Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-08 / 151. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1943 JULIUS 8. CSÜTÖRTÖK IV. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 151. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ttttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Ui árak — űi gazdasági rend A miniszterelnök és a pénzügyminiszter beszéde óta naponta több rendelet jelenik megy amely az új árrendszert és a bérek, valamint fizetések szabályozását a gazdasági élet minden területén végrehajtja. Mind az illetékes nyilatkozatokból, mind a már eddig is megjelent nagyobbszámú rendeletből látható, hogy valóban árrendszerünket teljesen átalakító intézkedésekről van szó. Joggal kérdezheti mindenki, hogy mi szükség volt erre és: vájjon mennyiben jelenthet az új árrendszer — ímely jórészt az árak emeléséből áll — fokozott állandóságot? Válaszul elöljáróban is azt kell mondanunk, hogy az új árrendszer célja és tulajdonképpeni hivatása valóban az állandóság. Az állandóságnak pedig előföltételei vannak. Mindenekelőtt valamennyi termelőnek és keileskedőnek meg kell elégednie a háborús időkhöz mért szerénly polgári haszonnal. Ez az alapja minden egyensúlynak s a viszonyok állandósulásának. Az egyensúlyt és az állandóságot azonban eddig sem lehetett és ezután sem lehet olyan pillanatnyi helyzet megmerevítésével biztosítani, aminőt a mostani árszabályozás előtti időben,, vagy pedig a háború kitörése időpontjában láttunk. Mert az árrendszer csak akkor egészséges és állandó, ha a különféle cikkek között levő aránytalanságok nem túlságosan nagyok és a legfontosabb termelvények ára olyan, viszonyban áll egymással, hogy az egyik a másikat nem befolyásolja túlságosan. Amikor az első árszabályozás 1939-ben, megtörtént, aEkori áraink nem voltak összhangban, de a szabályozás sürgőssége nem engedte meg, hogy az árrögzítés mélyreható változásokkal járjon együtt. Ennek oka az volt, hogy a háború a gazdasági válságból való kibontakozás befejezetlen állapotában ért bennünket. A mezőgazdasági cikkek ára akkoriban még nem érte el a jövedelmezőség színvonalát s a helyzet egyéb vonatkozásokban is úgy alakult, hogy a gyors áremelés leküzdhetetlen bajokat okozott volna s így csökkenthétté az ország gazdasági erejét. Az árszínvonal tehát mozgásban maradt egészen a mostani árszabályozásig. A kormányintézkedések általában mindig arra irányultak, ,hogy rugalmasan kövessék az életet. Viszont így is elkerülhetetlen maradt a mezőgazdasági és az ipari cikkek között levő aránytalanság kimélyülése. Az ipari termelés költségei ugyanis nagyon erősen emelkedtek. Szociális törvényeink végrehajtása, a béremelések, a honvédség fölszerelésével együttjáró növekedő adóteher, a külföldi nyersanyagok minden képzeletet felülmúló drágulása és több más költségtényező ismét hátrányos helyzetet teremtett a mezőgazdaság rovására. Ezért most, amikor a bérek és ipari árak állandósítása is megtörténik, a folyamatot le kellett zárni és az összhangot az emberi lehetőségek határain belül megteremteni. Az új árrendszer alapja a 40 pengős belföldi búzaár. Méltányos és helyes, hogy a magyar föld legfontosabb terményét, a búzát veszi a kormány alapul s ehhez igazítja hoízzá — amennyire a gazdasági élet legkisebb és legtávolabbi területéig csak lehetséges — a többi cikk árát. A búzaár alapján történő szabályozás következménye az, hogy nem minden cikk emelkedik olyan arányban, mint a főtermény ára. Vannak mezőgazdasági cikkek, amelyeknek áremelése lényegesen kisebb a búzáénál, s ugyanez a helyzet nagyon sok iparcikknél is;. Természetesen, az összhang és az egyensúly, amelyre az ország távoli és háború utáni helytállása miatt van szükség, nem jelenti A mai nap országos és világ- vonatkozású eseményei Az olasz lapok közük Kállay Miklós miniszterelnöknek Nyíregyházán elmondott beszédét. (MTI) Pécs város katolikus társadalma a város legszebb magaslati pontján Krisztus-szobrot állít fel annak emlékezetére, hogy a háborúban Krisztus védte Pécs varosát. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint a polgári iskola fenntartója az iskolájában szervezett tanári1 állást kivételesen olyan népiskolai tanítóval is betöltheti, akinek öt évnél több, de 15 évnél kevesebb népiskolai szolgálata van. A polgári iskolában alkalmazott tanítónak azonban hat éven belül polgári iskolai tanári képesítést kell szereznie. A vizsgára bocsátás előtt a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán szervezett két tanfolyamon köteles résztvenni. Másik rendeletével a kultuszminiszter szabályozza a líceumok tanulmányi és vizsga-ügyét. Eszerint ősztől kezdve további intézkedésig az I—III. osztály mint líceum, a ÍV. és V. osztály pedig mint tanítóképző intézet működik. A tanítóképző intézet V. osztályába rendes tanulóul az is fölvehető, aki gimnáziumi, mezőgazdasági, kereskedelmi középiskolai érettségi vizsgálatot, illetve leánylíceumban, vagy nevelőintézetben líceumi érettségi vizsgálatot tett. Az élelmiszerjegyközpont figyelmeztette a sütőiparosokat, hogy a zárolt készletként kiutalt lisztmennyiséghez nem szabad hozzányúl- niok, mert aki ebből a készletből bármilyen kis mennyiséget is elhasznál, a honvédelmi törvénybe ütköző és igen súlyos büntetés alá eső bűncselekményt követ el, azonkívül a jegyközpont az illetőtől azonnal megvonja a további lisztkiutalást is. A zárolt készleteket megfelelően kell raktározni és kezelni, nehogy a liszt megromoljék. A közellátásügyi miniszter legújabb rendeleté szerint a hentesárúk ára a következő: lefejtett bőrű sózott szalonna 5, füstölt és paprikás szalonna 5.60, füstölt császárhús 6.40, főzve 7.50 kilónként. A bőrös szalonna kilónként 20 fillérrel alacsonyabb. A rendelet osztályokba sorozva megállapítja a füstölt hús- és kolbászfélék legmagasabb árát is. A közoktatásügyi miniszter módosította a jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendjét. A szerdán megjelent rendelet értelmében jogakadémiákon az 1943—44 tanévben négy évfolyam működhetik. A III. és IV. évfolyam tanulmányi rendje az egyetemi jogi és államtudományi karok III. és IV. évfolyamának tanulmányi rendjével egyezik. A jogakadémia III., illetőleg IV. évfolyamára csak azt a hallgatót lehet fölvenni, aki az 1942—43 tanévben a II., illetőleg a III. évfolyamot ugyanazon jogakadémián végezte. A jogakadémiákon az 1943—44 tanévben III. alapvizsgát is lehet tenni. Erre csak azt a joghallgatót lehet bocsátani, aki a II. alapvizsgát is ugyanazon a jogakadémián tette. A kolozsvári rendőrség rádiótáviratban közölte a. budapesti főkapitánysággal, hogy Lon- kay László 30 éves magántisztviselő 52 ezer pengőt sikkasztott és ezzel a pénzzel valószínűleg a főváros felé utazott. * A keleti arcvonalon — a jelentések szerint — az oreli csata következménye volt a bjel- gorodi harcoknak. A németek támadása helyi jellegű volt, hogy az arcyonalat kiigazítsák. A jelentések megjegyzik, hogy a felvonultatott hatalmas tartalékokból ítélve, döntő harcokra van kilátás. A németek eddig nem szenvedtek helyzeti veszteséget. A keleti arcvonalon a németek vették át a kezdeményezést. Azok az orosz hadseregek is ide kerültek, amelyeknek a Dnyeper felé kellett volna előretörni. A németek megszállták a bolsevisták legfontosabb kulcsállásait. A németek eddig még nem vetették be tartalék páncélosaikat. A németek nagy sikereket értek el a bjelgorodi légicsatában. Három nap alatt 777 repülőgépet lőttek le. A saját veszteség 49 gép. A németek légi sikeréhez hozzájárultak a magyar vadászrepülők is 5 ellenséges gép letevésével. Újabb jelentés szerint a németek áttörték a kurszki ív két végpontjának főarcvonalát. (NTI) Mint Vatikánvárosból jelentik, a szertartások kongregációja ülést tartott, amelyen előkészítették X. Pius és Katarina Volpicellinek, a Szent Szív Szolgálóleányai rend apácájának szenttéavatási ügyét. (MTI) Bőse az indiai függetlenségi ligának vasárnap megtartott szingaporei értekezletén bejelentette, hogy meg akarja alakítani a szabad. India ideiglenes kormányát. Giraud szakadár francia tábornok Washingtonba érkezett és megbeszéléseket folytatott Roosevelt elnökkel. A tanácskozásokon részt- vett Leahy vichyi amerikai követ is. (MTI) egyben azt, hogy a jövedelmezőség minden foglalkozási ágazatban növekedni fog. Hanem azt biztosítja, hogy szerény módon bár, de nagyobb biztonsággal és kevesebb kockázattal tudjunk termelni. Ez a sokszor emlegetett összhang és összefüggés az, amire a kormány törekszik s amitől joggal remélhetjük, hogy a magyar nemzet- gazdaság mind most, mind később teljesítheti a rendkívüli időkkel járó rendkívüli feladatokat.
