Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-02 / 172. szám
2 1943 augusztus 2. iTACTÍmílET igazságok nyilatkoznak meg, amelyek a boldog béke biztosítékai lehetnek. Dr. Óriás Nándor egyetemi tanár, a nyári egyetemnek rendkívül ügybuzgó igazgatója és megrendezője tartotta meg ezután nag.y érdeklődéssel kísért, szellemes előadását, amely tulajdonképpen az első leckeóra volt. Három kötelességről beszélt. Az első a 'tekintélytisztelet, amelynek nagy a társadalomfenntartó jelentősége. Ez a jellemvonás mélyen gyökerezik a nemzet lelkében. A közhatalom letéteményeseivel szemben annyira megszaporodtak az igények, hogy még a legkiválóbbak is éppen csak hogy megállnak !az az idők sodrában. Az átlagember pedig a közvéleménynek lekicsinylő bírálatát hívja ki. A művelt ember nem állhat be a zsenibe*- lődők sorába és azok közé, akik a közhatalom tisztségviselői iránt bizalmatlanságot akarnak kelteni. Egyesek azért torpannak meg a tekintélytiszteletben, mert azt hiszik, hogy az Szolgalelkű- ség. Ezzel szemben áll az, hogy a szolga- lelkűséget egész világ választja el attól a beállítottságtól, amellyel magunkat tiszteljük meg. A második kötelesség a nemzeti öntudat erősítése. Eleven erővel kell, hogy éljen bennünk a nemzeti önérzet. Sajnos, beleestünk a Nyugat imádatába és mellette megfeledkeztünk a saját értékeinkről. Nem 6zabad figyelmen kívül hagynunk a nagy magyar államférfi megállapítását, hogy kicsi nép vagyunk, de nagy nemzet. Magyarnak lenni nem szerencse, de na|gy tisztesség. Amikor máshol bomba dörren és kigyúl a forradalom üszke, amikor az emberi méltóságot megalázzák, nálunk megnyugtató az az érzés, hogy magyarok vagyunk. Jól esik öntudattal járni, hogy a rendnek, fegyelemnek, műveltségnek mi vagyunk a klasszikusai. A művelt nyugattal nem tudtunk lépést tartani, ez igaz. De 'az ok is Igaz, amely szerint félkézzel állandóan a müveit nyugatért kellett harcolnunk. Nem szabad tűrnünk, bogy ennek az igazságnak a tudata elhomályosodjék. Azután az előadó hatalmas tetszés mellett az archimedesi törvény hasonlatára felállította a következő sarkigazságot: »Annyit veszítettünk művelődésünk súlyában, amennyit a Nyugatért kiontott vérünk súlya nyom.« Azt is mondják, hogy haditeljesítményeink háttérbe szorulnak másokénál. Erre az a felelet, hogy katonáinknak hősiessége minden bírálaton felül áll. Amikor pedig a magyar műszaki tudomány olyan világhírű irányzókészüléket talált fel, amelynek segítségével a bombák 'hatását csökkenteni lehet, tulajdonképpen a háború borzalmai kiszélesítésének útjába tettünk gátat. A harmadik szempont az, hogy lángoljon bennünk a magyar kötelességtudás, kérjünk részt a munkából, a sorsból. Szívügy legyen, hogy minél inkább kiművelt emberfő legyek, hogy így áldhassak egykor nemzetem szolgálatába. Vájjon miért közhelyek a hirdetett nagy erkölcsi igazságok? Azért, mert ezeket régóta minden nevelő'szívére kötötte tanítványainak. A nyári 'egyetem is ezeket az elveket hirdeti és 'a jellemet akarja kialakítani, nem a tudományt tovább fejleszteni. A nyári egyetem 'hallgatói közt nincsenek öregek és fiatalok, mai és* régi fiatalok, hanem mind olyanok, akik a lelkesedésben és akarásban egyek és ifjak. Halkan szólunk min- (denkihez, ahogy ezt az egyetem szelleme sugallja. Hiszen Tormay Cecil szerint a halk húrok beszéde tovább zeng és hat, 'mint öblös torkú hangszerek zenéje. Abban a reményben indítja útnak a nyári egyetem munkáját, hogy ha sok megpróbáltatást tartogat is számunkra a bizonytalan jövő, akkor is megáldja Isten a magyart. • A nemes nemzetnevelőnek hatásában mesz- szesugárzó előadása után a