fölépíteniük azt a Magyarországot, amely újabb ezer évre biztosítja a magyarság vezető szerepét a Du- namedencében. Hirdeti és vallja, hogy Európának ebben a részében egyedül a magyarság az, amely államot alkotni képes, de ez az állam is csak a szentistváni határok közt életképes. »Akárhány zsoldossal őriztetik is a Szentsírt, az Igazság fel fog támadni« — írja az Élet kapuja című művében. És ez a bölcs, nemesen érző, agg férfiú Isten különös kegyelme folytán megérhette azt az időt, amikor munkájának gyümölcse éfni kezdett. Egymásután pattannak le a bilincsek' a megsanyargatott, összetört, szétszakított, meggyalázott Hungáriáról. Visszatér a Felvidék, Erdély, a Délvidék egy része, Bácska, a százszor megírt, ezerszer megálmodott ősi földnek egy-egy darabja. S most nem áll oda azok közé, akik munkája eredményéből részt kérnek, nem áll oda a fény, hatalom sugártüzébe, hanem bölcsen, boldogan elvonul badacsonyi szőlőjébe s megírja a »Pro libertate«-ját és a »Zrínyi Iloná«-ját. Az egyikben az eszményi magyar férfinek, Rákóczi Ferencnek, a másikban a magyar asszonyi eszménynek állít halhatatlan emléket. így nőtt föiénk óriásivá s lett nemesebb, emberibb* magyarabb Herczeg Ferenc. Amikor most alázattal meghajtom előtte a fejemet, ügy érzem, hogy magunkat tiszteljük meg azzal, ha koszorújába, amelyet egy egész nemzet emelt homloka fölé, mi, zalaegerszegiek is füzünk egy szerény borostyánágat. Péterffy Jenő ma már azt írná róla: »mély, emberi, örökké' magyar«. Áthatva attól a gondolattól, hogy szerény szavaim megértésre találnak a tekintetes képviselőtestület előtt, kérem a mai díszközgyűlés egyetlen tárgyának, Herczeg Ferenc díszpolgárrá választásának elfogadását. A képviselőtestület kitörő lelkesedéssel, hosszantartó tapssal fogadta a tartalomban gazdag beszédet, amely Herczeg Ferenc szellemi egyéniségének hűséges arcképe volt és teljes együttérzéssel ünnepelte a magyar föld egyik legnagyobb fiát. Ligetet nevez el a várót az ui díszpolgárról Ezután Czobor Mátyás nyug. polgár- mester állt fel szólásra és megilletődött hangon emlékezett meg arról, hogyan alakította át a magyar égbolt az idegenajkúnak született Herczeg Ferencet a magyar lélek ihletett tol- mácsolójává, majd ismertette a Zalaegerszeggel való kapcsolatát. A feledhetetlen sikerű Göcseji Hét keretében 1935-ben ő, mint az Országos Revíziós Liga elnöke mondta el az avató beszédet a revíziós torony előtt. Tíz fényképet is bemutatott Czobor. Ezek az egyes jeleneteket megörökítik, köztük, ahogyan Her- czeget körülveszi a gáborjánházai gyöngyösbokréta. Borongó napra ébredtünk, de amikor Herczeg Ferenc elkezdte a beszédét, egyszerre kisütött és mosolygott a nap. Ez jelképe volt a revízió sikerének, amelyért Herczeg Ferenc harcolt. Indítványozta Czobor, hogy a város a revíziós torony helyét és környékéit, a mostani Jankovics-iigetet, Herczeg Ferenc-ligetnek nevezze el. Ezután a képviselőtestület egyhangúlag, lel- kesedéssél és közfelkiáltással I Hejrczeg Ferencet Zalaegerszeg város díszpolgárává választotta és határozatilag kimondta, hogy a revíziós ligetet is az ő névéiről nevezi el. Határozatba foglalták, hogy ezzel a ténykedéssel óhajtja a város 'közönsége kifejezésre juttatni egyrészt mélységes hódolatát a nagy magyar író előtt, akinek művei