Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-10 / 152. szám
2 1943 július 9. az elkövetkezendő vanal-elsőrangusítással vannak kapcsolatban, |ifti a város újabb megfontolások alapján biztosítja az építésre megfelelő helyet olyan megoldással, hogy a vasút és a Futura is megtalálja számításait, de emellett ne kelljen feláldozni már meglevő értöveket. Van egy titka is a városnak. Titok, mert egyelőre nem tartják hivatalos helyen célszerűnek azt, hogy kibeszéljék a terveket, jiehogy elirígyeljék tőlünk. Úgy látszik, a város vezetőcége keserves tapasztalatok alapján jött rá erre az elzárkózásra. Csupán annyit ^zabad most elárulnunk, hogy a tisztviselő-családvédelem jut majd újabb erősségekhez. Nem titok azonban az, hogy évek óta vajúdik már a temetői rendtartásra vonatkozó szabályrendelet elkészítése. Ennek hiánya pedig erősen érezhető, mert nincs meg a parcellarendszer, össze-vissza temetkeznek, hovatovább már kicsivé válik az ingatlan, amelyért alig negyedszázada 40 ezer pengőt fizetett a város. Nincs íeielős temetőőr, azért van az, hogy sok a rongálás és nemcsak a virágokat, de még a fakereszteket is lopkodják. Most a város megbízza dr. Árvay László főügyészt a szabályrendelet elkészítésével és egyben annak foganatosítására II. osztályú altiszti (temetőőri) állássá szervezi át az eddigi két sírásói alkalmazást. Dr. Betlehem József I. osztályú aljegyzőt is megbízzák a polgármesterhelyettesi teendők ellátásával a másik két polgármesterhelyettes akadályoztatása esetére. W ö l f e r István főmérnököt a VII. fizetés? osztály III. fokozatába léptették elő. Négy újabb kérelem érkezett be ólai kislakások eladására. Mivel az utóbb eladott kislakások ügye — egynek a kivételével — mind fellebbezés alatt van, a város függőben tartja a döntést az eddigi eladások jogerőre emelkedéséig. Többször ismételt kívánságra a polgármester előterjesztést tett a gazdasági bizottság megalakítására is. Hat tagból áll, minden érdekeltség képviselve van. Csak az a fő, hogy aztán működjenek is ... Apró zalai hitek Belelépett a magas fűbe helyezett kaszába Horváth Károly csabrendeki idénymunkás a munka utáni pihenés alatt. Súlyos sérülést szenvedett. — Játszás közben eltörött a lába Záhoczki Sándor 8 éves csábrendeki gyermeknek. A sümegi kórházba szállították. — A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az 'előzetes építési engedély alapján létesített s Nyirádtól Zalahalápig vezető sodronykötélpálya és a Máv tapolca—zalahalápi vonalából kiágazó iparvágány műtanrendőri bejárásának eredményéről készült jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat jóváhagyta. Eltűntek a baromfiak a zalaegerszegi piacról A mai zalaegerszegi hetipiacra nagyobb felhozatal főleg gyümölcsfélékből volt, ezek között is vezetett a ribiszke. Cseresznye 80— 150, meggy 70—100, ribiszke 80—90, málna 160—200, sárgabarck 200—220, egres 140 fülét kilónként. Megjelent az őszibarack is 3 és a ringlószilva 1 pengős kezdőáron. Nyári almából öt darabot adtak 20 fillérért. Az apró körtét 2, a jobbféle körtét 2.20?—3.50 pengőért árulták. Cukorborsó 80—110, zöldbab 120—160, burgonya 34—40, kiflikrumpli 70, paraj 80, fejeskáposzta 120, lazább fejeknél 76 fillér kilónként. Főzőtök darabja nagyság szerint 140—160, kávéscsészealj nagyságú leveles karfiol 100—110, kalarábé darabja 8— 14, kelkáposzta fejenként 30—40, gomba csomónként 80—100 fillér. Az újdonságok között szerepel az uborka 3 pengős kezdőáron, A baromfipiacról úgyszólván eltűntek az eladásra szánt állatok. Zalai iskolai értesítők A zalaegerszegi kereskedelmi középiskola és a vele kapcsolatos társulati egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam 1942—43 iskolaévi értesítőjét Ferenczy Zoltán tanügyi főtanácsos, igazgató tette közzé. Az évkönyv élén kegyelettel búcsúztatja el Gefferth Pál tanárt, a nagy látókörű nevelőt, aki eszményi módon szolgálta élethivatását. Emellett az irodalommal ís behatóan foglalkozott és mint költő, egy verses mesedrámájával keltett feltűnést. Tanítványainak továbbhaladását élénken figyelte az életben is. A halálos kór fiatalon döntötte ki, de emléke eszménykép gyanánt fog élni. Az iskola 1885-ben kezdte meg működését az eredetileg a polgári iskola részére épített épületben. Az 1899—1900 évvel államosították, a négyévfolyamú iskolajelleg pedig az 1919—1920 tanévben lépett életbe. A jelenlegi igazgató a hatodik az intézet történetében. Érdekes adat, hogy a tanulóknak csaknem a fele vidékről jár be az iskolába s órákat tölt el az utazással. A tanári kar minden törekvése arra irányult tehát, hogy a tanulók az iskolában töltött időt a leggazdaságosabban kihasználják s az otthoni munka megrövidítésével a kijelölt tananyagot már az iskolában elsajátítsák. A tanulók a természetvédelem gyakorlati átérzésével 82 darab gyümölcsfát ültettek el. A filmoktatás oktató és nevelő munkájának sikerét kihasználták, összesen 70 filmet pergettek le a tanítási órákon. Az iskolának 8 tanára volt az igazgató beszámításával. Ezek közül egy helyettes és egy helyettes nőtanerő és egy óraadó. Legtöbb szolgálati éve van az igazgatónak (28) és Fürtös Lajosnak (26). Diákkaptár alakult az idén, amely a tanulók különböző munkavállalásával 18.244 pengőt forgalmazott. Beírt nyilvános tanuló volt 163, osztályozott 156. Ezek közül kitűnő rendű 2, jeles 6, egy, vagy több tárgyból bukott 35. Az érettségizett tanulók közül bank- tisztviselőnek jelentkezett 3, köztisztviselő"aek 11, magántisztviselőnek 1, vasutasnak 1, katonának 5, kereskedőnek 1, iparra 5, tovább folytatja a tanulmányait 4. Ä női kereskedelmi szaktanfolyamra 40 tanulót írtak be, akik közül 39-et osztályoztak. A bejáró leányok száma 10. A szülők lakóhelye szerint 21 zalaegerszegi, 11 zalamegyei mis helységből való, 7 pedig más vármegyei. Jelesrendü lett 4, bukás nem történt. A zalaegerszegi állami polgári leányiskola évkönyvét az iskola 55. tanévéről Markos Jenőné Borbély Boriska megbízott igazgató tette közzé. Ennek az iskolának is meg volt a halottja a tanév folyamán és pedig Orész Irma nyug. igazgató, aki alig félévig élvezte csak a jól megérdemelt pihenést, miután 40 éven keresztül jellemes, magyar leányokat nevelt magyar anyákká ielkiismeretes, katonás pontosságú és kemény akaratú iskolavezetéssel. Jellemrajzát Markos Jenőné rajzolta meg az értesítőben. Az iskolában eddig 47 tanerő működött. Különös figyelemre érdemes az a komoly! nyelvvédő munka, amely állandó hadjáratot indított az elhangzó magyartalanságok ellerf. Gyűjtötték a tősgyökeres magyar szólásokat, iskolai dolgozatot is írtak a nyelvművelődés köVadászoh figyelmébe! sa Szarvasét, őzét, pézsmáét, nyári rókáét, borzét, házi macskáét stb. Radti Dezső iinrtár Zalaegerszeg, Berzsengi Dániel-utca 55-57. réből és önképzőköri gyűléseken is hangoztak el nyelvvédő felolvasások. Az öttagú tantestületnek mindegyik tagja rendes tanár, működési éve legtöbb az igazgatónak van, mind a 19 évet ennél az iskolánál töltötte el. Osztályozott nyilvános és magántanuló összesen 186 volt, valamennyi magyar anyanyelvű, fe^ttő kivételével más nyelven nem is tudott egyik sem. Tanulmányi eredmény szerint kitűnő rendű volt 16, jeles 10, egy, vagy több tárgyból bukott 11. Sokatmondó az az adat is, hogy 62 tanuló úgy járt be naponként a vidékről. Legtöbben (14) Zalalövőről utaztak be. Benépesülés tekintetében az elmúlt tanév tanuló- népessége 15 évre visszamenően csúcsteljesítményt ért el. A zárdái polgári leányiskola megnyitása után erősen bekövetkezett visszaesés 1938-tól mutat újabb állandó emelkedést. INNEN 15 — Két új Tisza-híd épül Zentán, amely várost iskolavárossá szándékoznak tenni. — Lélekemelő ünnepség keretében ajánlották fel Veszprémet, az ősi püspöki várost Jézus Szent- séges Szívének. — Felrobbant a talált töltény és megölte Grosskopf János 17 éves nyírbátori bojtárt. — Megvásárolta a Hangya a kohói Teleki-kastélyt, amelyben Petőfi mézesheteit töltötte. Most üdülő lesz a kastélyban. — Szóváltás közben halálra szurkálta a kiskúnmajsai Pálospusztán Ördög József gazdálkodó Ádám Istvánt. — Halálra ítéltek Szófiában négy üzérkedő kereskedőt. — Rendelettel fölemelték a gyógyszerészi munkadíjakat. — Összeütközött egy parti hajó, meg egy tehergőzös Ottava közelében. 110 tengerész elveszett a hullámokban. — Üveggyüjtést rendeznek Szombathelyen július 13-án, 14-én és 15-én. — Agyonütötte a kidöntött fa Csapó József kadarkuti erdei munkást. — XII. Pius pápa sajátkezű aláírásával ellátott fényképét küldötte meg Endrédy Vendel zirci apátnak és a ciszterci rend minden tagjára különleges apostoli áldását küldötte a Magyarországon végzett munkájuk elismeréséül. — Leégett Pápán a Péntek-malom és elpusztult az egész berendezése. — 192 kilométeres távolságot 3 és fél óra alatt repült be gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselő, a Magyar Aero Szövetség ügyvezető elnöke, a vitorlázó gép Budapesttől Nagyváradig terjedő útja közben 2200 méter magasságot ért el. — Magyar diákházat avattak fel Genfben. — Újjászervezte a kultuszminiszter az Országos Közoktatási Tanácsot. Az egyik alelnök dr. Alszeghy Zsolt egyetemi tanár, az alsólendvai Szentháromságtemetőben nyugvó Alszeghy kántortanító család leszármazottja. Védjük meg az igáslovakaf a kínzástól Kaptuk a következő sorokat: »E cím alatt az igáslovaknak a szorosan alkalmazott nyaklószíj folytán lelketlen emberek által okozott kínzásait panaszoló kis közleménnyel kapcsolatban föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy még a mai eldurvult lelkületű világban sem volna szabad a közönségnek megfeledkezni a Példabeszédek e mondásáról: »Az igazlelkű könyörületes az állatokhoz, az istentelennek szíve pedig kegyetlen«. Sem pedig Assisi Szent Ferenc példájáról, aki az állatokat testvéreinek nevezte. Az állatkínzások tárgyában egyébként miniszteri rendeletek intézkednek. Tgy a 250.056— 1928 B. M. számú rendelet, amely szerint a túlterhelt lovak bizonyos kínzásai a közbiztonsági szervek figyelmét sok esetben elkerülik, miért is előírja, hogy azok fokozott ellenőrzéssel lehetőleg megakadályozandók. A közlekedésrendészejxől szóló 250.000—1929 B. M. számú rendelet 105. és 107. szakaszai pedig azt teszik a közbiztonsági szervek kötelességévé, hogy az elcsigázott lovakat hajtó, azokat kínzó és a kocsi terhelésénél a lovak erejét figyelmen kívül hagyó kocsisok ellen a kihágási följelentést megtegyék.« (Aláírás.)
