Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-28 / 194. szám
ÄRA 20 FILLÉF 1943 AUGUSZTUS 28. SZOMBAT IV. évfolyam ^ POLITIKAI NAPILAP + 194. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Erős magyar a viharban Idegháború indult Európa és abban Magyarország ellen is. Fegyverei rombolók. Nem hetven tonnás tankok, négymótoros repülő- erődök, Sztalin-orgonák és robbanó játékok, még kevésbbé a felhők közül alápermetező, tüzetokádó kénpor és foszfor. Nem. Mindezeknél veszedelmesebb. Ez a fegyver a rémhír, a csábító szó, a fülekbe súgott, lelket mérgező, erőt bomlasztó, bátorságot, kitartást sorvasztó szavak, Ígéretek, fenyegetések. Mivel a fegyverek hiába bömbölnek és pusztítanak, most ehhez a módszerhez folyamodnak, hogy kicsikarhassák a győzelmet, minden áron, ha mindjárt milliók lelki egyensúlyát is bomlasztják meg. De bármilyen hatalmasak is az idegháború során felvonultatott fegyverek, a védekezés ellenük mégis a legkönnyebb. A legegyszerűbb védekezés az, hogy a nem illetékes, és felelős helyről érkező híreket engedjük el a fülünk mellett. Egyszerűen ne higyjünk azoknak. Senki ne higyje azt, hogy az arra hivatott felelős tényezők nem a legéberebb figyelemmel kísérik a körülöttünk dúló világégést* hogy nem mérlegelik az eseményeket, az eshetőségeket és hogy nem látják meg a ve,- szedelmeket, amelyek bajt zúdíthatnak ránk. Senki se higyje, hogy különb magyalt azoknál, akik az ország sorsát intézik és hogy nekik nem éppen olyan szent minden magyar cél és érdek, amikért mi valamennyien hevülünk. Ne higyjünk senki másnak, csak a felelős és arra egyedül illetékes vezetőknek. Minden más szó hazúg, megtévesztő szándékú, zavart kelteni akaró és bomlasztó célúi. Ha nem hiszünk a suttogó híreknek, akkor nem kelt egy percre sem tartanunk attól, amiről uton-útfélen suttogott a bomlasztó szándékú hírterjesztés, hogy a nemzet nagy ünnepén, Szent István napján bombazápor hull a magyar városokra és a Balkánon bujf- káló partizánok fenyegeti Muraközt. Ha nem hiszünk az ilyen agyafúrtan szélnek eresztett hazúg híreknek, akkor máris győztünk az idegháború fölött. Kállay Miklós miniszter- elnök minden magyar erő összefogását hirdeti. Azt hirdeti, ha minden magyar össze;- fog, egyet akar és szándékát, akaratát egy célra összpontosítja, ha megőrzi fegyelmezettségét, erős hitét, akkor — ha még úgy tombol is fejünk fölött a vihar — megmaradunk olyan hatalomnak, amely le nem gyűrhető. Világháborúban élünk és érhetnek minket is ütések, csapások. De hallgassuk a régi magyar szállóigét: Nem az a legény, aki adja az ütést, hanem aki állja. Az ütések okozta sebek begyógyulnak, a csapásokat kiheverhetjük, de ha egyszer a lelkünket, hitünket, fegyelmezettségünket, ösz- szefogásunkat elveszítjük, akkor végünk van. Akkor hiába festegetjük szépre a jövőt és hiába bünhődtük meg azt, ezerszeresen széthullunk, mint az oldott kéve. De csak azért, mert mint annyi sokszor történelmünk folyai mán, mi magunk ásunk sírt magunknak. Hadd dúljon tehát az idegháború. A mali gyár lélek és hit sziklafalain megtörik annak minden hulláma. Az idegháhötfú csak a gyenge lelkű népek életét fenyeget?, Zala vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember 9-én tartja őszi közgyűlését, amely elé terjesztendő alispáni jelentés most készült el. — Közéletünkre és a vármegye gazdasági életére változatlanul a rendkívüli viszonyok (által teremtett helyzet nyomja rá p bélyegét —* olvassuk a jelentésben. — Örömmel (jelenti azonban az alispán, hogy a belügyminiszter az Országos Társadalombiztosítási Alapból való kölcsön nyújtásával 11 jegyzőlakás és iroda építését tette lehetővé. Ezzel jelentős enyhülés áll be a sok helyen, sajnos, tisztviselőhöz nem méltó és a munkateljesítményt akadályozó hivatalhelyiség- és lakásviszonyokban. — Iparunk és kereskedelmünk tevékenységének az egyébként nagy lehetőségeket kínáló körülmények mellett csupán az anyaghelyzet szabott határt. Ez a magyarázata annak, hogy az iparos- és kereskedőtársadalom kívánságainak homlokterében ma elsősorban az anyag- ellátási kérdéseknek megrelelő szabályozására irányuló óhajok állanak. — A vármegye lisztellátása az 1942—43|. ellátási év utolsó hónapjaiban száz százalékig mentes volt a zökkenéstől. Az 1943—44. ellátási évben azonban a kormányzat teljesen új alapokra helyezte a lisztellátást az eddig jól bevált nagykereskedői rendszernek kiküszöbölésével. Augusztus 1-étől kezdődőleg a szükséges mennyiségű lisztet kiskereskedőknek kiadott utalványokra közvetlenül a malmoktól szerezhetik be a közületek. A vármegye települési, malomelosztási és útviszonyai miatt azonban az új rendszer keresztülvitele Zalában szinte lehetetlen. Az augusztus havi ellátás éppen emiatt nem minden zökkenő nélkül történt s a zavartalan ellátásnak biztosítása érdekében a kormánybiztos-főispán és az alispán azon tevékenykedik, hogy a nagykereskedők szolgálata legalább ott legyen igénybevehető, ahol arra föltétlenül szükség van. A nyaraló és üdülő vendégek lisztellátását az e célra történt külön kiutalásokkal külön elszámolás mellett biz- tosítják, úgy hogy a helyi ellátatlanok emiatt semmiféle sérelmet nem szenvednek. — A beszolgáltatási rendszer a termelők körében megértésre talált és a megfelelő lebonyolítás előreláthatólag zavarmentes lesz. A beszolgáltatást, illetve az átvételt megkönnyíti az, .hogy a kormánybiztos-főispán igénybevétel útján a szükség szerint a cél szolgálatába állítja az alkalmas helyen levő raktárhelyiségeket. olyanokét, akik nem tudják megőrizni a hitüket minden poklokon keresztül és nem egyj célra tesznek föl mindent: életüket és halálukat. De mert a magyar egyet akar és mert van hite, a fegyvernél hatalmasabb idegháború is megtörik rajta. Csak annak a szónak higyjünk, amely igaz és azt akarja, amit valamennyien akarunk. Ez a szó, a mi erős lelkünk és hitünk szava. Ez a felelős magyar irányítás szava, ez a helytállás és kötelességteljesítés parancsa. — Zsírellátás tekintetében a helyzet föltétlenül jobb a múlt év hasonló időszakánál. A mezőgazdasági és aratási munkálatok elvégzését lényegesen könnyítette a kisebb birtokok aratómiunkáslai részére idejében kiutalt és kiosztott 10 ezer kilogram szalonna. — A téli tüzelőfa-szükséglet részben már biztosítást nyert. A rendelkezésre álló készleteket úgy osztják el, hogy azok a legszükségesebb mértékben és a legilletékesebb helyekre jussanak. Lábbeli ellátás tekintetében a nehézségek fokozódására lehet számítani. Komoly segítséget jelent azonban a kormányzat által a harctérről hazatérték részére kilátásba helyezett bakancs-juttatás. így a hehézmunkás férfiak egyrészének a szükséglete kielégítést fog nyerni. — A vármegye hazafias lakossága a háborús gazdálkodással járó nehézségeket és nélkülözéseket megértéssel viseli. — A Zalavárraegyei Közjóléti Szövetkezet ez év májustól kezdve házhelyszerzésre 1 esetben 600, építkezésre és tatarozásra 21 esetben 50.100, mezőgazdasági ingatlanszerzésre 3 esetben 9."000, gazdasági fölszerelésre 5 esetben 14.923, tehén és ló beszerzésére 15 esetben 13.899, kisiparos támogatására 7 esetben 1.259, egyéb juttatás fejében 1 esetben 681 pengőt fordított. Csoportos házépítkezések folyamatban vannak még Nyirádon, Monostor- apátiban, Tapolcán és Zalaegerszegen. Előkészítés alatt vannak a további csoportos építkezések Nagykanizsán és Zalaegerszegen. A csoportos házépítkezéseknél juttatásban részesült Zalaegerszegen 19, Keszthelyen 14 család. A petesházai 140 katasztrális hold birtok hasznosításából 190 métermázsa zab folyt be. A szövetkezet alsólendvai 72 katasztrális hold rétjén körülbelül 200 mázsa széna termett. Kiosztott a szövetkezet 76 darab 20 kilón aluli malacot. A süldőket igénylők összeírása folyamatban van. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap a négy utóbbi hónap alatt házasodási kölcsön címén 8 esetben összesen 7.800, főzőtanfolyamra 4.000, nyári napközi otthonokra 121 ezer 490, a főispáni segélyekre 1.730, tej- juttatásra 2.350 személynek összesen 68 ezer 347 pengőt juttatott. Az erdőgazdálkodással és fakitermeléssel kapcsolatban hangoztatja a jelentés, hogy a Zalai gondok az alispáni jelentés tükrében