Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-06 / 149. szám
2 Ma^mrjíxet 1943 július 6. Katakombaháboru az alatt Megfejthetetlen rejtélynek látszott: Egy éjt- szaka a leningrádi arcvonalon a szovjet kézigránáttal és géppuskával ütött rajta egy század összekötő pontul szolgáló kiserődjén és senki sem tudta megmagyarázni, honnan kerültek elő az alattomos fickók. Amikor világos lett, a főhadnagy odaült a fedezék mögé és látócsövével gondos vizsgálat alá vette a terepet. Hogyan jöttek át ideátra a bolsevisták ? A két állás között semmi sem volt, csak ingovány tökéletesen járhatatlan in- govány. Kis tavacskák bűzös fekete vizzel, zöld békanyállal fedett mocsár, ritkás sáscsomók és semmi más, semmi, de semmi. Csupán két különös valamitől nem tudott a főhadnagy szeme szabadulni. Két furcsa világos- szürke kör, mely egymástól néhány száz méternyire alacsony kútkáva módjára emelkedett ki a mocsárból. Hirtelen eszébe ötlött a főhadnagynak, hogy ilyen kűtkávát egyszer már látott valahol — éppen az összekötőerőd mellett. Negyedóra múlva egy őrvezető ereszkedett le a kútba. Négy méter után a kötél már nem feszült, az ember földet ért. Nyomban felhangzott a tompán kongó mélységből a jelentés is: „Főhadnagy úr, vízszintes irányba folytatás!“ Keményen csapódott a kútkávára a főhadnagy ökle: „Itt a megoldás I“ Amit a bolsevisták meg tudnak tenni, az nem lehet utánozhatatlan művészet. A következő éjjel három gránátossal és egy összecsukható létrával egy őrmester száll le a kútba. Egy méter magas betoncsőre találnak, amely nyílegyenesen halad át az ingovány alatt a szovjetállások irányában. Egy pár száz méter után hirtelen megvilágosodik a koromsötétség és feltűnik a csillagos ég. Ez tehát az első szellőztető akna a mocsárban. Különös ideg bizsergető érzés vesz erőt odalenn a négy emberen. Köröskörül a gyilkos ingovány, csak egy vékony betonfal választja el őket a mindent elnyelő feneketlen mélységtől. Ha ez az átkozott cső már rossz állapotban van, ha hirtelen szétroppanna I... De mindegy, tovább kell mászni. Most azonban már mindig mocskosabbá válik a cső, a fenekén mind magasabbra emelkedik a viz. Szinte elviselhetetlen az utálatos mocsárszag és időnkint gyanús csobogás hallatszik. Ut a pokolba Az őrmester hirtelen megáll, mintha a földbe, illetőleg a betonba gyökerezett volna a keze, lába. Nem nagyon messze előtte fény pislákol. Valahol fent lóg a lámpa és az őrmester megrémülve látja, hogy a viz a fényig mindig tovább emelkedik és majdnem az egész csövet betölti. A falakon pedig mindenütt patkányok nyüzsögnek, utálatos kövér állatok, amelyek a fénytől felriasztva hanyatt-homlok igyekeznek menekülni. Valóságos pokol. A fény. csak a bolsevistáktól származhat, akik nyilván megint rajtaütést akarnak előkészíteni. Lassan, végtelen óvatossággal kúszik,vissza a négy ember, az első légaknához. Óvatosan felállítják a létrát és amíg az egyik továbbmászik, hogy jelentse a századnak a bolsevisták érkezését, az őrmester a két másikkal felkapaszkodik a kútkáva szélére. Csak ne vettek volna észre valamit a zsiványok. De nem, gondolkozás nélkül tovább kúsznak: egy, kettő, három, négy, hat. Majd fognak csodálkozni a fickók 1 Ismét le a csőbe és most gyorsan tovább. A levegő egészen fullasztóvá válik, a viz egyre emelkedik. Következik a legmélyebb pont. összeszoritott szájjal, nagyokat fújva dolgozzák át magukat az emberek a mocsárvizen. Utána már javul a helyzet, a cső újra emelkedni kezd és a viz sekélyebb lesz. Már itt is van a második légakna. Még csak jó háromszáz méter, azután csakugyan a „szovjet alá" kerül a kis csapat. Közvetlenül az utolsó akna előtt pihenőt tartanak és előkészítik kézigránátjaikat. Először az őrmester száll fel. Csend. Embereknek nyoma sincs. Nem messze azonban egy elsötétített ablakból halvány fénysugár szűrődik ki. Egy nagy bunker 1 Az őrmester kilép a szabadba, gránátosai utána. Három, négy hosszú ugrással már ott is vannak a bunkernél. Egyetlen rántással felszakitják az ajtót: egy csomó tiszt rémült arca mered velük szembe. Szemük előtt a vad összevisszaság képe tárul fel. Számtalan üveg egy asztalon, kék gomo- lyagban bodorgó cigarettafüst, felgombolt egyenruhák, üveges szemek, az egyik sarokban szét- borzolthajú nőszemély. Mindez csak a pillanat töredékéig tart és már repül is az őrmester kézigránátkötege, éppen a banda közepébe. Hangos dobogás, kiáltozás, káromkodás, ittas kacajok. A három gránátos visszaugrik és becsapja az ajtót. Alighogy be tudnak ugrani az aknába, mögöttük hatalmas dörejjel az egész A közellátásügyi miniszter tudvalévőén szabályozta a tej és a tejtermékek, valamint a sertés és a zsiradék beszolgáltatását és forgalmát. A termelőnek a beszolgáltatásra szánt tejet a közellátási miniszter által feljogosított tej- iparos, vagy a hatóság által feljogosított fogyasztó részére kell eladnia. A tejiparos nevét, telephelyét a Tej- és Tejtermékforgalmi Központ közli a közellátási kormánybiztossal, aki gondoskodik azok- névsorának a községi elöljáróság útján történő közhírré tételéről. Azokban a községekben, városokban,' ahol a tej, tejtermék átvételére kijelölhető tejiparos, kereskedő nincs, a tejet vagy tejterméket elsősorban az igényjogosult fogyasztók szükségletének kielégítésére kell fordítani. A fennmaradt tejmennyiséget a központ csak akkor veszi át, ha a tej naponként legalább 50 liter. A beszolgáltatási rendelet egyik pontja akként módosul, hogy vzsírbeszolgáltatási kötelességet tejbeszolgáltatással is lehet teljesíteni. Tejbeszolgáltatásul elsősorban tejet, de ha szállítása akadályba ütközik, helyette tejterméket is lehet engedéllyel beszolgáltatni. Tejet, vagy tejterméket július 15-étől az ország egész területén a termelés helyén kívül csak a központ bélyegzőjével ellátott szállítási igazolvánnyal, vagy fuvarlevéllel szabad szálAz utóbbi időben hangok hallatszottak arA ról, hogy egyes kereskedők a kiutalt árúmeny- nyiséget átadták olyanoknak, akiknek arra joguk nem lett volna. Ezzel kapcsolatban érdekes bírói döntést hoztak a közelmúltban. Mivel annak jelentős elvi szempontjai vannak, a döntés fontosabb részleteit az alábbiakban is- Jnertetjük. Egyik budapesti kereskedő még háronl évvel ezelőtt árút rendelt egy német cégnél. Mivel a a rendelő cég a zsidótörvény hatálya alá tartozik, nem kapott behozatali engedélyt. Ekkor egy budapesti árja szövöttárúkereskedővel lépett összeköttetésbe s megállapodtak, hogy az árja cég nevében megrendelik az árút, abból azonban 3 ezer méter a zsidó céget és 2 ezer méter az árja céget fogja megilletni. Ezután az árja cég a behozatali engedélyt megkapta. Amikor azonban a zsidó kereskedő kérte a 3 ezer métert, az árja kereskedő annak kiszolgálását megtagadta azon az alapon, hogy ígéretet tett a Magyar-Német Kereskedelmi Kamaránál, hogy az árúból zsidónak nem ad. Ezért a zsidó kereskedő elmaradt haszon címén 30 ezer pengős kártérítési pert indított az árja kereskedő ellen. A budapesti törvényszék a keresetet elutasította, mivel a zsidótörvény 12. szakasza szerint hatósági engedélytől függő olyan hasznot- hajtó jogosítványt, amelynek engedélyezése, bunker a levegőbe repül. Ezt nem tehette más, csak a kézigránátköteg. Úgy látszik, a bolsevisták lőszert, vagy robbanóanyagot is tároltak a bunkerben. Lövések dördülnek el, ideges parancs-szavak, izgatott kérdezősködés A bolsevisták természetesen még kevésbbé tudják elképzelni, honnan jött a támadás, hiszen a csőben saját embereiket gyanítják Tehát sikerült nyélbeütni a dolgot. Amint a három ember megérkezik, a főhadnagy fogadja őket a káva szélén. „Ugyancsak parázs tűzijátékot rendeztetek odaát“ — kiáltja le nekik elégedetten. Hangján érezni lehetett, hogy itt is jól ment minden. Egészen csendben, minden feltűnés nélkül sikerült a bolsevistákat ártalmatlanná tenni, amint egymásután kászálódtak ki az aknából. „Ugyan ki hitte volna az unalmas kútról“ — neveti el magát az őrmester. (MN) i lítani. Őstermelő a gazdaságban termelt tejet saját háztartása szükségletének fedezésére lakóhelyére szállíthatja. A másik rendelet kimondja, hogy a gazdálkodó a zsírbeszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt hízott sertést 1944 február 28-áig köteles a vásárlásra feljogosított személynek vételre felajánlani, illetve szállításra lekötni. A zsír, vagy a szabadszállítási beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt minden egyéb zsiradék és sertés 1944 június 30-áig bármikor felajánlható a vásárlásra jogosult személynek. Ha a hatóság megállapítja, hogy a gazdálkodó a zsírra vonatkozó beszolgáltatási kötelességének csak előreláthatólag úgy tud eleget tenni, ha hízott sertést szolgáltat be, a hatáság felszólíthatja, hogy hízott sertést szolgáltasson be, vagy későbbi szállításra kössön le. Meghatározott esetben sovány sertést is be lehet szolgáltatni. A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt sertéseket a gazdálkodó a vásárlásra jogosított kereskedőnek, az állatforgalmi központnak, sertésvételi utalvány alapján bérhízlaltatónak, sertésvásárlási engedéllyel rendelkező személynek felajánlhatja, illetve eladhatja. * A gazdálkodó saját háztartási és gazdasági szükségletére sertést csak a községi elöljáróság által kiállított vágási igazolvány alapján vághat le. vagy engedélyezésének megtagadása a hatóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem szabad kiadni és vétség miatt büntetendő az a nemzsidó, aki a maga neve alatt zsidó részére ilyen jogosítványt, szerez. A szóbanforgó esetben nem lehet megállapítani, hogy a megállapodás a zsidótörvény valamely kifejezett rendelkezésébe ütköznék. A zsidótörvény célja azonban a zsidók gazdasági térfoglalásának visszaszorítása, a helyes arány biztosítása, így kétségtelen, hogy a megállapodás a zsidótörvény szellemébe ütközik. Kétségtelen az is, hogy a megállapodás a behozatali engedély megadására hatáskörrel bíró hatóság félrevezetését is célozta. A törvényszék úgy találta, hogy a megállapodás egyrészt sérti a zsidó- törvény célját és szellemét, másrészt a hatóság félrevezetését célozza s így a közrendbe és jóerkölcsbe ütközik. Rámutatott azonban a bíróság, hogy az alperes eljárása sem egyeztethető össze a jóhiszemű és tisztességes kereskedő eljárásával», mert a megállapodás felhasználásával jutott ahhoz, hogy a felperes üzleti összeköttetését felhasználva, árúra tett szert. Végeredményben az felelne meg a méltányosságnak, hogy az alperes üzletszerzői jutalékot fizessen a felperesnek. Mivel azonban ilyen követelést nem támasztott, ezért a törvényszék ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. A tej és termékei, a sertés és a zsiradék beszolgáltatásának szabályozása Bírói Ítélet szerint nem szabad a kiutalt árumennyiséget átadni arra jogosulatlannak