világító fáklyaként hordozták az egész világon a magyar Géniusz létét, élniakarását, másrészt pedig bizonyítani kívánja mély tiszteletét, ragaszkodását és háláját a magyar revíziós mozgalom bátor és lelkes előharcosával szemben, akinek ragyogó tollal, fényes szellemi fegyverzettel megírt publicisztikai munkái, a revíziós gyűléseken elhangzott lelkesítő és megdönthetetlen történelmi tényékkel alátámasztott beszédei nagyban hozzájárultak az ősi magyar haza egyes ítészeinek békés utón való visszaszerzéséhez. Fokozott Zalaegerszeg város közönségének hálaérzete azért is, mert a Herczeg Ferenc Röviddel ezelőtt halt meg Huber Gyula barcsi apátplébános, a kitűnő nótaszerző, akinek szülőházát Zalaegerszegen a Batthyány- utcában emléktábla jelzi. A rádió tegnap a művészetének méltatására negyven perces emlékestet tartott, amelynek hatása mélyen a lelkekben maradt. Dr. Papp Viktor, a jeles zeneesztétikus mondott bevezető és műsor- összekötő beszédet, Kissházy Sári énekmü- vésznő és Cselényi József énekművész Huber szerzeményeiből adott elő darabokat a nótás pap legkedveltebb cigányprímásának, Sárai Elemérnek zenekari kísérete mellett. Huber Gyula népszerű palotásaiból és csárdásaiból néhányat dr. Berzsenyi László keszthelyi kir. közjegyző és dr. Villax István barcsi orvos adott elő két zongorán. > Az emlékezés a Csendesen, csak csendesen ... kezdetű Huber-szerzeménnyel indult meg, amelyet a cigányzenekar játszott szívből a szívnek, hangfogóval', ahogy a tartalomhoz dilik. A játék találóan vezette be a hangulatot. Azután Papp Viktor ismertette Huber Gyula regényes életét és költészetét. Huber egészen a haláláig írta a nótákat, több mint 60' éven át a magyar dal felvirágoztatására szentelte idejét, jóllehet példásan látta el az Isten szolgálatát és a közügyekben is derekasan tevékenykedett. Páratlan szerénysége miatt a neve mégsem lett országos hírű. Lelkesedtek mindenütt nótáiért, többször a személyes jelenlétében hangzottak fel társaságokban a Huber- nóták, mégsem sejtette senki, hogy a nótaszerzővel koccintott. Az volt a legnagyobb öröme, amikor hallotta, hogy valakinek az ablaka alatt éppen az ő nótájával adtak éjjeli zenét. Elment a földről 82 éves kofában, de most kezdődik meg a földön az ő dalélete. Mi a dal sorsa? Brisits Frigyes, az esztétikus azt feleli rá: »Névtelen és nagy, hű szolgálat«* Ha így van, akkor Huber a "hű szolgálatot mindvégig teljesíteni fogja. A nóta a magyar földnek legjobban pazarolt közkincse, a nótakincs bányájának egyik legnagyobb munkása Huber. Bíráló elmével ítélve, műveiben sok a vázlatszerüség, hevenyészés, de még több az érték. Megjelent 105 szöveges nótája, 100 pedig szöveg nélkül, ezeken kívül vagy 500 palotása és csárdása van kéziratban, összesen 1.200 nóta keresi és találja meg a gazdáját őbenne. Nótáinak jórésze országosan ismert, népdalokká emelkedett, csak írójuknak a nevét tudja kevés ember. Ez az oka annak, hogy neve nem jutott be még a komoly szakkönyvekbe. Azután Papp Viktor ismertette röviden Huber életrajzát. Zalaegerszegen született által lelkesített revíziós mozgalom gyümölcsét Zala vármegye is élvezte, amikor a gyászos trianoni békeparanccsal elcsatolt részei, a vármegye kedvelt Muraköze is visszatérhetett az örök, egyetlen hazába. A közgyűlés határozatából kifolyólag a polgármester táviratban közölte Herczeg Ferenccel a város díszpolgárává való megválasztását és megküldik neki a díszgyűlésről fölvett jegyzőkönyvet is, amelybe szószerinti szövegében megörökítik dr. Farkas Béla beszédét. Dr. vitéz Tamásy István polgármester ihletett lélekkel mondta el a zárószavakat. Örömmel állapította meg, hogy ebben a közgyűlési teremben, ahol az emberiség értékeit pusztítói háború idejében súlyos létkérdésekről szokott vitatkozni a képviselőtestület, most olyan határozat hozatott, amely a legmaradandóbb lelki értékeknek, a nemzet őrlelkének megbecsülését és értékelését jelenti. Valóban, csak az örök, szellemi kincsekhez való ragaszkodás vezetheti nemzetünket és városunkat a napsugaras jövőhöz. Kívánta, hogy ez a napsugár minél előbb felragyogjon hazánk s benne ’Zalaegerszeg fölött. Emelkedett hangulatban, a Himnusz elének- lésével végződött a díszgyülés. 1861-ben, iskoláit a szülővárosában, majd Szombathelyen és Nagykanizsán járta. Belépett a veszprémi szemináriumba és 1886-ban szentelték pappá. Lelkipásztori hivatását Káptalantótiban kezdte, Somogyváron folytatta mint káplán, 1906-ban lett barcsi plébánoSj 1910-ben címzetes apát, később kormányfőtanácsos. Zenei érzéke gimnazista korában tűnt fel, a veszprémi szemináriumban már zenekart is szervezett. Első szerzeménye: Szomszédunkban van egy hajlék... Sajtó alá rendezett több nótáskönyvet. A háború alatt elhallgatott, de a felszabadulás után szinte túláradt lelke a dalban. Felsorolta az előadó a nóták szövegíróit, de több dalának a szövegét is maga Huber írta. Káptalantóti káplán korában éppen a Janka-csárdás dallamát je- gyezgette, amikor az ott megfordult pénzügyigazgató bemutatta a kíséretében levő pesti báró úrnak. A báró úr meghívta házába, hogy, vigye magával a 'káplán a nótáit, a hegedűjét. Egy alkalommal be 'is állított a báróékhoiz és legnagyobb ámulatára Splényiné Blaha Lujza állott élébe. Csakhamar nagy kedvvel jött bele a nótázásba, mert Blaha Lujza vele együtt énekelte a legszebbeket. Később a nemzet csalogánya végigdalolta velük az országot. Blahá.ié korszaka Volt Hubei nőtiterméS&tek leggazdagabb ideje. A nótás pap erős, mggas, vállas, atléta termetű férfi volt, ezt a szép felépítésű testet a jóság, okosság, bölcseség és vidámság kormányozta. Kirobbanó művész-vérmérséklet volt. Palotásait és szövegnélküli csárdásainak egy részét csak szűkebbkörü zenei barátai ismerik, ezek közé tartozik Berzsenyi László és Villax István is. Ezek a szerzemények zom gorára rannak írva és értékes termékei a szá-i zad első feléből való muzsikának. Az előadás elhangzása után a Berzsenyi— Villax együttes játszott. Művészetük a rádió hullámain át is páratlan hangulatot teremtett* mert előadásukban átéreztük a magyar vér pezsgését, a tüzet és erőt, mélázást, majd az ütem száguldását. A cigánymuzsika sem tud különb hatást elérni. Valóban ihletett lélekkel tolmácsolta az együttes, a faőtaiszsirző érzelmeit, annál inkább, mert tudjuk, hogy maga Huber is igen nagyra értékelte Berzsenyi tudását, csak tőle fogadott el bírálatot, vagy az esetleges változtatásokra vonatkozó tanácsot. Következett a nóták egész sora, Kissházy Emlékestet rendezett a rádió a zalaegerszegi születésű Huber Gyula dalköltő emlékezetére
