Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-02 / 172. szám
ÄRA 14 FILLÉR 1943 AUGUSZTUS 2. HÉTFŐ ÍV. évfolyam f POLITIKAI NAPILAP # 172. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Gyermek a viharban A szörnyű világháború iegigazibb, legártatlanabb áldozata a gyermek. Mint letépett kis falevelet a szél űzi, kergeti a háború vihara. Ki tartja őket számon ? Ki gondol a jelenükkel ? Ki a jövőjükkel ? A végtelen orosz térségeken százezer számra csavarognak, bujdokolnak. Szüléiket a háború szele elsodorta tőlük, vagy ha élnek is, nincs módjuk vigyázni rájuk. Lopnak, rabolnak, gyilkolnak. A hivatalos hatalom csak olyankor gondol rájuk, ha már túlon túl veszélyeztetik a közegészséget és a közbiztonságot. Német, olasz és francia földön az ellenséges bomba pusztítja a gyermekeket iskolákban, óvódákban, kórházakban, árvaházakban, vagy a puha, meleg otthonok rejtekhelyén. Angliából már évekkel ezelőtt amerikai földre költöztették át a gyerekek százezreit. A vihar sodorja magával a gyermeket. Megdöbbentő vádirat lenne az a statisztika — ha volna —, amely kimutatná, hány gyermek maradt árván és otthontalan ; hány gyermek halt vértanúhalált ellenséges fegyvertől és hány gyermeket kényszerit a háború, hogy távol az. otthontól, a szülői becéző szeretettől, idegenben élje ártatlan életét. A háború démonai nem kímélik a gyermeket sehol a világon. A pusztító szél utoléri őket mindenütt. És ha kicsiny testüket nem is éri el a határokat nem ismerő háborús orkán, lelkivilágukban, gondolkozásukban mételyezi őket. A háború haláltáncát járó felnőtt világnak micsoda lelkiismeretvizsgálatot kell tartani majd egyszer, amikor elül a vihar és ráérnek körülnézni maguk körül, mi történt a gyermekkel, amig egymás között viaskodtak? Lehetetlen, hogy rá ne eszméljenek a szörnyű valóságra: inig ők a jövőt alakítgatták, saját elgondolásuk szerint, addig a jövőt jelentő gyermek a vérzivataros idők szörnyű emlékeivel, testben és lélekben megtörve áll és gyógyulásra vár. Lesz-e elég jóság és szeretet, lesz-e elég erős lélek, lesz-e a jövőnek annyi csodaszere, hogy meggyógyítsa a gyermekek szivét, lelkét és elfelejtessen velük mindent, de mindent, amit átéltek ? Ezek a kérdések merednek elő most. amikor a gyermek a világtörténelem legszörnyűbb viharába került. Ez az évtized az anya- és a gyermekvédelem korának indult. Törvények és rendeletek, intézmények kergették egymást szerte a világon, hogy megvédjék egészségét, a testét, a lelkét és úgy készítsék elő a jövőre, hogy növekedése, testi és szellemi fejlődése az anya- és a gyermekvédelem ragyogó diadala legyen. Hová tűntek ezek a szivárványosan szép álmok ? Jött a háború forgószele és elsodort minden akaratot, tervet és azokkal együtt az anyát és a gyermeket is. Mert a háborúnak most már kegyetlenebb törvényei vannak, mint régen. Ma már nemcsak a harctér katonája pusztul, hanem az arcvonal mögött is megsemmisül az otthon és abban minden élet a — gyermekkel együtt. A mai háború nem ismer irgalmat, kegyelmet. Mint ahogy a közmondás tanítja : Mars mord dühe, amit ér, vág, bont, dönt, tör, ront, dúl, sújt, öl. Ki veheti el a gyermek feje felől ezt a sistergő, kavargó, pusztító vihart ? Ki adja vissza a gyermek édes gügyögését, angyali mosolygását, játszi pillangó kergetését? Ki irányíthatja a légibombák és ágyúlövedékek útját, hogy ne érje a gyermeket, annak bölcsős otthonát? A világháború tombol Az egész világ érzi. Az előmeredő kérdésekre nem érkezheiik megnyugtató válasz. De a hivő lélek porbahulló alázattal borul térdre a mindeneket tudó és látó Isten előtt. Szemét Őhozzá emeli és onnét kér menedéket a gyermek számára' a szörnyű viharban. Adjon érző szivet, hittel teli lelket a felnőtteknek, irgalmat, könyörületet a számukra, vegyék észre a gyermek haláltáncát a világégésben, hallják meg gyötrő sírásukat, szivettépő zokogásukat. Lássák be, mi lesz a jövővel, ha ez a vihartól űzött, kergetett gyermek nő fel jövőül ? Ezt a megkínzott gyermeket emeljük magunkhoz és mutatjuk az Ég félé: Mentsd meg őt Isten, hogy érdemes legyen élni és küzdeni a jövőért I József kir. herceg, tábornagy, az Akadémia elnöke a tudományterjesztésnek fontos szerepét hangoztatta a nemzet lelki egységének erősítésében A keszthelyi nyári egyetem ünnepélyes megnyitása Tegnap az ősrégi műveltségre visszatekintő Keszthelynek újabb szép ünnepsége volt. Megnyílt a pécsi Erzsébet egyetem nyári egyetemének nyolcadik évfolyama. Az ünnepség jelentőségét fokozta, hogy azon megjelent és felszólalt vitéz József királyi herceg tábornagy, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A templomokban istentisztelet előzte meg a megnyitást. A plébániatemplomban dr. S z e r e c z Imre apátplébános mondta a Veni Sanctes szentmisét, amelyen résztvett az egyetemi tanács, a vármegye vezetősége és az egyetem hallgatói is. Az apátplébános szentbeszédében az evangéliumnak abból a mondatából kiindulva, hogy »óvakodjatok a hamis prófétáktól«, kifejtette, hogy nem abban van a veszély, ha valaki hamis elvet vall, hanem abban, hogy a hamis tant hirdetik is és ezzel másokat is megtévesztenek. Ez már rombolás. A magyarságnak van egy igazsága és ez az,; hogy • Istentől rendelt küldetése van a Duna- medencében. Mert ha nem volna, az Isten nem tartott volna meg bennünket itt ezer éven át. Az igazság hirdetésére jött Keszthelyre a pécsi egyetem, kísérje Isten áldása működésében. Déli félegy óra után nyílt meg a nyári egyetem, a mezőgazdasági főiskola dísztermében, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a vezető emberek, a hallgatóság és a vendégek. József királyi herceg gépkocsiján egyenesen Tihany- ból érkezett a főiskola épületéhez. A megnyitáson résztvett a pécsi tudományegyetem tanári karának számos tagja, a' belügy- és a. kultuszminiszter képviselője, vitéz gróf Teleki Béla főispán, a premontrei rend élén dr. Qótzy Mihály csornai, Berkes Ottó türjei perjel, a megjelent előkelőségek között láttuk dr. vitéz Tomka János-közigazgatási bírót, dr. Berzsenyi Zoltánt, a székesfehérvári orvosi kamara és az országos sebészeti társaság elnökét, a mezőgazdasági főiskola tanári karát. A Hiszekegy eléneklése után dr. Hauser János főiskolai igazgató a házigazda* jogán hódolattal üdvözölte a királyi fenséget, majd a rector magnificust, az egyetem tanácsát, a! vendégeket és a hallgatóságot. Azután hivatkozott arra, hogy József királyi herceg családjának és Keszthelynek kapcsolata másfél századra tekint vissza. József nádor 142 évvel ezelőtt, augusztus 23-án meglátogatta Keszthelyt és tevékeny részt vett a világhírű Georgikon ünnepségén. Ezzel aranybetükkel írta be nevét az akadémia történetébe. Dr. Schaurek Rafael egyetemi rektor megnyitó beszédet mondott. Kiemelte, hogy Keszthelyen, amely ha nem is közigazgatásilag, de a szónak legőszintébb értelmében város, nem újdonság az ilyen gyülekezés. Egy és negyedszázad előtt a helikoni ünnepség és a Georgikon alapítása tették e hely nevét országos hírűvé. A nagy művelődési megmozdulások emlékei élénken élnek. Szerény kezdetekből nagy valóságok lettek. Keszthely múltja és jelen művelődési helyzete iránt való megbecsülés az, hogy a nyári egyetem meghonosodott ebben a nem egyetemi városban. Az elkövetkező néhány héten a művelődési kisugárzások középpontja lesz ez a hely. Dr. Gr os eh Károly belügyminiszteri osztályfőnök a belügyminiszter képviseletében szólalt fel és bensőséges érzéssel köszöntötte a rendezőséget, amely lehetővé tette, hogy a háborúnak forró levegőjében is számot lehet adni a magasabb műveltség terjesztése és átvétele iránti készségünkről. Örömét fejezte ki, hogy a nyári egyetem programjába beiktatták az egészségügyet is, amely az 1876- ban hozott kerettörvénybe le van fektetve, de azt az önkormányzatnak kell. tartalommal kitöltenie. Igen fontos az egészségügyi ismereteknek minél szélesebb körben való ismertetése, mert az egészségügyi ismeretek nélkül nem érti meg a nép a rendészeti intézkedéseket. A szellemet gépekkel nem lehet elpusztítani^ ha a szellemet ápoljuk a háborúban, a ro-
