Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-11-09 / 253. szám

2 ilyen tagja Volt Pölöskén Gáspár Endre igazgató-tanító, aki pár évvel ezelőtt halt meg, de mindvégig él a falu lakóinak szívében. Gáspár mint tartalékos főhadnagy vett részt az első világháborúban, súlyos sebesülést ka­pott, de lángoló munkakedvét a rokkantsága sem tudta csökkenteni. A jugoszláv megszál­lás alkalmával elüldözték konok magyarsága miatt Bántornyáról, akkor került Pölöskére népnevelőnek. Csakhamar mozgalmat indított hősi liget és hősi emlékmű létesítésére. Mun­kájának első részét még megérte, a befejezést azonban már nem láthatja innen a földről, ő is elment a hősök útján az Isten trónusához. Pölöske főutcáján, az észak-déli irányban hú­zódó út egyik oldalán azelőtt hepe-hupás, nö- vénytelen, kietlen domb volt. Gáspár moz­galma révén összefogott a község lakosainak áldozatkészsége a földesúr és a vármegye megértő támogatásával és a száraz, sívár he­lyen valóságos díszkertet létesítettek ízléses elrendezéssel, rózsabokrokkal, virágokkal, vi­rágzó cserjékkel. Itt vannak a világháború hő­seinek jelképes sírjai, emléktáblával ellátott kis keresztekkel, maga a domb az út Szélén terméskőfallal hatásosan kimunkálva. Megala­kult a hősi emlékmű bizottság vitéz gróf Teleki Béla főispán elnöklésével és a közös áldozatkészség megteremtette a liget közepém álló azt az emlékművet, amely a maga egyszerűsége mellett is a művészi terv eredetiségében egyedülálló. A terméskő építményen legfennt a jelképes turulmadár van elhelyezve, alább szürke már­ványkő ezzel a felírással: »így volt, így lesz!« és ajatta az egységes Magyarországnak fekete­vonalú térképe, mintegy jelzéséül annak, hogy ezért küzdött az az 51 pölöskei hős, akinek a neve egymásután következik be­írva a márványtáblára és a mostani há­ború hősei, köztük már öten, akiknek neve a hősi halottak tábláján van. De ez az emlékmű azért is egyedülálló az or­szágban, mert rajta van először megörökítve a hősi halottak élén vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes neve is. Az emlék­mű talapzatába beillesztett szürke márványtáb­lán pedig a következő felirat van: »Gáspár Endre igazgató-tanító, tartalékos főhadnagy, a hősi liget létrehozójának emlékül, aki a világ­háborúban szerzett sebesülése folytán 1941- ben halt meg.« Az emlékműnek művészi megtervezője Müller Tibor budapesti szobrász, a kivitele­zésben nagyérdemű segítőtársa Vassó Tamás budai kőfaragómester. Ennek az emlékműnek felavatása történt meg most vasárnap meghatóan szép, ünnepé­lyes keretekben. A község zászlódíszbe öltö­zött és egymásután érkeztek a különböző kül­döttségek és a leventecsoportok, valamint az egész környék lakosságának népes táborai. Ott volt vitéz gróf Teleki Béla főispán és családja, IIA^fkET dr. Brand Sándor alispán, a pacsai járás köz- igazgatásának élén dr. Horváth Vilmos fő­szolgabíró, a hadtestparancsnokság és a pa­csai járási leventeparancsnokság nevében Csete Lajos százados, a Hadigondozottak Országos Szövetsége zalai csoportjának küldöttsége élén Markos Jenő vármegyei népművelési titkár, a zalai tűzharcosok élén Jakabffy Antal földbir­tokos, Keszthelyről eljött dr. Berzsenyi László kir. közjegyző, ott volt az uradalmi tisztikar, felvonult fehér zászló alatt a zalaszentmihályi Levente Egyesület, ugyancsak zászlók alatt a pacsai, búcsúszentíászlói, nemesrádói, pötrétei Levente Egyesület egy-egy raja, a pölöskei le­venték testületileg, egyenruhás leventeleányok csoportja, Nagykanizsáról eljött a Levente Egyesület zenekara. Ott volt a község egész népe, apraja-nagyja, még a háztetőt is kibon­tották, hogy onnan legyenek tanúi az emléke­zetes ünnepélynek. A hősi emlékmű előtt fel­állított oltárnál Oszterman István zalaszent­mihályi plébános mondott nagymisét, mise alatt a kanizsai leventezenekar adott elő egy­házi darabokat. Az ünnepélynek világi része Brigié vies Béla körjegyzőnek lelkeshangú megnyitó be­szédével kezdődött, amelyben kiemelte, hogy ez az emlékmű kőbefaragott hirdetője marad mindig a magyar igazságnak és hazaszeretet­nek. Vázolta a hősi liget és emlékmű létesí­tésének történetét, amelyben az ja példaadó, hogy a pénz többször megismételt gyűjtések, műkedvelő előadások eredménye. Még 3 ezer pengő hiányzik a költségekhez. Vitéz gróf Teleki Béla főispán mondta az avató beszédet és azzal kezdte, hogy önmagát becsüli meg az a nemzet, amely történelmi nagyjait tiszteli és hőseinek emléket állít. A továbbiakban, miközben az emlékműről le­hullott a lepel, kifejtette, hogy -az emlékművön látható turulmadár jelképes hirdetője annak, hogy őrködik az ősi magyar 'lélek a nemze­tünk fölött. A hősök az egész Magyarorszá­gért, a szentistváni birodalomért, az örök ma­gyar gondolatért hozták meg & legnagyobb ál­dozatot, amely nem volt hiábavaló. Rang- és társadalmi különbség nélkül sorakoznak neveik az emléktáblán, éppen úgy, ahogyan a lövész- árkokban harcoltak származáskülönbség nél­kül és engedelmeskedtek a parancsnak:.! Hogy az áldozatuk nem járt a megérdemelt győzelemmel, annak az volt az oka, hogy itt bent hűtlen lett a magyar az őseihez, hazai árulás mérgezte meg sorainkat. Az Isten azért sújtotta Trianonnal a nemzetünket, hogy ma­gára ébredjen és megtalálja a helyes utat, A szenvedésben Vezért küldött nekünk a Min­denható, a Vezér magasra emelte a lehanyat­lott zászlót, elűzte a vörös rémiét és vissza­adta a magyarnak az önbizalmát és hitét. Erőre kaptunk és 1938 óta állandóan gyarap- szunk, tekintély és tényező lett újra a magyar a a nemzetek között. 1943 november 9. komoly, iskolázott férfi-, vasy nőmunkaerőt keres a Zalai Magyar Élet kiadóhivatala. Gép-, gyorsírás tudása, Irodai munkábati való gyakorlat előny a fizetésnél. írásbeli jelentkezéseket kérünk a pontos cím megadásával. Személyes érdeklődés csak délután 3 órakor. Most is önvédelmi harcban állunk. Az örök magyar igazság és a történelmi jussunk egya­ránt az, hogy Európának ezen a földjén mi legyünk az urak. Ebben a'harcban gyarapította a hősi halottak táborát Pölöske ismét öt vitéz­zel. Azután a főispán figyelmeztetett arra, hogy okuljunk a múltból és 'ne adjunk helyet a kishitűségnek, hanem ingadozás nélkül, nagy lelki egységben fogjunk össze a 'magyar sor­sért és a közösség jólétéért. 'Ha sok lemondást kíván is tőlünk a mai kor, gondoljuk meg, hogy őseink többet tettek, mert 'életüket ad­ták oda, ami, a legnagyobb kincs. Tegyünk fogadalmat, hogy csüggedés nélkül kitartunk a végső .győzelemért. Csak az 'a nemzet él örökké, amelynek fiai nem félnek iaz áldozatok­tól. Legyünk hálásak azért, mert níinket, ma­gyarokat összehasonlíthatatlanul kevésbbé súj­tanak még azok a csapások, amelyek más né­peket. Gondoljunk továbbá azokra is, akik most közülünk kinn harcolnak a csatatereken. Óvja őket az Isten és vezérelje minél előbb otthonukba. Végül gondoljunk azokra, akik hőseink után legtöbbet vesztettek, az özve­gyekre és árvákra, ők eljöttek ide, hogy imád- ságos lélekkel forduljanak az Istenhez és a belé vetett hittel enyhítsék fájdalmukat. Kívánjuk, hogy az állam és a társadalom méltókép gondoskodjék róluk, a szeretet hidalja át az összes nehézségeket és törölje le a könnyeket. Ezután az emlék- bizottság nevében átadta a községnek az em­lékművet. A főispán beszéde mélységes hatást váltott ki, az emlékmű két oldalán helyet foglalt hozzátartozói a hősí halottaknak zokogással hallgatták egyes szívreható részleteit. Kovács József községbíró átvette az elöl­járóság nevében az emlékművet, aztán a ma­gyarruhás Váczi Ilona és Budai Lajos szavalt, az iskolás fiúk és leányok vegyeskara hazafias dalt énekelt Szabó István igazgató-tanító irányításával, majd a koszorúk letétele követ­kezett. Csete Lajos százados a honvédség, a főispán a kormány és a saját Revében, a vármegye nevében az alispán, a hadigondozottak Szövet­sége nevében Markos Jenő, a vármegyei tűz­harcosok nevében Jakabffy Antal helyezett el koszorút lelkes jelmondatok kíséretében. Egy­másután járultak koszorúikkal az emlékmű elé a különböző egyesületek és a 'község, az isko­lások képviselői. Megható volt az Amerikába szakadt pölöskeiek megemlékezése. Több mint húsz koszorút tettek le így mások és mások.1 Az ünnepélyt az alakulatok elvonulása zárta be a leventezenekar indulója mellett. P. P. MÁVAUT Menetdíj P40 250 640 6 40 Zalaegerszeg autóbusz menetrendié Érvényes 1943. november 1-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely MÁVAUT A forgalom vasár- és ünnepnap szünetel. — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenvi-tér é. 10 00 — 15*17 17-57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 8*15 1520 —•— i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 8 52 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 900 10T7 17 19 —é. Hévizszentandrás posta i. —•— 10-30 17 35 —é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 640 1040 17 45 —­- é. Keszthely pályaudvar t í. —•<— Menetdíj 8-30 15 25 i. Bak—Nova Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 930 15-30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13*10 2-40 10*10 16 lOé. Nova i. 610 1230 Menetdíj Zalaegerszeg —17-25 i. —Bak—Lispe—Szentadorján Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ____. ___ , 1­40 14-30 18 05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 1515 2-40 14 53 18 19 é. SOjtör Búza-vendéglő i. 6-42 1503 6-40 —-— 19-10 é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 1705 16*33 1631 1605 14-33 14*15 1400 líbiai

Next

/
Thumbnails
Contents