Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-27 / 218. szám

1943 szeptember 27. fiAG^'ifkrr A hét legújabb tudnivalói A kisfizetésű ipari tisztviselők pótdíját is emelni kell Az országos ipari munkaügyi felügyelőség kimondotta, hogy 60 százalékkal kell fölemelni a túlóradíját és vasárnapi pótlékát azoknak a tisztviselőknek, akiknek alapfizetése nem ha­ladja meg az évi négyezer pengőt. A nyolc­ezer pengőn aluli alapfizetéssel javadalmazott tisztviselők túlóradíját és vasárnapi pótlékát. 55 százalékkal kell fölemelni. A magasabb fizetésű tisztviselőknek csak akkor kell túlóra­díjat, illetve vasárnapi pótdíjat fizetni, ha ez megállapodás, vagy szokás alapján a múlt­ban is megillette őket. Hizlalást kölcsönöket igényelhetnek a gazdák Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi minisz­ter a hízlalási tevékenység előmozdítása érde­kében a Igazdák részére hízlalási kölcsönök igénybevételét tette lehetővé. A kölcsöneket hathónapi időtartamra folyósítják az állatok kézizálogul való lekötése s fedezeti váltó le­tétbehelyezése, vagy a szükséghez képest Qgyéb biztosíték nyújtása esetén. A hitelt igénybevevők mindössze évi 5 százalékos ka­matot fizetnek a folyósított hiteltőke után. Az érdekelt igazdáknak részletes felvilágosítást az Állátfoiigalmi Központ, mint Szövetkezet ad (Budapest, V., Aulich-utca 8.). Ugyancsak ez a szerv bocsátja rendelkezésükre a kölcsön igényléséhez szükséges nyomtatványt. Az ingatlan üzérkedés megadóztatása Külön jövedelemadót kell fizetni annak, aki öt éven belül vásárolt ingatlanát eladja, per­sze drágábban. A nyereség után erősen emel­kedő kulcsú külön adót kell fizetni. Ilyen nyereségeket az eladástól számított harminc napon belül be is kell jelenteni az adóhiva­talnál. Szövetek ármegjelölése Nem keli ármegjelöléssel ellátni az átala­kított, javított, vagy olyan árút, amely meg­rendelésre készül, ha az az üzletben esetleg több napon át is ki van készítve. Azt a szö­vetet például, amelyet azért tart az üzletében a szabó, hogy abból a vevő kívánságára ruhát készítsen, el kell látni ármegjelöléssel. A gyógyító Mintha maga a »kigyógyítás« szó is a kí­gyóval lenne összefüggésben, olyan régi és szoros kapcsolat van a gyógyítás tudománya és ezek között az egyébként az egész földi kerekségen utált hüllők között. Amióta az orvostudomány tudomány lett, az egész vi­lágon a kígyó alakban ábrázolt görög isteny az úgynevezett Aesculap-kígyó a jelképe. An­nak ellenére, hogy a kígyók iránt mán csak! ezért is érdeklődnie kellett a tudománynak, a mai tudomány még mindig csak keveset tud a" kígyóméregről. Alapjában véve csak annyi ismeretes, hogy a kígyóméreg két különbö­zően ható vegyi alkotórészből tevődik össze, az egyik az úgyneyezett peptonok csoportjába tartozik, a másik pedig a globulinnal mutat nagy hasonlóságot. Ezeket az anyagokat köny- nyű egymástól elkülöníteni és megfelelő arányban való összekeverésükkel az eredeti kígyómérget is könnyű belőlük előállítani. Mindkét anyag eltérő módon hat a szerve­zetre. A peptonméreg h harapás helyén csak könnyű elváltozásokat okoz. De annál erőtel­jesebben hat az idegrendszerre, mert a harapás helyétől egészen a központi idegrendszerig az összes kis és nagy idegtnyaliábokat mejgbéaííj a. A bénulás sokszor ijesztő gyorsasággal ter­jed tova és nyomban nagyfokú elerőtlenedés áll be, amely végül is halálhoz vezet. A hajiál közvetlen oka leggyakrabban a légzőszervek ■idegközpontjainak megbénulása. A globulinméreg ezzel szemben egészen más hatást vált ki. Rendes esetekben a vér-< edények falán nem hatol- át és ha a levegő­vel érintkezésbe kerül, nyomban megalvad. A globulinméreg a legkisebb mennyiségben is megfosztja a vért ezektől a tulajdonsai igáitól és ha az egész szervezetre ki tudja ha­tását terjeszteni, hirtelen halált okoz. Bármilyen fogyatékosak is ezek az ismew retek, mégis elegendők voltak ahhoz, hogy qzen az alapon elindulva, az orvostudomány nq csak ellenmérgeket állíthasson elő, hanem magát a kígyómérget még gyógyító célokra is fel tudja használni. A kígyómérgeknek a gyógyításban való alkalmazása már 30 éves múltra tekinthet vissza. Texasban élt annak idején egy szegény ■epilepsziás, akit csörgőkígyó harapott meg. Mindenki az áldozat halálát várta, ehelyett azonban az történt, hogy az epilepsziás á betegségéből kigyógyult. Az orvosok természetesen azonnal felfi­gyeltek az esetre és arra a természetes föl­tevésre támaszkodva, hogy a csörgőkígyó mérgében, a veszedelmes crotalustoxinban az epilepsziával szemben hatékony gyógyítóerő- .nek kell lenni, sikerült bebizonyítani, hogy a kígyóméreg csakugyan tartalmaz az epi­lepszia gyógyítására alkalmas hatóanyagokat. A fölfedezés nyomán Berlinben külön kígyó­farm alakult az úgynevezett »epileptasid« elő­állítására, amely minden tekintetben bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. A nép körében sok helyen elterjedt az a nézet, hogy a 'kígyómüreg a rák ellesi is hatásos., A 'legérdekesebb azonban az, hogy ezt áz ismeretlen eredetű hiedelmet az orvostudo­mány is igazolta. A francia Société Médical des Ttopiteux 1933-ban neves tudósok meg­figyeléseiről ’számolt be, amelyek szerint a rákbetegség kezelésében a kígyóméreggel fi­gyelemreméltó eredményeket sikerült elérni. Két köbcentiméter desztillált vízben feloldott eigytized milligram kobraméreg a vérbe be­fecskendezve azzá) a hatással járt, ‘hogy a befecskendezés után a fájdalmak hirtelen meg­erősödtek, két-három nap múlva azonban lé­nyeges enyhülés következett be, ami sokkal tovább tartott, mint amennyit morfjummal el lehet érni. Később a zágrábi rádiumintézet tudósa, dr. Juraj Körber azt is kiderítette, hogy a rákbetegség kezelésére nemcsak a nehezen beszerezhető kobraméreg alkalmas, hanem a Balkánon honos vipera ammodytes mérge is megfelel a célnak. A 'fölfedezés nyo^ pián a berlini kígyófarmmal együttműködő kutatóintézet piacra hozta az úgynevezett viprasid készítményt, amely előnyeinél fogva egyre inkább kezdi kiszorítani a rákos meg­betegedéseknél fájdalomtsiliapítóul használt morfiumot. Ezek közé az előnyök közé tar­tozik, hogy a viprasidnál nem áll fenn a méregszenvedély kialakulásának veszedelme és hogy egy injekció 8—10 napon át is teljes fájdalommentességet biztosít. (MN) Védje vetését ABAVIT-tal higany tartalmú száraz és nedves vetőmag csávázó szer SimonGézánál Zalaegerszeg. Telefon 374. 3 Meghalt Szirmai Miksa, Zala vármegye nyugalmazott tanfelügyelője Tegnap kitűzték a gyászlobogót a zalaeger­szegi kir. tanfelügyelőség épületére. Ez azt a szomorú hírt jelentette, hogy meghalt 77 éves korában Zalaegerszegen Szirmai Mik1- sa, Zala vármegye nyug. tanfelügyelője. A halál vasárnap reggel 8 óra körül következett be, éppen akkor, amikor ő, a vallásos ember szentmisére szokott menni. Holttestét ma reg­gel 8 ó,ra tájban szállították át lakásáról az új temetőben való felravatalozásra. Teme­tése holnap délután fél 4 órakor lesz. Szirmai Miksa 1913 március 11-én vette át a vármegyénk tanügyének vezetését. Tulaj­donképpen a nagyérdemű dr. Ruzsicska Kál­mán utódának tekinthető, mert Scossa Dezső csupán pár hópapig vezette a tanfelügyelősé­get. Ettől az időtől kezdve 1927 június 30t-ig, amikor kiérdemülve nyugalomba vonult, a legteljesebb munkaszeretettel, a tanítóság atyai megértésével és kartársaival való teljes egyetértésben dolgozott. Páratlan szorgalmára jiellemző, hogy már reggel 4 órakor a hivat- talában volt és petróleum-, vagy gyertyafény miellett dolgozott. Nem volt hangoskodó, és törtető lélek, a szerény magábavonultságot és a csendes*elmélyedést szerette. Testestőü- lelkestől tanítóember volt, mint ilyen, gazdag tapasztalatokkal fölszerelve lépett át a tan­felügyelőséghez, ahol hosszabb ideig műkö­dött a Felvidéken és Erdélyben. Előbb a ho- monnai, később a belényesi kirendeltség ve­zetője volt. Érdemeiért kormányzói elismerési­ben is részesült. Mindig tovább képezte ma­gát, segédtanfelügyelő korában megszerezte a polgári iskolai tanári oklevelet is. A magán­életben nyájas modorú ember volt, aki nyu­galomba vonulása után a tanügyi pályán szer­zett érdekes tapasztalataiból tárcacikkeket íro­gatott. Eltűnik tehát Zalaegerszeg utcáiról egy igazán istenfélő, munka- és családszerető polgárnak egyszerű, jellegzetes alakja, akinek, koporsójára nyugodtan rá lehet- írni a zsoltár ros szavait: »Ecce vlr justus et bonus« — benne pihen az igazlelkű és jó férfiú. Apró zalai hitek Vasárnap ünnepelte fennállásának 25-ik év­fordulóját a balatonfüredi római katolikus egy­házközség. — A tapolcai műkedvelők az Egy nap a világ című dráma előadására készülnek. A darabot a gyorslevente szakosztály a Baj­társi Szolgálattal karöltve rendezi. — Lemon­dott a keszthelyi tűzharcos főcsoport elnöki tiszté,ségről Kehrer Béla egyházi karnagy. — Hathónapos baromfitenyésztési tanfolyamot rendez a tél folyamán Keszthelyen az Alsó- dunántúli Mezőgazdasági Kamara. — Uj köz­ségházat akar építtetni Gyenesdiás. A meg­lévő építési költségek azonban jóval alul ma­radnak a beérkezett ajánlat végösszegénél. — Óriási részvét mellett helyezték Keszthelyen örök nyugalomra dr. Szűcs Andorné Németh Ibolyát, Né.meth Károly keszthelyi református lelkipásztor egyetlen gyermekét, aki házas­ságának ötödik hetében vérmérgezés követ­keztében elhúnyt. — Műsoros kenyér-ünnepet rendezett a keszthelyi Ranolder-intézet Mária- társulata. A tagok által összehordott kenye­ret, lisztet, szőlőt, almát és pénzt kiosztották a szegények közt. — Gyanús szövetárusok jár­tak Keszthelyen. Az árút főleg törtaranyért akarták adni. Gépkocsin érkeztek Nagykani­zsáról, a nyomozás adatai szerint. — Vöröskereszt gyűjtőmapok október 1-én és'2ián. Nyíljanak meg a magyar szívek és erszények. * Divatos női ruhák, blúzok, szoknyáig gyermekruhák szép választékban találhatók a Schütz Árúház ruhaosztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents