Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-10 / 204. szám
1943 szeptember 10. a és szerez valamennyiünknek. Bátran állíthatom, hogy Mikszáth Kálmán halála után ő a mi legjelesebb és legnépszerűbb széppróza- írónk. Herczeg Ferenc nem Zalának, nem is a mi Szőkébb hazánknak, a Dunántúlnak szülötte. A Délvidék egyik kis városában, Versecen, emigráns német (sziléziai) patrícius család otthonában látta meg a napvilágot. Onnan indult el magasan ívelő pályájára, amelyen azután olyan izzó hazaszeretetről, mindenkit magával ragadó magyarságról tett tanúbizonyságot, hogy bármelyik törzsökös magyarnak is példaként szolgálhat. Az első világháborút megelőző időkben a szerkesztésében megjelent Magyar Figyelő lapjában elszántan szembehelyezkedett az akkor uralkodó áramlatokkal és a radikalizmus, a marxizmus, a történelmi anyagelvűség, a vílágpolgári gondolkodás, az erkölcstől félreeső irodalmi és művészeti süllyedésnek idején hirdette a vallásosság, a íöríénelmi minit tisztelete, az erős nemzeti érzés, az erkölcsi fegyelmezettség követelményét. ' A trianoni csapás óta szóval, tollal és tettekkel, magas kora ellenére, mint a Revíziós Liga elnöke fáradhatatlanul küzd a magyar egység gondolatáért. Herczeg Ferenc pályafutása a nemzetiségi kérdésben hazánk ellen szórt és ma különösen időszerű rágalmaknak élő cáfolata. Abban • az országban, ahol az egyik emigráns nemzetiségből származó férfiú ennyire érvényesíthette képességeit és ahol valaki olyan tüneményes pályát futhatott be, mint ő, nem lehet nemzetiségi elnyomatásról beszélni. Viszont az ő személye például szolgálhat nemzetiségeink előtt is arra, miként lehet és kell nemzed égőinknek a közös édesanyát, fezt az áldott országot odaadással szeretni s miként lehet és kell a megértő együttműködés munkájával az itt élő és uralkodó többséget alkotó magyarság életébe szervesen beilleszkedni. Ha nem is született itt, a mi szűkebb ha-t zánkban Herczeg Ferenc, mi, zalaiak is büszkén valljuk a magunkénak. Ezt annál jogosabban tehetjük, mert az utóbbi években Zalával bensőségesebb kapcsolatokba került. Zalai szőlősgazda és nyári pihenőjét badacsonvlábdi- hegyi Tusculánumában tölti. Onnan jött el a Zalaegerszeg város által néhány év előtt rendezett »Göcseji hét« alkalmával vármegyénk székvárosába is, hogy mindnyájunk előtt még ma is emlékezetes szép beszédével felavassa a revíziós harangtornyot. Befejezésül megemlítem, hogy Herczeg Ferenc tulajdonképpen nem írói pályára készült. Ügyvédi oklevelet is szerzett, de kenyérkereseti célokra azt soha föl nem használta. Egyé :i égét kizárólag és tökéletesem' mint író élte ki. Életének ezzel a jellegzetes vonásával kapcsolatban idézem nemzetünk nagy tanítómesterének, gróf Teleki Pálnak a szavait: »Egy hosszú élet tapasztalataiból azt szűrtem le, hogy minden ember akkor adja a legtöbbet a köznek, ha a lehető legjobban kiéli egyéniségét. Ez áll a nemzetekre is. Minden nemzet akkor adja a legtöbbet az emberiségnek, önmagának, és a vele barátságban élő nemzeteknek, mindazoknak, akiknek érdekeit szol- . gáini kívánja, ha legjobban éli ki sajátmaga nemzeti formáját, saját jelleme szerint. Magyarországot magyarul kell vezetni, magyar formák, a magyar élet formái szerint.« Azt a tiszteletteljes indítványomat terjesztem elő a tekintetes közgyűlésnek, méltóztas- sék Herczeg Ferencnek, a hazai irodalom és a közélet terén szerzett érdemeit születésének 80 éves fordulója alkalmával jegyzőkönyvileg megörökíteni, őt ez alkalomból meleg szeretettel üdvözölni és a közgyűlésen elnöklő főispán urat felkérni, és felhatalmazni, hogy Herczeg Ferencnél a vármegye törvényhatósági bizottságának jókívánatait illő alakban kifejezésre juttassa. Erdélyi levél Zalába Marosvásárhely, szeptember. Nincs unalmasabb, fárasztóbb dolog a hegyi ember számára, mint órákon keresztül ellátni egészen odáig, hol a lehajtó ég a földdel olvad össze. Mikor a pesti gyors sisteregve befúrja vasfejét a Királyhágó lombsátorral árnyalt szurdokaiba, föllélegzik a dunántúli ember: otthon vagyok! Ugyanaz a kemény sziklába ágyazott hegyi patak játszik bujósdit a napsugárral, amely elmaradhatatlan kísérője a bakonyi utazásnak. Ugyanazok a szelíd domb- hajlatok kéklenek felénk, amelyek ott meghitté varázsolják a zalai tájakat. Még amikor a hegyek közé elszórt, enyhe kékre meszelt falusi házak zárt ablakait nézzük is: otthon képzeljük magunkat. Csak amikor az első, komor, szürkefalú, hagymakupolás pravoszláv templomot meglátod szinte kihívóan magasabbra nyúlni minden más templomnál, döbbensz rá, hogy más ez !a föld, új a táj. Mintha az oláhok isteni 'erővel akarták volna birtokba venni, elorozni Erdély földjét. Teleépítették »nemzeti« templomokkal. Ezekben keresztelték el s rendeztek temetést a szórványmagyarságnak. Ahány Carolt, Ivánut kereszteltek az Áronok, Bencék helyett, annyi lépéssel kerültünk messzebb és messzebb az ezeréves határoktól. * ‘Mezítlábas, harisnyás székely kopog be az igazgatói irodába. Nyílt tekintetű, egyszerű földmíves. Baj van a fiával. Nem megy a tanulás. Kalapját kezében tartva mond »adjonisten«-t s nem is szabódik, amikor az igazgató hellyel kínálja. Természetesnek veszi. (Vagy csak a dunántúli ember előtt elképzelhetetlen a mezítlábas »paraszt« az igazgatói bőrfotöjben?) Hamar elintézik a fiú dolgát. Megpróbál a postán elhelyezkedni. Az igazgató úr szót emel érdekében. Ne legyen belőle örökké elé* gedetlen, félbenmaradt ember. Majd suttogóra hajlik a szó. — M.egint nem nyughatnak az oláhok Dél- erdélyben — mondja komoran a székely s látszik arcán, hogy megnyugtatást vár. S hogy ez megtörténik, felcsillan a szeme: — De hiszen azt adja meg a nagy Úristen, hogy mégegyszer idejöjjenek — mondja sokat sejttetően. * Elnézem őket, ahogyan összedugott fejjel suttognak s kezet fognak férfiasán: az igazgató úr és a mezítlábas »paraszt«. Tanulhatunk sokat belőle. * Egyszerű öltözetű, idősebb bácsi a másik látogató. Míg beírjuk fiát, elmondja, hogy Máv nyugdíjas és tizenkét gyermeke van. Nem mondja, tehát tudom, hogy nem tanácsos úrnak szólították tényleges szolgálata alatt. (Ha az lett volna, most nem nyugdíjast mondana, mert ez a betegség már itt is felütötte fejét.) Megkérdezem hát: — Hogy lehet tizenkét gyermeket nevelni belőle s még hozzá taníttatni is? — Isten velünk volt — árad ki leikéből a mélységes hit. * Megszoktam már a 8—10—12, sőt 14 gyermeket. Kezdem hinni: megindult az ezeréves rögök visszahódítása. Istenem, talán ezért örülök, hogy üresek az egykor zsúfolt pravoszláv templomok. BAKSA JÓZSEF. INNEN IS — IS Apró zalai Az oldalkocsis motorkerékpár belerohant egy szekérbe Székesfehérvár határában. A kocsit vezető ifjú Mahacsek József szűcssegéd és az apja belehalt sérüléseibe. — A Szent Szilveszter Rend nagykeresztjét adományozta a Szentatya Homonnay Tivadar budapesti főpolgármesternek. — Agyonlőtte egy merénylő Utrecht rendőrfőnökét, Kerlen szolgálaton- kívüli ezredest. — Tolatás közben összenyomták az ütközők Kuruc Lajos pécsi vasúti fé- kezőt a szentlőrinci állomáson. Meghalt. —■ Háromnegyed méter hosszú pisztrángot fogott egy halász a Tarn nevű franciaországi folyóban. A beiratkozások és a tanév kezdete az egyetemen ás a főiskolákon A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemen a rendes beiratkozások szeptember lőréig tartanak. Az utólagos beiratkozások végső határideje október 6-ika, az első félévi előadások pedig szeptember 19-én kezdődnek. A József nádor műszaki tudomány- egyetemen a rendes beiratkozások szeptember 16-áig, az utólagos beiratkozások 30-áig tartanak az előadások megkezdése szeptember 16-án van. A kolozsvári m. kir. Ferenc József tudományegyetemen a beiratkozások határideje szeptember 15., az utólagos beiratkozásoké szeptember 30-ika, az előadások szeptember 16-án kezdődnek. A pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetemen a beiratkozás rendes határideje szeptember 12-ike, az utólagos beiratkozások végső határideje szeptember 25., az előadások szeptember 16-án kezdődnek. A debreceni és a szegedi tudomány- egyetemeken a beiratkozások és az előadások megkezdése a másik két vidéki egyetemhez igazodik. Az újvidéki m. kir. keleti kereskedelmi- főiskola beiratkozásai szeptember 9. és 12. között vannak és az előadások szeptember 14-én kezdődnek. Megokolt esetekben utólagos beiratkozások szeptember 30-áig történhetnek. Hasonló időben vannak a beiratkozások és az előadások kezdete a kassai m. kir. kereskedelmi főiskolán is. (LHK) Vitéz Horváth Ferenc nyug. vezérőrnagy, a perlaki járás országgyűlési képviselője e hét végén is folytatja körútját a községekben. — Leestek a motorkerékpárról és súlyosan megsérültek az országúton Barkanics István bőrkereskedő és Horváth József cipész, lenti lakosok. Előbbi koponyaalapi, utóbbi orrcsonttörést és fejsérüléseket szenvedett. — Elvágta kezét a kasza Németh István idős zalaigali lakosnak. A belügyminiszteri számvevőség igazgatója számvevőségi díjnoki minőségben felfogadta Bábel István, Könczöl István és Bányász; László vármegyei kisegítő munkaerőket és szolgálatié leire a zalavármegyei számvevőséghez osztotta be őket. — 'A zalaegerszegi járás főszolgabírája 500 pengő pénzbüntetésre ítélte nem jogerősen Kosa Kálmán 'bocföldei malomüzemvezetőt, mivel vámőrlési tanúsítvány nélkül egyízben 201, máskor 63 kiló búzát vett át és a vámfeljegyzési könyvbe sem vezette be. Elrendelték a gabona elkobzását. tlhassnált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, írószer, zenemű és hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131. — Az apró gyufaszálakból felépített gitár készítés érdekes kísérletéről számol be Tolnai Világlapjának legfrissebb száma. — A honvéd életét és épségét áldozz» értem naponként. Cin mit tettem eddig « honvédekért? , — Magyar írók elbeszélései, film-, és divat- rovat, rejtvények, rádióműsor és sok kép, — ez a Délibáb színházi hetilap.
