Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-25 / 217. szám
1943 szeptember 25. MAtmRELF.T 5 Másfélezer vidéki tanulót vizsgáztatott az idén is az országos tehetségmentés központi bizottsága A tavalyi versenyvizsgás falusi kisdiákok javarésze kitünően megállta helyét a középiskolákban A .magyarság óriási léptekkel pótolja a múltak .mulasztásait s minden korszerű és művelődési .eszközt megragad annak bebizonyítá,- tá^ára, .hogy keleti származása ellenére is teljes .mértékben a nyugat műveltségének birtokosa. Az illetékesek figyelme már régen a falu felé fordult, ahol a magyar tehetségek ezerszámra kallódtak el az iskoláztatás elmaradása miatt. Ma már az a helyzet, hogy a falusi és a tanyai tanítók fölterjesztik legkitűnőbb tanítványaikat a versenyvizsgákra. Vájjon teljesülnek-e a szép remények, amelyeket kis növendékeikhez fűznek? X Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa fölkereste egyik legilletékesebb tanügyi szakemberünket, aki a következőkben számolt be a tehetségmentés mai állásáról: — Az idén kerekszámban 1500 tanulót jelentettek be tanítóink, annyiról gondolták, hogy jelesrendű gimnáziumi tanuló válhatik belőlük. Figyelemreméltó körülmény, hogy n tavalyihoz képest 20 százalékkal csökkent az ajánlott növendékek száma. A csökkenés természetes, hiszen az idén már a tizenkétéves növendékek legjobbjai a gimnáziumban tanultak. A jelentkezett növendékekből előzetes rostálás folytán 270 tanuló kiesett. A tehetségmentés központi bizottsága ezeknek a tanulóknak az iratait is fölkérte, dolgozatuk és egyéb biztató ‘jelek alapján 85 tanulqt ezek közül is alkalmasnak talált arra, hogy polgári iskolába vétesse fel, illetve taníttassa föltételesen. A vizsga teljes anyaga már egy héttel a vizsga után az országos tehetségmentés központi bizottsága előtt van. Ez átvizsgálta az egyes gimnáziumi bizottságok munkáját és az előző évek tapasztalatai alapján pontrendszerrel értékeli a növendékek teljesítményeit. Összesen 550 pontot kapott az a vizsgázó, aki írásbeli dolgozatát helyesen, értelmesen, jó fogalmazásban és helyesírási hibák nélkül készítette el, aki a nyolc különböző (értelmes- séget, emlékező, kombináló, elemező, rendező, következtető képességet igénylő) szempontnak hiánytalanül és hibátlanul megfelel, aki végül az olvasott szöveg megértését, a számtani gondolkodás mértékét, a térszemlélet erejét kutató szóbeli kérdésekre hibátlanul tudott megfelelni. Természetesen ilyepi tökéletes csodagyerek a pontrendszer elméleti természetéből következőleg nem volt. A legmagasabb ponteredmény 501 volt, amelyet Nemes Ferenc békésszentandrási tanuló ért el. Utána Farkas József komádi gyermek következett 496 pontszámmal, harmadik lett 475 értékszámmal Balázs Ferenc bajnai tanuló. A legkiválóbb gyermek tehát 49-cel maradt a tökéletes eredmény alatt. A legrosszabb vizsgázó 400 ponteredményt ért el, a Ol-ás — szintén csak elméleti — érték- számtól. A legjobb vizsgázó eredménye tehát tizenkét és félszer haladta meg a leggyengébbét. — A versenyvizsga eredményének a gimnázium eredményével való összehasonlítása azt bizonyítja, hogy a tavalyi 644 versenyt Vizsgás gimnazista közül kitűnőrendű lett 244, jelesrendű 150, jórendű 162, mindössze csak 25 növendék nem felelt meg. — Óriási nemzetvédelmi érdek fűződik a Versenyvizsgák rendszeréhez és a módszer helyességét az eredmény várakozáson felül igazolta. Köztudomású, hogy a falusi szegény nép gyermekei közül kevesen tudnak iparost, Vagy kereskedőt nevelni, mert nines módjukban a városi tanoncévek alatt ellátásukról gondoskodni. Az iparos- és kereskedőpályán számszerűleg és minőségi tekintetben is hiányok vannak az utánpótlásban, a tehetségvédelemnek tehát a tanoncnevelés terén is óriási jelentősége van. A jóeszű, megbízható és munkaszerető szegény tanulók teljesítményeit a teXántus János földrajztudós nevét az egész művelt világ ismeri. Amikor Xántus János 26 éves korában hét dollárral a zsebében partra- szállt Amerikában, Amerika a fejlődés országa volt Xántus számára is. Nemcsak otthont ad ez a föld az osztrák börtönök elől menekülő fiatalembernek, hanem kalandra szomjazó lelkének az úttörő fölfedezések izgalmát is. Második hazájára lelt a fiatal Amerikában. »Világjáró« Xántus Jánosnak világjárása a szabadságharccal kezdődik. Résztvesz a pá- kozdi csatában, majd a komáromi várőrségbe kerül. Érsekújváron elfogják az osztrákok. Kőniggrátzbe viszik. Világos után a pilseni ezredbe sorozzák be közlegényként. 1850-ben szabadon bocsátják, de Prágában újra elfogják. Sikerül megugrania. Gyalog menekül Te- schenig, annan az Elba folyón egy gyümölcsös hajón szökik tovább Drezdába. Párison, Amszterdamon és Brüsszelen át kijut Angliába. Ha eddig száműzöttnek érezte magát, most megnyílt előtte a nagyvilág. Legalább megvigasztalja a szívdobogtató öröm, hogy innen kijuthat a »gyermekkori örökös ábrándjai igéretföldjére«, Amerikába. )£ántus János életírójának könnyű a feladata. Halász Gyula ez, akinek adatait itt közöljük. Xántus életének legmozgalmasabb éveit egész kötetnyi levélben beszéli el. Levelei annál érdekesebbek és közvetlenebbek, mert nem szánta őket a nyilvánosságnak. . »Mikor szegény hazánkfiai idejöttek« — írja Uj-Aradról (New-Arad) — »rémségesen vadon volt ez a vidék, a legközelebbi fehér ember 120 mérföldre lakott, sem utak, sem semmi.« Xántus megjósolta, hogy »legfeljebb öt év alatt elkészülend a vasút Davenportból San- Franciscoba... akkor majd igazán beáll az itteni vidéknek virágzó kora. Ekkor Uj-Yorktól San-Franciscoig, vagyis az Atlanti-óceántól a Csendes-tengerig az itteni 'kolóniáknak úgyszólván szívén vonulatod keresztül az egész óriási forgalom.« Ha meglesz a vasút, — írja — Győrből 19 nap alatt fog Budára (New-Budára) érkezni a posta s ez a gyorsaság »kielégítendő leend legalább addig, mígnem a léghajókon fogják a szállítást eszközölni.« (Álomnak is merész elképzelés 1885-ben!) Októberben megkezdik a Kanzas folyó fölmérését. 50 dollár havi fizetését később 65 dollárra emelik. 1856 júniusában délebbre rendelik őket. Xántus önálló feladatot kap. Két hónap alatt 1100 kilométernél nagyobb utat jár meg 32 tagú csoportjával. Már holtnak hiszik, amikor szeptember 9-én megérkezik kiinduló állomására. Úttörő útjának legnevezetesebb eredménye az Arkansas folyó forrásvidékének térképezése. Állat-, növény- és ásványgyűjteményéből a. Smithsonian Institution útján a Nemzeti Múzeumunk is részesült. 1858 tavaszán megvalósul régi álma, hogy beutazhassa Kalifornia félszigetét és a »Bíbor tengert«, (vagyis a kaliforniai öblöt). Hivatalos küldetésben jár. Hajója San Diego kiEGYMILLIÓ PENGŐT NYERHET, rendeljen osztálysorsjegyet Lengyel Gábor osztálysorsjegy főárusítónál, Budapest, Andrássy-út 82. szám. hetségvédelem központja nyilvántartja és megőrzi. Az egész munka a magyar tanító lelkes segítségére és közreműködésére van alapítva és az ő felelősségteljes megfigyelő munkájának révén szerezhet tudomást a mar gyár társadalom a rejtett kincsekről, amelyek fölfedezése az ország belső értékeit mérhetetlenül megsokszorozza. (Zs. I.) kötőjében várakozik rá. A tengerre szállva, »átröpíti melegülni kezdő lelkét az emlékezet villámszárnyain a magyarok földjére«. Aggodalom szállja meg, hogy talán meg sem ismernék már otthon, »a szürkülni kezdő férfiút« ... »De nem!... Nem lehet, hogy egy jó lélek, ki karjain ringatott és ápolt, rám ne ismerne. Nem lehet, hogy egy jó lélek, kit én ringattam sokszor, elfeledhessen. S lehetetlen, hogy egy — most máj — férfi, kit én vezettem az élet ösvényére, elhidegülhetett volna. Ismernek ők, jól tudom s ismerni és szeretni fognak, habár kétszer 10 évig ne lássanak is, mint ismerni és szeretni fogom én őket végpercemig: anyám, húgom, öcsém!« És aztán hazája felé fordul... » ... lehetetlen, hogy a haza elfeledhesse hű fiát«. San Diegótól délre kezdődik már Mexikó. A partvidék mentén halad délnek. Ötödnapra partraszáll a Bartalome-öbölben. Onnan öszvér hátán megy tovább La Pazba, a félsziget fővárosába. Ennek a kikötőnek nagy jövőt jósol, ha majd az Egyesült Államok birtokába kerül, ami — szerinte — csak idő kérdése. »La Paz geographiai fekvésénél fogva éppen az leend az Észak-Amerikái szövetség kezében, mi például Szent-Ilona, Gibraltár, Malta, vagy Bermuda a brit nemzet hatalmában.« A kaliforniai félsziget és a bíbor-tenger akkoriban úgyszólván ismeretlen volt. »Azon néhány kaland olvasása, melyeket Castelnau és Poe Edgar közöltek«, —•• írja — »oly regényes és egyetlen színben tüntették fel a nevezett országot és tengert, miként az én fejem folyvást kerengett és ingerültségbe jött, ha visszagondoltam a félsziget csudás tartalmára — a gyöngyhalászatra s a kalandok sokoldalú változatosságára, melyeket Poe barátunk képzelődése teremtett, hogy vélük a félvHágot fellázítsa!« És most egyszerre idecsöppen a csodák földjére! Hetekig barangol a regényes félszigeten, megismerkedik lakóival, indiánokkal, kreolokkal és spanyolokkal, csodás állataival, a medvétől a kolibriig (ezt a kis madarat dongónak szeretné nevezni magyarul)^ buja növényzetével, a gyöngyhalászattal, a koraitok és szivacsok világával, bányákkal, falvakkal, búcsújáró helyekkel, ősi romokkal. Megfigyeléseinek természetrajzi, gazdasági, néprajzi és régészeti vizsgálódásainak leírása jó száz lapot tölt meg könyvében. A Bíbor-tenger után ismét a Csendes-óceánon úszik hajója észak felé. Fáradhatatlan kutató, aki sqhasem nyugszik, ha valami feladatot elvégzett. A térképező munkák befejeztével Xántust az amerikai tengerészeti mérnöki karhoz nevezték ki kapitányi rangban. A kormány tengeri kutató útra küldi a Csendes-óceánra. Amerika és Ausztrália között 89 szigetet és zátonyt fedezett fel s nem kevesebb, mint 127.000 angol mérföldnyi utat tett meg. Érdemeit nemcsak hazájában, de az egész világon elismerték és méltányolták. Emlékét pedig híven őrzi az utókor. KEREKESHÁZY JÓZSEF. * Eltűnő magyar árnyak nyomában... Héf dollárral is lehet szép életpályát csinálni
