Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-08 / 151. szám
2 ílACTMlkET 1943 július 8. A ragyogó magyar mult dicső emlékeit tárják fel a sikeres esztergomi ásatások Az esztergomi várhegyen, a hatalmas kupolás dóm mellett húzódnak el a nemrég feltárt bástyafal oldalában a régies ízléssel helyreállított románkori épületrészek, az árpádházi királyok és fejedelmek egykori palotája. Nemrégiben tárták fel teljesen a magyar múltnak ezt a rendkívül fontos és régészeti, történelmi szempontból egyaránt becses tárgyi emlékét. A magyar középkor legfényesebb emlékeiről beszélnek e kövek, amelyek a törökhódoltság örökös háborúinak idején erődítések, földsáncok közé tűntek el. A vár magva, vagyis fellegvára IV. Béla király idején készült ei teljesen. A Várhegy tetejét körülvevő falakat és tornyokat a második honalapító és újjáépítő királyunk építtette fel egykor végleges alakjában. Amikor a törökök 1543-ban elfoglalták Esztergomot, a Várhegy déli lejtőjén bástyatornyot, a Kisduna déli .végén pedig sokszögű bástyát emeltek. Ma a fellegvárnak még a nagyobb fele látható a déli fehértoronnyal és az északi csonkatoronnyal. A török időkben nagy harcokat vívtak a magyarok a Magyarország első főpapjának székhelyét jelentő várért. A véres küzdelmekben a vár falai alatt halt hősi halált Balassy Bálint, az első magyar lírikus is. A XVIII. század vége felé és a XIX század elején Barkóczy és Rúd* nay prímások nagyszabású munkálatokat kezdtek a rommá vált Várhegyen. A hegy tetejét egyenletes sikká és az egyik oldalát enyhe lejtővé változtatták, hogy a Dómot, Magyar- ország legnagyobb templomát felépíthessék. A hegynek csak a délnyugati részén maradt meg az eredeti talajszint. Ahonnan tehát a földet elhordták, ott a magasabban fekvő épületek, erődítmények teljesen eltűntek, még az alapoknak is nyomaveszett. A régészeti kutatás tehát elsősorban azt állapította meg, hogy hol ma 0 radtak aránylag épségben a hegynek esetleg leleteket őrző részei. Ezeken a területeken kezdték azután meg a munkát. Tudták azt is, hogy a hegyen épült várkastélyokat a XVI századtól kezdve (amikortól kezdve másfél évszázadig Magyarország hadi színtérré változott) úgy alakították át ellenállóképes várakká, hogy a legmagasabb részeket lebontották, a kastély alsó helyiségeiből kazamatákat csináltak, a középrészeket pedig feltöltötték földdel. Kiderült, hogy igy „korszerűsítették“ az akkori fogalmak szerint az esztergomi palotát is, a magyar királyok és esztergomi érsekek egykori lakóhelyét. Nyilvánvaló, hogy igy történt az átalakítás, mert az előkerült épületekből mindenütt hiányzik a második emelet. Az első emelet boltozatai is beszakadtak, de a falak álltak még a földtakaró alatt. A déli bástyán kezdték meg a föltárást. Itt került elő a királyi torony, vagyis a király szűkebb családi lakása. Eredeti magassága a 24 métert is meghaladta. Most persze csak 13 méter magas, mert a hatszobás második emeletet a XVI. században lebontották. Közvetlen a toronyhoz kapcsolódik egy 13x7 méteres román kápolna és a földszinten 2 szoba. A föltárt épületek építészeti stilusa román Ízlésű, A XII század második feléből való, tehát IV. Béla építtethette. Gyönyörű faragott ablakok, csodás oszloprendszerek, zárókövek kerültek elő e föltárt épületrészekben. Sok helyen a kápolnában az egykori falfestmények maradványai is épségben maradtak. Milyen jói el lehetett beszélgetni, vagy olvasni a régi világban, nagyapáink idejében, amikor minden iskolázott ember latinul beszélt 1 Nem voltak munkavállalási és állampolgársági korlátozások olyan mérvben, mint ma ; az iparoslegények szabadon vándorolhattak ide- oda : Németországból Franciaországba, Franciaországból Hollandiába, Magyarországra és vissza. Mennyi kaland, mennyi élmény, mennyi élet sűrűsödött egy-egy vándor szabólegény lelki iszákjában, mire élete párjának, vagy unokáinak elmesélhette országúti kalandjait! Színnel és élettel volt tele a régi emberek élete. Jobban értették az életet, mint mi. A régi világban azonban nemcsak az egyszerű ember boldogult egy kis vállalkozókedvvel széles e világon, hanem a „lafeiner“ ember, a latintudású orvos, lelkész, mérnök, vagy jogász is. Hiszen, ha valaki idehaza iskolát végzett, feltétlenül meg kellett tanulnia latinul és ezen a nyelven azután a világ minden országában megértették. Amikor 1887-ben Zamenhof varsói orvos közrebocsátotta hires' eszperantó szótárát, kevesen gondolkoztak azon, miért volt ez az első világnyelv, amelyet meg kellett alkotni ? Miért nem foglalkoztak az emberek azelőtt ily világnyelv megalapításával ? Mert nem volt rá szükség. Csak a nemzeti fejlődés során jöttek rá az emberek — a XIX. század második felében, amikor szerte a világban a nemzeti államok megalakulásának időszaka kezdődött —, hogy mégis csak jó volna egy nemzetközi nyelvet létesíteni. A latin mindjobban kiment a divatból s Napóleon bukása után, a Szentszövetség idején már szóbakerült az első nemzetközi nyelv megalapításának kérdése. ■ ! U Az eszperantó volt a sok próbálkozás köKülönösen szép a királyi trón festett dísze, mellette az árpádházi királyok címere. A gazdag ékesitésen kívül teljesen megmaradt a négy próféta és négy szibilla mellképe a hajó oldalfalainak fülkéiben. Az egyes szobákban gótikus és reneszánsz festményeket is ta-^ láttak, a királyi' hálószoba ablakának reneszánsz faragásait pedig Bakócz Tamás primássága alatt faragták. Ezeken a részeken kívül, ahol minden valószínűség szerint Szent István született és a későbbi uralkodók is laktak, — feltárták még a királyi kápolna hajójától északkeletre fekvő épületszárnyakat. Különös díszítéseket nem találtak a szobákban, qjlenben a törmelékben sok értékes tárgy pihen. A történelmi emlékű épületrészeket a nyilvánosság előtt is feltárták. S a magyar történelmi idők értékes tárgyi emlékei hirdetik a múlt dicsőségét. zül az, amely a legjobban ,fölkavarta a nemzetközi tudósvilág közvéleményét. Ne felejtsük el, hogy az eszperantó nem élő nyelv, nem is holt nyelv, mint a latin, vagy az ógörög, hanem valamennyi nyelvből összerakott, mesterséges tákolmány. Amikor Zamenhof nyelvtanát piacradobta, szinte egyszerre hördültek fel a világ nyelvészei. Micsoda zagy- vaság, ilyen össze-vissza nyelvet megalkotni. Hogy aztán az eszperantó mégis mennyire elterjedt, azt legjobban a mi nemzedékünk tudja. A háború elölt nagy nemzetközi eszperantó világszervezetek voltak, évenként összejövetelek és a magyar rádió is adott eszpe- rantónyelvü adásokat. Hogyne, hiszen milyen egyszerű megérteni például az eszperantó nyelvtan egyik első mondatát, amely igy hangzik,: „La lingovo internacia Esperantó estas facile ternebla ec de la personoj nemultf* instruitaj. Unu horo suficus generale por lerni la tutan gramatikon.“ (Az eszperantó nemzetközi nyelv könnyen megtanulható, még nem nagyon művelt emberek számára is. Egy óra rendesen elég, hogy az ember az egész nyelvtant megtanulja I) A magyar könnyen felejt és nagyjaik nem reklámozzák önmagukat. Ki tudja ma már például, hogy hatvanhat évvel az első eszperantó nyelvtan megjelenése előtt egy hires magyar pap, nemzetes Réthy András uram már feltalálta az első világhyelvet ? 1821-ben jelent meg könyve, az akkor még legelterjedtebb latin nyelven, amelyet azonban a nemzeti nyelvek már kezdtek akkoriban kiszorítani. A könyvének címe ez: „Lingua uni- versah communi omnium nationum usui acco- madata.„ („Minden nemzetek közös használatára szánt általános nyelv.“) Réthy András abból indul ki, hogy a létező nyelvek rettenetesen bonyolultak, csupa szabálytalan ige, szabálytalan ragozás és rendhagyó mondatfűzések. A mondatokat jóformán egyenként kell megtanulni és logikával, szabályos következtetéssel az ember nem sokra megy. Réthy András tehát nekiült a győri királyi akadémián, ahol a görög nyelvnek tanára volt és tizesztendei keserves munka után olyan nyelvet szerkesztett meg, amely az úgynevezett priori rendszerhez tartozik, azaz semmiféle létező nyelvre nem utal. Réthy összesen 3970 alapfogalmat állított össze. Amilyen furcsán hangzik a Réthy féle szótár, éppen annyira logikus is, ha őszinték vagyunk önmagunkhoz. Például Réthy azt mondja, hogy hónap az ő nyelvén azt jelenti, hogy: pfuk. Ez ugyan furcsán hangzik, azonban mindjárt máskép vélekedünk róla, ha látjuk Réthy, hogy mondja azt: január, február, március, stb. A katolikus páter egyszerűen a pfuk szó elé odarakja az á-b-c betűit, már mint a magánhangzókat, hisz mássalhangzókat nem lehetne kiejteni a „p“ betű előtt és igy lesz a január apfuk, a február MÁVAUT ■> Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely MÁVAUT Menetdíj _ — 14 45 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10-00 1705 1-30 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16*33 _ 810 15 20 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 9'26 1631 230 8 55 1545 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 10-30 17 25 —•—é. Hévizfürdő i. —*— 14-20 5 80 1045 17-40 —é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 5 80 1055 17-50 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova ——. — Menetdíj — 8-35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6 55 1315 — 9-30 15*45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13*10 2'20 10-10 16-25 é. Nova i. 610 12-30 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján —---•--17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. — —*— 1-30 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15 20 220 1458 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15-08 5'80---•--19-50 é. Szentadorján i. 5*10---*--Dr. V. K. / Eltűnő magyar árnyak nyomában...
