Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-16 / 158. szám
1943 július 16. 3 Hogyan kell fokozottan vigyázni a gyapjúból készült ruhaanyagokra A háborús ruhaellátási viszonyok eredményeként mindjobban megnőtt a régi, békebeli ruhák becsülete. Amíg más esztendőkben egyszerűen ráfelejtettek a megúnt, »régi« ruhákra, most egymásután szedik elő a szekrényekből es csodálkozva látják, hogy milyen nagyszerű anyagból készültek, csak alig kopottak, néhány pengős javítással rendbe lehet hozni és egykét esztendeig még jó lesz. Utána pedig ki- fordíttatom — gondolja a békebeli ruha tulajdonosa — és éppen vissza akarja rakni a szekrénybe, amikor eszébe jut, hogy vájjon nem tettek-e kárt benne a molyok. A ruhát napfény felé tartja, átvilágítja és megtalálja rajta a molyrágás nyomait... Úgy kell neki, nem vigyázott rá. Mit mond a műtömő? — Rengeteg dolgunk van — mondja — és a rengeteg dologban legtöbb a molyrágás. Sokkal kevesebb a parázs okozta lyuk, vagy a szakadás. — Férfiöltönyök, női és férfi nagykabátok, kosztümök vannak főleg a molyrágott ruhák között. Újabban a tiszta gyapjúból készült fürdőruhákat hozzák megjavíttatni. Érdekes, jhogy a fürdőruhákra a legtöbb családban nem vigyáznak. — A müszövés manapság nem olcsó dolog, de — ez is érdekes — alig vannak olyanok, akik sokalnák a kért munkadíjat. Megértik, hogy 10—20 pengőt érdemes áldozni azért, hogy a régi minőségű ruha ismét használhatóvá váljék. A molykérdés a rovartudós megvilágításában Beszéltünk a molykérdésről az egyik legismertebb magyar rovartani tudóssal, aki a következő érdekes dolgokat mondotta: —, Minden háziasszony kétségbeesik, ha molypille repül a lakásába. Minden oka megvan a kétségbeesésre, mert a jóminőségíí szövöttanyagok, főleg a gyapjúból készült ruházati cikkek legnagyobb veszedelme a moly. — Köztudomás szerint általában naftalin- nal és egyéb ilyen erősillatú szerekkel igyekeznek »kiirtani« a molyokat. A ruhák legnagyobb .veszedelme ellen eredményes ez a harci eljárás, csak éppen abban van a tévedés, hogy ezek a molyirtó anyagok minden körülmények között megölik a molyokat. — A naftalinnak és más ismert molyirtó szernek valóban van molyirtó hatása, de csak akkor, ha a szerekből kiáramló gázszerü és illatos anyagok nem távoznak el. Elméletileg és gyakorlatilag az volna a legtökéletesebb molyirtás, ha a megóvandó anyagokat naftáimnál, vagy vegyi összetételéhez hasonló anyaggal alaposan megrakott és teljesen légmentesen záródó szekrényben, vagy ládában lehetne elhelyezni. Ezzel a megoldással valóban megölnénk az anyagban levő molypilléket, vagy a petékből kikelő lárvákat. Megkérdeztük, van-e a molyirtásnak végeredményben hatásos módja? — Van és nem annyira a molyirtó szerek? alkalmazása, hanem a ruhák gondos tisztántartása és állandó gondozása. A nagyközönség ugyanis nem tudja, hogy a molypille petéi egyáltalán nem ragadnak meg a ruhán. A petének nincsen semmiféle ragasztóanyaga, a kefeszál azonnal eltávolítja a ruháról, lesöpri. Ha tehát legalább kéthetenként kiszedünk a szekrényből minden ruhát, alaposan kiporoljuk napfényben és gondosan, mindenütt lekeféljük, akkor- az előzetes védekezés legtökéletesebb alakját végeztük el, hiszen eltávoií- tottuk az anyagokról az esetleges rajtuk volt molypetéket. Mit mond a szabó? A szabómester, aki maga is ellensége a molynak, a maga tapasztalatait így mondja el: — Sokszor kapunk naftalinszagú ruhákat, amelyeken mégis van molyrágás. Én a magam ruháit porolással és keféléssel védem meg a Magyarország az első világháború után elvesztette irigyelt lóállományának csaknem 80 százalékát*. A megcsonkított és elszegényített ország csak óriási nehézségek leküzdése után juthatott újra olyan lóállományhoz, ami verseny — illetve tenyésztési — szempontból is megállja a helyét az európai államok ménesei mellett." A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa fölkereste Hedry Béla nyug. altábornagyot, a Magyar Ügetőverseny Egyesület elnökét, hogy, felvilágosítást kérjen a vidéki lóversenyek óriási föllendülésére vonatkozólag. — A magyar vidék lótenyésztésének versenyekkel való propagálását a valamikor Budapesti Ügetőverseny Egyesületnek nevezett Magyar Ügetőverseny Egyesület, Nemzeti Lovarda és az Urlovasok Szövetkezete egymással karöltve kezdte meg — hangzott a válasz. — A vidéki nagyközönség jórésze ugyanis tévesen a lóversenyekben hazárd fogadási alkalmat látott. Legalább is erre következtettek a fővárosi lóversenyek sokszor torz hírlapi beállításából. Ma már a vidék is megértette, milyen óriási nemzetgazdasági érdekeink fűződnek a lóversenyzés fenntartásához és a vidék is soha nem látott tömegekkel vonul fel egy- egy vidéki versenyre. — A közelmúltban Pécsett, Kolozsvárott és Miskolcon tartottunk versenyeket. Ezeken egyaránt volt ügető-, concours-, galopp-, valamint egyes- és kettesfogat-verseny gazdák részére. A szép és tekintélyes tiszteletdíjak csak emelték a versenyzés színvonalát és a versenyekre f^lrándult gazdaközönség most a legtisztább Versenyekben láthatta azt a lovat, amelyet később esetleg tehyészállatnak óhajt megvásárolni. A versenyeknek a megrendezése, illetőleg a fogadási játék tette lehetővé a tenyészállatoknak egészséges kiválasztódását, valamint a legszélesebb gazdakörökben való bemutatását. — A közeljövőben Kisvárdán, Nagyváradon és Marosvásárhelyt rendezünk versenyeket. De máris örömmel állapíthatjuk meg, hogy a következő években minden nagyobb mezőgazdasági gócpontunk városa megrendezi a maga körzeti lóversenyeit. így, a belülről elindult fejlődés útján az egész ország bekapcsolódik a ló- tenyésztésbe. A magyar gazdaközönség megértette, hogy versenyeink kizárólagos célja: a legjobb hazai anyag kiválasztása. Ha nemsokára a fővárosi lóversenyek fokozott színvonalemelkedéséről írnak, akkor ezt éppen a vidéki versenyek kitűnő selejtezésének köszönhetjük. Példának felhozhatjuk a Magyar Ügetőverseny Egyesületet, ahol éppen a jelentkező jobb vidéki anyag miatt kellett leállítanunk a régebbi, gyengébb képességű lovak egy részét. — A lóversenyegyesületek néha nem szakemberek előtt óriásinak tetsző összegeket fordítottak beruházásokra, olyankor, amikor egy remek fedezőménhez jutottak. A mai magyar molyoktól és azzal, hogy többször vasalom, mint a másfoglalkozásúak. A ruhában meghúzódó molylárvát, de a petét is tökéletesen elpusztítja a vasalás gőze. Természetesen vigyázni kel! a vasalással. Nem szabad túlforró vasat használni, mert a túlheves vasalás magát az pnyagot rontja meg. A háborús molytalanítás célravezető módja tehát a ruhák gondos portalanítása, kefélése és a kéthetenkénti szellőztetése napfényen. Ezt a módot kell alkalmaznunk, mert az eredményes molyirtó szerek így elsősorban a naftalin, a háborús viszonyok közepette nem állhatnak rendelkezésre, hiszen a vegyiiparnak más, sokkal fontosabb és hadiszempontból jelentősebb tennivalói vannak. lótenyésztés magas színvonala igazolta az elv helyességét: mindent el kell követnünk, hogy nagyszerű fedezőméneket állíthassunk a magyar lótenyésztés szolgálatába. Közismert a hazai lótenyésztés honvédelmi jelentősége, valamint nemzetgazdasági szerepe. Sok-sok millió pengő forgalmat jelent egy esztendőben a hazai pénz vérkeringésében a fővárosi és vidéki lóversenyzés. Ma már bebizonyult, hogy a fővárosinak is csak akkor van létjogosultsága, ha szerves összefüggésben van a vidéki lótenyésztéssel. — Példának okáért érdemes fölemlítenünk, hogy a versenyzésből a korhatár miatt kikerült lovak közül az amerikai tenyészanyag ivadékai bizonyultak rendkívül szívósaknak a gazdaságokban. Már egy ilyen egyszerű ténynek a megállapítása is nagy jelentőségű a magyar lótenyésztés szempontjából. — A háború döntően befolyásolta Európa lótenyésztését. Mi, magyarok, azonban büszkék lehetünk rá — végezte be az érdekes nyilatkozatát Hedry altábornagy, — hogy a nagy Széchenyi útmutatására méltóknak bizonyultunk Árpád apánkhoz és lovas elődeinkhez és ma már Európában az első helyen áll a magyar lótenyésztés. Zs. I. «N« IS — ONNAN IS Becsapott a villám a vasmegyei Herény községben Király Istvánná házába, amikor a fiatalasszony éppen a csecsemőjét ringatta. Az anya égési sebeket szenvedett, a szomszédban, azonban egy 11 éves fiú meghalt az ijedtségtől, amit a villám és a hirtelen dörgés okozott. — Libalegeltetés közben agyontaposták a megvadult lovak Nóráp veszprémmegyei községben Varga Ferenc elemista tanulót. — Meghalt dr. Vértes József nyug. középiskolai igazgató Budapesten, Bátorffy Sándor nyug. bankigazgató, a Pozsonyi Torna Egylet egyik alapítója Pozsonyban, dr. Fátyol Dezső, Borsod megye nyug. tiszti főorvosa Budapesten. — Állambírósággá alakul át a szlovák államtanács. Hatáskörébe tartozik a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány tagjai ellen való büntető eljárás, valamint a képviselői megbízatások elvonása. — Fürdjés közben a Drávába fulladt Kostalik Miklós barcsi gazdasági cseléd. — Betörők kifosztották Szabadkán a nyaraláson levő dr. Hartbauer Jenő gyógyszerész lakását. A zsákmányolt érték 50 ezer pengőt tesz ki. — A hadbavonultak számára "küldött táboricsomagokat fosztogatta Kostyál Vilma postamesternő Kackón (Szol- nok-Doboka megye). Őt 8 évi, bűntársát, Baias Lászlóné .nyug. postamesternőt pedig 6 évi fegyházra ítélték. — Tilos július 31-éig a belépődíjas labdarugó mérkőzések rendezése az egész ország területén. — Rablótámadást követett el Budapest utcáin az elsötétítés idejében Farkas Péter pék és Preiszler Ferenc hentessegéd. Mind a kettőt kötéláltali halálra ítélték és kivégezték. Női bűntársaik 10—IQ évi fegyházat kaptak. Széchenyi álma megvalósul: a magyarság ismét Európa megcsodált lovasnemzetévé válik A lótenyésztésben a háborús és takarmányozási nehézségek ellenére is első helyen állunk Európában