Himnusszal végződött aZ ünnepély. Ma aztán megkezdődtek a rendszeres előadások a mezőgazdasági főiskola dísztermében. A hallgatóság között több olyan személyt láttunk, akik társadalmunknak számottevő tagjai. A hallgatók sorában ül dr. Mandics László zalaszentgróti kir. járásbírósági elnök és családja is. A mai nap ország vonatkozású eseményei mokon is föl lehet építeni a nemzeti nagyságot. Dr. vitéz Nagy Iván miniszteri osztály- tanácsos, egyetemi magántanár a kultuszminiszter képviseletében beszélt. Elmondotta, hogy a műveltség nem egyéb, mint az egyén, a nemzet, az emberiség számára a jóra, szépre és igazra vonatkozó értékítéleteknek összessége. A művelődéspolitika mindazon intézményeknek egészbe foglalása, amelyek az emberiség művelődési javainak erősítésére vonatkoznak. Egy nép a faji különállóságon túl nemzetté akkor emelkedik, ha kiépíti minden más néptől elütő műveltségének templomát. Egy nemzetet nemcsak az határoz meg, hogy fiainak közös a történelmi múltja, az eszménye, hanem az is, hogy mit vall és mit akar közösen és egyformán. A művelődéspolitikus a népoktatástól kezdve az egyetemig állandóan neveli és építi minden emberben a nemzeti öntudatot és beléje ülteti a nemzeti eszményeket. így értjük meg egy elvont fogalomnak, a hazának szolgálatában hozott áldozatokat, még az élet feláldozását is. A művelődési intézményeknek fejlesztése maga is honvédelem és pedig szellemi honvédelem. Kívánja ,hogy ez a nyári egyetem munkásságával gyarapítsa az ősi Dunántúl művelődésének eddigi eredményeit. Dr. Brand Sándor alispán az elhangzott üdvözlő szavakhoz Zala megye közönsége nevében azt fűzte hozzá, hogy Zalában él annak a tudata, hogy a művelődési erők és energiák sorsdöntő jelentőségűek. Csak az egységes, művelt magyarság tudja megnyerni harcát a történeti múltban, hivatásban szegényebb népekkel szemben. Amikor a vérzivatarban is nyitva tartjuk a müvelődésszerzés kapuit, bizonyítjuk abbeli meggyőződésünket, hogy a jelen a múltból fejlődik és 'a jövőbe torkollik. A tudósok a szellem kiteljesedéséért jönnek ide, hogy tömörített alakban ismertessék meg az egyetemi szellemnek magasrendű megnyilatkozásait, gyarapítsák a hallgatóság szaktudását, kiemeljék őket a szűk látókörből és világnézeti nevelést adjanak. Emelt hangon jelentette ki az alispán, hogy a ípécsi egyetem} kiegészítéséért küzdenek a Dunántúl összes várm'egyéi. A csonkaság megszüntetését kívánjuk, hiszen az egyetemi bölcseleti karának nevelő m'unkáján keresztül kaphat irányítást a Dunántúlnak vezető rétege. Ezután általános figyelem' között József királyi herceg lépett fel az emelvényre, bogy (elmondja beszédét. — Ünnepet ül m<a Keszthely, — mondotta m'időn a- tudomány emelésére összejönnek ide a tudósok, hogy működésük hazánk javára szolgáljon. Azzal a lélekemelő eltökéltséggel jönnek, hogy hiszünk az isteni igazságban, Gz Isten segítségében, a saját erőinkben és a tudomány művelésének fölényes, nélkülözhetetlen hatalmában. A nyári egyetem a tudni- akarás, a tudásterjesztés jelképe. A tudás és művelődés a nemzeti fejlődésnek egyik erős vára, amelynek fényszórói békében a külföldön is világítanak. A nemzeti lélek egységes kiépítésinek hathatós előmozdítója a nyári egyetetn. Az egység pedig hazánk boldogulásának fontos tényezője. Összehozza az ifjú és idős nemzedékeket közös munkára, elhomályosítja az előítéleteket és erős kapcsolatokat létesít. Ez az elgondolás vezetett a külföldön is arraj hogy Firenzében és Heidlbergben nyári egyetem nyíljék meg. Mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és mint meggyőződésbeli lelkes magyar ember (hosszú lelkes tapsvihar) szívem egész melegével üdvözlöm az egyetemet és a hallgatóságát. Kívánom, hogy faz Isten áldja meg nemes törekvéseit a 'tudomány egységesítő erejének győzelmével. A hit, az öntudat, a tudományos fejlődés virágai fakadjanak működéséből. Dr. Gárdonyi Lajos Keszthely elöljárósága és képviselőtestülete nevében mondott üdvözlést. Rámutatott röviden a keszthelyi föld ősi műveltségének adataira, hangoztatta, hogy az egyetem üdülőt is nyitott a Balaton fővárosában, hogy a tudományt és a testi felüdülést közös trónusra emelje. A pécsi egyetem megmutatta, hogy a tudomány erősebb a háborúnál is. Működése kapcsán olyan Tegnap nyitották meg Debrecenben a nyári egyetemet. A megnyitón a kormányt dr. Antal István nemzetvédelmi miniszter képviselte. Fáy István államtitkár beszéde után Antal miniszter szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a magyarság mind földrajzi elhelyezkedésével, mind népi sajátosságaival, szellemi és politikai magatartásával összekötő szerepet tölt be kelet és nyugat között. A magyar művelődés tehát nem jelenti sem a nyugatot, sem a keletet, hanem a kettőt együttvéve. Az a rendeltetése, hogy kiegyensúlyozó legyen a nyugatról keletre és keletről nyugatra hömpölygő eszme- áramlatok között. Soha nagyobb szükség nem volt az öntudatosabb magyarságra, mint ma. Európa és a világ számára csak addig jelen-< tünk értéket, ameddig az európai népek lelki kincseinek birtokállományát kizárólagos magyar értékekkel, kizárólagos magyar színekkel, államformával gazdagíthatjuk. Kövér Lajos országgyűlési képviselő, a Magyar Vöröskereszt főmegbizottja Genfbe utazott, hogy a magyar hadifoglyok levelezésének módozatait elősegítse. Mint ismeretes, eddig csak nagyon elenyésző számban érkeztek Oroszországból levelek, amelyekben a magyar. hadifoglyok hozzátartozóikat hogylétük- ről értesítették. A Magyar Vöröskereszt vezetősége mindent elkövet, hogy minél előbb sikerüljön a kapcsolatot a fogoly honvédek és családtagjaik közölt kiépíteni. A Budapesti Közlöny augusztus 1-i száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a tégla, tetőcserép és alagcső legmagasabb árának megállapításáról. Ugyanezen lap július 31-i számában közölt honvédelmi miniszteri rendelet megállapítja a honvédelmi szolgáltatás címén ideiglenes használatra igénybe vett gépjárómüvek napi térítési díját. * A keleti arcvonalon a szovjet nagy nyári támadása nem vezetett számottevő eredményhez. A németek szilárdan tartják kezükben a meghódított nagykiterjedésü területeket. A A miuszi arcvonalszakaszon egy német osztag 9 ezer hadifoglyot és nagyszámú hadi- |zsákmányt ejtett. (MTI) Olasz katonai körök jelentése szerint Szicíliában a cataniai síkságon Montgomery tábornok, ha átmenetileg is, de védelembe vonult vissza. A kanadai katonák se tudták biztosítani a csapatok előrehaladásának eddig elért mérvét. Gondokat okoz az angol-amerikaiaknak a 14 hadosztály élelmezése is. A tengely repülői súlyos támadásokat intéztek az utánpótlást szállító hajókaravánok ellen. (Ste- fani) Rómából jelentik: Bizonyos külföldi rádió- állomások valótlan híreszteléseket közölnek azzal az ismételt állítással, hogy forradalmi mozgalmak törtek Tel minden olasz városban és hogy a német csapatok fontos olasz városokat foglaltak el, így Triesztet, Pólát és Fiúmét, továbbá, hogy az olasz csapatokat Görögországban le akarták fegyverezni a németek. (MTI) Tokiói jelentés szerint aláírták a Japán és Burma között létrejött szövetségi szerződést. (MTI) A bolgár fővárosban tartott razziákon össze- fogdossák á munkakerülőket és aratási munkákra osztják be őket. (MTI)
