Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-11-08 / 252. szám

2 1943 november 8. ílAslwfkl Tegnap ünnepélyesen nyílt meg a zalaegerszegi m. tir. téli mezőgazdasági iskola Művelődési és gazdaságtörténeti szempont­ból nevezetes napja volt tegnap Zalaegerszeg­nek. Hosszú évek forró kívánsága teljesült, amikor a vármegye és a város vezetőségének szívós kitartása és állandó utánjárása azt ered­ményezte, hogy a kormány hatalmas anyagi támogatással hozzájuttatta Zalaegerszeget a téli mezőgazdasági iskolához, amely állandó jellegű intézményt jelent. Bár Zalaegerszegen erősen megcsappant a gazdalakosság száma, maga a vidék mezőgazdasági jellegű és en­nek a vidéknek nemcsak közigazgatási, de forgalmi és művelődési központja is Zala­egerszeg. Az iskola hivatásától különösen so­kat vár Göcsejnek gazdanépe, amely eddig csak az apáról-fiúra átszármaztatott hagyomá­nyok révén gazdálkodott. Az új idők lelke és szükséglete haladó szellemű gazdákat kíván, a gazdaságtudományok nagy fejlődését a több­termelésnél és a jobbtermelésnél föltétlenül ér­vényesíteni kell. Egyelőre, amíg az iskola székháza felépül, a Gazdakörben lesznek ^az előadások. A Gazdakörben volt a megnyitó ünnepség is, amelyen különöst a vidék gaz­daközönsége erősen képviseltéé magát. Az intézet munkájának megszervezében eddig is derekas tevékenységet kifejtő jazgató mon­dott megnyitót, amelyben egészt a hálát tolmácsolta a kormány és minima tényezők iránt, akik az intézmény létesísét előmozdí­tották, másrészt rámutatott az kola korszerű feladataira. Azután dr. vitéz amásy István polgármester a hivatalos teenck miatt távol­levő fő- és alispán képviseletéh, valamint a város nevében üdvözölte az intményt, amely Zalaegerszeg és vidéke számá nagyfontos­ságú tényező. Asbóth Károly alaiavármegyei Gazdasági Egyesület, Kovács renc pedig a Gazdakör nevében mondott üdzletet. Általá­ban mindegyik felszólaló kidnborította az iskolának nemzeterősítő jelenségét. Ebedli Ernő és Korcz Péter szavaltFülöp István csácsbozsoki tanító, megbízotelőadó pedig a téli gazdasági iskolák szerep ismertette a magyar jövő szolgálatában, i ünnepség a Himnusszal végződött. juwMWWintmvirifnr inirrMvyYyvy rr rnrrrrrr Pocokkárokat a zalai veté állá,áról Zala vármegye közigazgatási bizottsága ma vitéz gróf T e 1 e k i Béla 'főispán elnöklésével ülést tartott, amelyen csupán Csóthy Géza szólalt fel és kért felvilágosítást a murakereszt- űri állomástól a sorompóig terjedő 'rövid út­szakasz kiépítésére vonatkozóan. Az 'államépí­tészeti hivatal vezetője azt válaszolta, hogy r>n.ar.1 nt /iá. 7QVilS7 kiépítéséhez a természetbeni szolgáltatást a község megegyezés útján biztosította, így az építés nem ütközik nehézségekbe. Az eseményjelentések arról számoltak be, hogy a közbiztonság és az állategészségügy helyzete a múlt hónapban általában kielégítő volt. A ragadós száj- és körömfájás szűnőben van, bár a gazdaközönség meg nem értő magatartása miatt az eddig teljesen mentes területeken is föllépett a baj, így Nagykanizsán és Muraszemenyén. A közigazgatási eljárás a mulasztók ellen megindult. A múlt hónapban 618 szarv.narhát szállí­tottak ki Németországba. Közeszségügyi te­kintetben a múlt hónapi állapoosszabb volt, mint az egy évvel azelőtti. Kihösen a vér­has lépett föl tömegesebben B.tonmagyaró- don. A kellő intézkedések köve:ztében a ra­gály már megszűnt. A mezőgaiságról szóló jaipntée szerint a vetésekben soiielyen pocok­kár mutatkozik. A szüret eredínye közepes termés jó minőséggel. A gaze a must el­adásától tartózkodnak. A mezőzdák a meg­állapított munkabéreknek kétsiesét kényte­lenek fizetni a munkáshiány att. Az ülés végén a főispán a közellátási kapcsolatos újabb rendelkezést ismertette, rely az állat­beszolgáltatással kapcsolatban szabad fel­vásárlásnak nyújt teret és a ezőgazdasági cselédek birtokában lévő szarvaiarhák igény- bevételére tartalmaz szociális elütéseket. December végén újabb tanfolyan lesz a gazdasági elöljárók kiképzésére A földmívelésügyi miniszter rendelete értel­mében október 18-ától 31-éig továbbképző tanfolyamot tartottak a téli gazdasági iskolák- és mezőgazdasági szakiskolákban. A tanfolyamoknak az a célja, hogy a gazda­sági elöljárókat megismertessék a munkakö­rükbe eső közigazgatási, mezőgazdasági, nö­vénytermelési és egyéb tudnivalókkal. A me­zőgazdasági szakelőadásokat gazdasági taná­rok tartották, a közigazgatási ismereteket az illetékes gazdasági felügyelők adták elő, míg az érdekképviseletről a kamara tisztviselője tartott előadást. Az Alsódunántúli Mezőgazda- sági Kamara kerületében Nagykanizsán, Csur­gón és Szekszárdon volt tanfolyam a zalai és somogyi községi gazdasági elöljárók részére. A községi gazdasági elöljárók az előadáso­kat nagy figyelemmel hallgatták és a harmadik előadási órában az előadó kérdéseire válaszol­tak. A hallgatók feleleteiből kitűnt, hogy az előadásokat érdemes volt megtartani, mert valamennyi községi gazdasági elöljáró tisztá­ban van a törvényes mezőgazdasági érdek- képviseleti intézmény szervezetével, annak gya­korlati működésével és mindegyik tudja, mi módon kell bekapcsolódni a községi gazdasági elöljárónak a községi mezőgazdasági bizott­ságok eredményes munkásságába. December 27-étől 1944 janu 13-áig szin­tén továbbképző tanfolyam let azoknak a községi gazdasági elöljáróknak részére, aki­ket a jelenleg folyamatban levőanfolyamokra férőhely hiányában behívni ne lehetett. A tanfolyamoknak az anyaga teljen megegye­zik a jelenlegi tanfolyamok or agával. Statisztika Európa teigazdálkdásának fejlődésére Európa tejgazdálkodása az utlsó évtizedek­ben óriási fejlődéseken ment keresztül. Az utolsó statisztikák 1939-ből sármaznak s ezek szerint az egyedi évi tejtenelésben Finn­ország állt az első helyen 2100itérrel, a balti államok 1900 literrel, Magyarrszág követ­kezett a harmadik helyen 1800iterrel. Az évi fejenkénti tejtermelésben Dániavezetett 1400 literrel, utána következett Svéország 740 li­terrel. A további sorrend ez vet: Finnország 700, Svájc 640, Hollandia 570,Norvégia 470, Belgium 360, Németország 350,Magyarország 160 liter. A többi országok csk ezután kö­vetkeztek. 1939-ben Dánia 160 eer, Hollandia 51 ezer, Svédország 29 ezer, mnország 17 ezer és Magyarország 3.500 torna vajat szál­lított külföldre. (MVS) Ahogy a. humorista látja: Milyen szaga vein a. dohánynak? A kérdés első pillanatban kissé csacskán hangzik, mert, ugyebár, milyen szaga legyen a dohánynak, ha nem dohányszaga? Olvasottabb ember azonban, aki az újabb- kori kutatások irodalmában is jártas, nem ütközik meg rajta. Olvasottabb ember tudja, hogy a dohány szaga nagymértékben függ attól: közvetlenül, vagy közvetve került-e fo­gyasztásra? Mert dohányszagú a dohány, ha azt egyenesen a trafikból kapod és rögvest pipálod, ámde egészen másirányú illatok len­gik körül, ha teszem az — a dugeszből szi­várog elő. Engem például tegnap este meg­kínáltak egy Szimfóniával és a Szimfóniának andalító mandulaszaga volt. — Aha, — mondok — szóval ugyanott van a szappan is? — Micsoda szappan és hol? — ütődött jmeg Vendéglátóm. — Nono, papuska, — intettem őt szelíden — ez a cigaretta mandulaszagú, ez a ciga­retta tehát az utóidényt mandulaszappanok társaságában töltötte. Erre már enyhén elpirult a kisöreg és be­vallotta. A Szimfóniát egy hónapja vette és abban a fiókban halmozta, ahol a szappan­tartalék lapul. Manapság a legtöbb háztartás helyszűkében van és együvé nem tartozó dol­gok záratnak össze, mint valami túlzsúfolt vegyeskereskedésben. Ezért petróleumos a keksz és ezért van a csabai kolbásznak vanília- szaga. Amikor a vaníliát halmozta, eszébe sem jutott a hangyaszenvedélyben túltengő háziasszonynak, hogy azt a kolbásztól .legalább kétszobányi távolságra kell tárolni. ■ Gyerekkorunkban nem egyszer jutottunk avas csokoládéhoz. Erre a csokoládénak ma nincs ideje, ellenben a praliné, amellyel a mi­nap kínáltak meg, fokhagymás volt és a ná­polyi szelet benzinillatot lehelt. A pozsonyi kifli naftalinos és a kávét selymes karból- szag övezi. Oh, egészen mások a mai illatok, mint az. egykor valók voltak. Más az élet, más az illat. Tárolt metéltet főznek a húslevesbe és a metélt egy szivárgó kölnis üveg tőszomszéd­ságában tároltatott. A bécsiszeletnek a burka árulja el, hogy a háziasszony a morzsa alatt tucatszámra rejtegeti a Schmolí-pasztát, vi­szont a linzertészta arról tudna csevegni, hogy nagyobb mennyiségű babérlevéllel volt jó­szomszédi viszonyban. Kedvelt a tejkrém il­latú császárhús és a valódi orosz teának karbid-aromája. Ízes és Ínycsiklandó a rizsa, ha parádi vízzel együtt rejtegette a Misa. A mogyorós habcsókot szardiniaolaj teszi pi­kánssá és utolsónak az se utolsó, amikor a kisbográcsban szalonnával pirított kemény- tarhonya — levendula-illatú. (KISS JÓZSEF.) komoly, iskolázott férfi-, vagy nőmunkaerőt keres a Zalai Magyar Elet kiadóhivatala. Gép-, gyorsírás tudása, irodai munkában való gyakorlat előny a fizetésnél. írásbeli jelentkezéseket kérünk a pontos cím megadásával. Személyes érdeklődés csak délután 3 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents