Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-11 / 153. szám

A Magyar Élet Pártja hírei _______________________MACT^filET A KORMÁNYZÓ UR 75-ik születési évfor­dulója alkalmával Dióskál, Nagyhorváti, Eger- aracsa, Nagykapornak, Padár, Orbányosfa és Rötréte községek MÉP szervezetei díszközgyű­lésen juttatták kifejezésre a Kormányzó Ur iránt érzett hódolatukat. A díszközgyűlés meg­tartásáról dr. Torondy László körorvos, a pacsai választókerület vezetője értesítette a vármegyei MÉP elnökséget. * PECSORNIK OTTÓ országgyűlési képvi­selő Ráckanizsán mondott nagy érdeklődés mellett beszámoló beszédet. Nemcsak a köz­ségből, hanem a környékből is nagyszámban jelentek meg érdeklődők. • * BOTTORNYA és FELSŐM1HÁLYFALVA községek MÉP szervezete értekezletet tartott. Az értekezleten megjelent Sohár Bertalan ke­rületi szervező titkár is és a szervezéssel kap­csolatos kérdésekre adott kimerítő felvilágo­sítást. * EGERARACSA és DIÓSKÁL községek Mép szervezetei július 4-én tartottak értekezletet. Megjelent Póvics István kerületi szervező titkár. * A BAJTÁRSI SZOLGÁLAT vezetősége ez­úton is értesíti Zalaegerszeg város ama, "ne- meslelkű polgárait, akik a hadbavonultak hoz­zátartozói részére havi készpénzjuttatást aján­lottak fel, hogy a pénzadományok gyűjtésével Bődi István nyug. városi algépész nyert meg­bízatást. özv. dr. Bárdió Györgyné Lesenceistvándrql 12 pengőt küldött a zalaegerszegi Bajtársi Szolgálatnak a hadbavonultak hozzátartozói részére. 1943 július 10. A siló előnye a takarmányfelhasználás taka­rékos volta. A silót úgy használjuk, hogy az egyik napról a másikra benne maradt takar­mány minél kevesebbet érintkezzék a levegővel. A tovább erjedést ezzel megakadályozzuk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a siló felületéről, ha a takarmányt fedetlenül hagyjuk, naponta legalább 5 cm^es réteget kell felhasználnunk. Ez az'5 cm-es" adat eddig megszabta a siló összmagasságát. Ahány nap akarunk a silóból etetni, annyiszor 5 cm magasnak kell lenni. Korszerű silógazdálkodásnál egész télen vagy nyáron át el kell látnunk állatainkat silótakar­mánnyal. 180—200 takarmányozási napot fel­véve, ülepedést is beleszámítva, 10—12 méte­res silómagassággal kell számolnunk Az eddigi gyakorlatnak hátránya egyrészt a nagy silóma­gasság, ami miatt a gazda kénytelen két silót építeni, másrészt pedig kis gazdánál hátrány a kis siló térfogat és az aránytalanul nagy ma­gasság mellett a nagy falfelület okozta magas építési költség. Az eddigi gyakorlattal szemben a napi öt centiméteres takarmányfelhasználást 2—3 cm vékonyságra csökkentettem, miáltal a siló alap­területét megkétszerezve, annak építésénél nagy megtakarítást értem el. Az 5 cm-nél vékonyabb rétegek naponkénti etetése esetén a silótakar­mány könnyen romlásnak indul, mert minden vékony rétege alaposan érintkezik a levegővel. Amint az alapos érintkezést megakadályozzuk, elejét vehetjük a romlásnak. Ennek gyakorlati következménye az, hogy ha napi 5 cm es használat helyett 2—3 cm-t szedünk le, akkor se lesz több romlás, mint eddig. A takarmány és a levegő alapos érintkezését apró poiyvával akadályozzuk meg. Amint a silót „kibontjuk*, az elzáró földtakarót leszórjuk róla. Az első napi takarmányadagot levesszük, nyomban befedjük a felületét 15—20—25 cm vastagságban poiyvával. Minél apróbb a polyva, annál megfelelőbb, mert jobban tömít. Csak egészséges, száraz és takarmányozható polyvát használjunk erre a célra. Az állandóan poiyvával takart silótakar­mányt a levegő kevésbbé éri. A 20 cm vastagságú polyvaréteg alatt 4—5 nap se romlik a takarmány jobban, mintha egyik napról a másikra fedetlenül hagyjuk. Ebből következik, hogy a napi felhasználást akár egy centi vastagságú rétegre is csökkent- hetnénk nagyobb romlás nélkül. Ilyen vékony réteg leszedése gyakorlatilag kivihetetlen. De nem lehet leszedni 2—3 cm réteget se. A napi öt centiméteres is csak elméletben van meg. Néhol lejön három, másutt nyolc-tiz centi vas­tagságú réteg Nincs semmi akadálya annak, hogy egyszerre ne a siló egész felületéről szedjük le a takar­mányt, hanem egyik nap az egyik, másik nap a másik feléről. Ha a takarmányt poiyvával elzárjuk a levegőtől, akkor ez a változó lesze­dés csak előny. Vastagabb réteget mindig könnyebben leszedhetünk, mint pár centiméte­reset. Váltakozó leszedéssel a napi fogyasztást két centire csökkentettem, ezzel arányban az átmérőt megkétszereztem. Egyenlő köbtérfogat mellett igy tetemes megtakarítás érhető el épí­tési költségekben. A megtakarítás anyagban és munkában 30—40 százalék. A mai anyaghiány mellett nem lehet ezt figyelmen kívül hagyni. Más előnye is van éppen a kisebb gazdák részére. A kis törpebirtokos nem tud silót építeni, mert 10 12 méter összmagasság mellett oly kis át­mérő jön ki, amely után készült silóban nehéz­kes a munka. Ha az alapterületet sikerül meg­kétszereznünk a magasság hátrányára, akkor oly alakú silót nyerünk, amely egyrészt har­madával kevesebbe kerül, másrészt kényelmes benne minden munka. Ma a gazdák felismerték a siló előnyeit, de anyaghiány miatt nem tudják élvezni. Kor­mánykörökben is teljes tudatában vannak ennek. Konkoly Thege Sándor államtitkár a takar- mányenyhités fő elhárítását a silógazdálkodástól várja. Ha nincs nagyobb mennyiségű cement erre a célra, egyszerű községi igazolás mellett siló építésre tegyék szabaddá mindenütt a tég- át. Harmadrész téglaanyag felhasználásával, minden egyéb anyag nélkül, teljesen megfelelő siló építhető. PÖRNECZI JÓZSEF. Zalai gazdák iskolája: Hogyan építsünk cement nélkül takarmánysiíót 7 A takarmányeltartás legegyszerűbb módja a silózás. Minél kevesebb a takarmánytermés és minél több az eső, ami ennek a betakarítását megnehezíti, annál nagyobb ennek az egyszetű és a hordóskáposzta eltevéshez teljesen hasonló eljárásnak a jelentősége. Volt-e valamikor is nagyobb szükség silóra, mint napjainkban ? Volt-e valamikor nagyobb hiány építési anya­gokban, mint jelenleg? Silóra adnak építési anyagot. Ezt halljuk lépten-nyomon. Azonban nagyon kevés azoknak a gazdáknak a száma, akik már kaptak. Lehet, hogy többnek kiutalták már a cementet, de az anyagbeszerzési nehéz­ségek miatt ezek is nehezen és félő, hogy meg­késve jutnak hozzá. Vidéken sok helyen hozzá lehet téglához jutni. Néhol a gazdák maguk is égetnek. A silóépités akadálya nem is annyira a tégla vagy kavics, hanem a cement. Lehet e megfelelő silót csak téglával építeni? Levélben és szóban már sokan kérdezték tőlem. Mivel nekem is volt téglasilóm, adnátok rá választ. Téglasilót minden habarcs hozzáadása nél­kül építhetünk. Négy méter átmérőig kétféle megoldást követve rakhatjuk ki a siló oldalát téglával: téglaszé­lességnek megfelelő siló nagyságához mért körgyűrűt készítünk 5 centiméter vastag desz­kából. Az építendő siló helyén a talajt teljesen vízszintezzük. Utána ráhelyezzük a deszka- gyürüt. Külső szélének megfelelő átmérőben és köralakban leásunk oly mélyre, amely mély­ségben a fal bedülésétől biztosítva érezzük ma­gunkat. Amikor ezt a mélységet elértük, a deszkagyürüt elhelyezzük a gödör fenekén. Szabályosan körberakjuk téglával, amint a kú- ' tat szokták kirakni. Ügyelnünk kell a meg­felelő kötésre és arra, hogy a földfelülettel', amely szabályos és sima henger, a téglafal mindenütt érintkezzék. Amikor a gödröt a talaj felszínéig megraktuk, elkezdjük óvatosan és egyenletesen a mélyítést. Ahogy a fenékkel a deszkagyürü alját szállítjuk, akképen száll a téglafal is, amit a szükségletnek megfelelően utána rakunk. A téglafal sülyesztésével lemehetünk a talaj­vízig még akkor is, ha a talaj laza, omlásra hajlamos. Nagyobb átmérő esetén is lehet sülyeszteni, de fokozottabb óvatosság szükséges. A köralaknál, természetesen, ha nincs meg­felelő idomtéglánk és ez mindenütt hiányzik is, a téglák külső szélén a- hézagokat ékelni kell egészséges téglatörmelékkel. Az ékelés állan­dósítja és biztosítja a kört. Nagy átmérőnél az egyes téglák között már alig észrevehető a hé­zag, ékelni nehezebb. Ezért, ha mégis szállí­tunk, akkor szükséges a fokozottabb óvatosság. Egyébként csak a szilárd talajt áshatjuk ki és azt haladéktalanul kirakjuk téglával. A szabályos körbe rakott téglafal a föld nyomásának tökéletesen ellentáll. A takarmány-nyomás ellen védi a talaj, hisz szorosan mellé raktuk. Természetesen, lehet a téglasilót teljesen a földbe sülyeszteni, részben a föld fölé és teljesen a föld fölé is építeni. Épen úgy, mint a cemembe rakott téglasilót. Figyelembe kell venni, hogy üresen a föld nyo­másának, megtöltve a takarmány nyomásának van kitéve Föld fölé, vagy részben a föld fölé építés esetén a földön felülioldalát a belső nyomás­nak megfelelően fokozatos földtöltéssel latjuk el. A téglasiió eszerint mindkét oldali nyomás­nak ellenáll Ha környezetét a máshonnét jövő víztől védjük, akkor mindaddig használható, amig a tégla ép. Elsőosztályú tégla esetén élettartama nagyon hosszú: évtizedekig eltart. Hogyan tesszük a téglasilól légelzáróvá ? Közvetlen töltés előtt agyagos sárral beken­jük a belső .felületét és lesimitjuk. Legjobb ezt a munkát áttöltéssel egyidejűleg végezni. Ahogy telik a siló, aszerint kell ellátni tapadós sárral körbe Nem lesz ideje az agyagnak a megre- pedésre, száradásra. Tökéletes záróréteget ad. Egyik évben nem kaptam vakolásra cementet. Kénytelen voltam e szükség megoldáshoz, azaz agyaggal történő vakoláshoz nyúlni. Tökéletes erjedést és takarmánytartósitást értem el. Az oldalak mellékén sehol semmi nyoma nem volt a romlásnak Ez az egyszerű és épen csak munkába ke­rülő vakolat tavasszal és nyáron át lehull. De mivel semmi pénzbe nem kerül, újratöltéskor újravakoljuk. Ha a vakolást tapadó, polyvás agyaggal végeznénk, akkor nem kellene évről- évre újravakolni, csak tatarozni. De a polyvás agyaggal kikent silófal nem annyira légelzáró és nem oly tiszta. A tökéletes, veszteségnélküli silózás nincs biztosítva. A téglasilónak, az évenkénti vakolást figyel­men kivüi hagyva, semmi hátránya nincs, épen oly tökéletes siló-takarmányt nyújt, mint a be­ton, vagy cementbe rakott téglasiló. Most, amikor kevés a cement és csak a gazdák töre­déke jut hozzá, silóra pedig igen sok gazdának szüksége van, téglához, akár saját égetés, akár vétel utján hozzájuthat, a téglasilónak fokozot­tabb jelentősége van. 5—6 ezer téglából már nagytérfogalú siló építhető, ennek kiégetéséhez elég 10 ürméter fa, vagy tuskó. Megfelelő agyag» illetve vályog esetén még mindig van idő aratás után az égetésre. Ezért téglasilót már ebben a gazdasági évben építhet az a gazda, akinek a téglaégetéshez szükséges nyersanyag rendelkezésre áll, ha más utón nem is jut téglához. A téglasilónak az a nagy előnye, hogy ami­kor a cementhiány megszűnik, a sártól, vako­lattól megtisztítva, alaposan lemosva, cement­tel bevakolható, illetve bedörzsölhető. Ez utóbbi is egészen tökéletes megoldás. Egyik silóm belső fala nincs vakolva, csak dörzsölve és ötödször töltöm meg a legjobb eredménnyel. Jó tégla esetén a cementnek felét megtakarít­hatjuk. A már évek óta használt téglasilók be- dörzsöléséhez alig kell pár zsák cement és rendelkezésünkre áll a többé agyagvakolásra nem szoruló tökéletes siló! Ha a tégiasilót szétszedjük, a téglát használhatjuk, lemosva, ugyanarra a helyre cementbe rakva, újra silót készíthetünk belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents