Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-22 / 214. szám

1943 szeptember 22. 3 íiagyarÍlet Szent Ferenc tiszteletére a sümegi kegytemplomban rendezendő ünnepi hét programja A béke szentjének, Assisi Szent Ferencnek a tiszteletére a sümegi ferencesek kegytemplo­mában ünnepi hetet rendeznek a következő programmal: Szeptember 26-án, vasárnap este 7 órakor szentbeszéd »A nagy Király követe« címmel. Mondja Kocsis Ödön házfőnök atya. Utána az új Szent Ferenc-szobor megáldása és li­tánia. 27- én, ' hétfőn este 7 órakor szentbeszéd »Szent Ferenc III. rendje« címmel. Mondja La- bancz Medjird ferences hitszónok atya. Utána litánia. 28- án, kedden este 7 órakor szentbeszéd »A Ferenc-rend és a művelődés« címmel. Mondja Muray Frigyes nyomdaigazgató atya. Utána litánia. 29- én, szerdán este 7 órakor szentbeszéd »Szent Ferenc fiainak apostolködása« címmel. Mondja Honvéd Polikárp ferences hitszónok atya. Utána litánia. 30-án, csütörtökön este 7 órakor szentbeszéd »A ferencesek hatása a hitélet fejlesztésére« címmel. Mondja Nagy Ernő helyettes házfőnök atya. Utána litánia. Október 1-én, pénteken este 7 órakor szent­beszéd »Szent Ferenc szelleme a társadalmi bajok orvossága« címmel. Mondja Polgár Demjén ferences hitszónok atya. 2- án, szombaton este 7 órakor szentbeszéd »A ferences égbolt legragyogóbb csillagai« címmel. Mondja Sáha Angelusz ferences hit­szónok atya. Utána litánia. 3- án, vasárnap délelőtt 10 órakor szentbe­széd »Szent Ferenc fiai és a magyar nép« cím­mel. Mondja Kecskés Attila ferences hitoktató atya. Este 6 órakor Szent Ferenc boldog ha­lálának emlékünnepélye és litánia. Este fél 8 órakor a Polgári Olvasókör nagytermében színielőadás. Színre kerül Hédly Jeromos atya »Isten dalosai« című vallásos népszínműve. Nagy a dohánykereslet — nagy a zalaegerszegi trafikosoknak gondja — Szerkesztő úr, az Isten szerelmére, ró­lunk is csináljon egy riportot! — szalad utá­nam lihegve egy zalaegerszegi trafikos. — Kérem, trafikos úr, én nem vagyok dohányos, a trafikba csak bélyegért járok! Én csak annyit tudok a trafikosokról, hogy Valahányszor bélyeget kértem, mindig sava­nyú arcot csináltak. Talán erről a tapaszta­latomról írjak? — Higyje el, szerkesztő úr, nem a bélyeg íniatt savanyú az arcunk. Bárcsak mindenki bélyeget kérne! — Ez örvendetes újdonság nékem. Kezd érdekelni a dolog. — A baj ott van, hogy valósággal meg­rohannak bennünket a dohányért, cigarettáért és a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk az igényléseket kielégíteni. — Csukják hát be a trafikot! — Azt nem szabad. És ha szabadna is, mi­ből élnénk akkor? A bélyegekből? — Hát akkor hogyan segítsek én? — írja meg, hogy a trafikosok idegzete fel­mondja a szolgálatot. — Megírom, szívesen. De mivel okoljam meg? — Azzal, hogy a dohányt, cigarettát kívá­nók ne erőszakoskodjanak és ne gorombás- kodjanak, mert ez meggyilkol bennünket. Lás­sa be a közönség, hogy a kevésből csak keveset adhatunk és ha a kevés is elfogyott, semmit se kaphat. — Mennyi az-a kevés? —- Újabban csak a korábbi forgalmunk­nak bizonyos százalékát kapjuk meg, azt is havonként elosztva, többszöri fölvételezéssel. Én például a százalék szerint havonta 300 pakli pipadohányhoz jutok. Azért említem ép­pen ezt, mert a pipadohány kereslete óriási mértékben megnövekedett. A százalék szerinti' elosztás továbbá bizonyos dohányféleség sze­rint is változik, több vagy kevesebb mérték­ben. 7öm szombaton, nem a moziban ! — Értem. Hát akkor a vevőkört csökkenteni kell! i — Hiszen így is van. Csökkentenénk mi szívesen, szót fogadunk, hogy csak a városi kundcsaftokat szolgáljuk ki. De a kundcsaftok is jóval többet követelnek, mint azelőtt. Bejön Jakab az üzletbe és azt mondja: kérek 100 Symphoniát. De különösen a nők igénye nö­vekedett meg. Soha annyit nem szívtak a nők, mint most, amikor nehéz dohányhoz jutni. — Bocsánatot kérek, hogy védelmembe ve­szem a dohányos nőket, bár sohasem tudtam szerelmi vallomást tenni azoknak, akik ké­ményt csinálnak illatos ajkukból. De ezúttal az a véleményem, hogy se a Jakab, se a pók nem szívják el a kívánt nagyobb dohány­mennyiséget. A nő vagy azért megy be a trafikba, mert szebben tud könyörögni és kierőszakolni titokban valamit a férje számára. Vagy pedig. .. A Jakabok és a nők csak azért kérnek többet mostanában, mert azt ta­pasztalták, hogy a külön házitrafikjukból job­ban tudnak kedveskedni a falusiaknak. Egy kis dohány mellett könnyebb megszerezni a to­jást, tejfelt, csirkét, a vajat, meg a zsírt, mint akármilyen nagy pénzen — feketén. — Ez valóban így lehet. A paraszt az élete felét is odaadja egy pakli dohányért. Múltkor bejön hozzám egy atyafi és egy karika pipa­dohányt kér. — Mennyi az a karika? — Ötven pakli! — Szép kívánság! Azt mondja a paraszt, ha adok neki ötven paklit, beszállít érte egy szekér elsőrendű tűzi­fát. — Mi az ára egy ilyen pakli dohánynak!? — 22 fillér. Egy asszony meg azt Ígérte, hogy három pakli dohányért egy pár jó csir­két hoz. — Pedig úgy tudom, hogy a gyengébb mi­nőségű csirke párja is 15—20 pengő, ha pénzért kéri az ember. — Nem hiszi el senki, ha kifogyott a do­hány, vagy hogy nem lehet többet adni, mint amennyi jut. Éktelen lármát csapnak, szitko­zódnak, akkorát ütnek a pultra, hogy majd­nem megreped. Gyanusítgatnak, hogy el van rejtve a dohány és fenyegetőznek, hogy majd tesznek róla, hogy ne játsszék bujócskát. Szer­kesztő úr, mi ezt nem bírjuk ki. írja meg, hogy szabadítsanak meg bennünket ebből az átkos helyzetből és vezessék be a do­hány je gyeket. Akkor mindenkinek meg lesz az a mennyisége, ami jogosan megilleti. — Igazukban. Jöjjön hát a dohányjegy! Mindjárt kevesebb lesz a káromkodás is, ami a két év előtti mozgalom óta ijesztő mérték­ben megnövekedett. Füstölögjön ki-ki magá­ban, ha kevesebb a füstölnivaló. És ne legyen csereüzlet a dohányon. Elégedjék meg ki-ki a maga szűkösebb dohányával, ne keressen má­sok rovására kielégítést tíz helyen is. —■ Köszönöm előre is, szerkesztő úr! — Szívesen teszem. De ha nem lesz do­hányjegy, akkor én is felcsapok áldohányos­nak. jó, ha van az embernek odahaza a tárca­beli »dohánya« mellett vágott dohánya is. A molyokat elriasztja, a psibéket és a tojásokat pedig becsalogatja. P. P. Tudja-e Ön... . . . hogy volt idő, amikor még tudósok is meg voltak győződve, hogy a menyországnak valahol a földön kell lennie ? Egy tizedik századbeli térkép a helyét pontosan meg is jelölte. A Fekete-tenger és a Kaspi-tó között elterülő földszakon. £ . . . hogy Drezdában azelőtt a halkofáknak megtiltották, hogy ülve árusítsanak. A tilalom a kofákat arra akarta ezzel kényszeríteni, hogy gyorsan és olcsón árusítsák ki készletüket. Hasonló okból Bécsben a halkofáknak hosszú ideig tilos volt télikabátot hordaniok. £ . . . hogy már ágyúgolyót is használtak postaközvetitésre ? 1475 ben amikor Merész Károiy a rajnamenti Neuss várát ostromolta, a felmentésre érkező kölni sereg belül üres ágyú­golyókkal továbbított a várba üzeneteket és a védősereg hasonlóképpen ezt a légipostát hasz­nálta. A különös posta egy hónapig volt üzem­ben, amíg végre sikerült az erődítményt fel­menteni. W . . . hogy régi kínai felfogás szerint az orvos­nak nem a gyógyítás , hanem a megelőzés a legfőbb feladata? Kien-lung kínai császárnak (1736—1796) négy háziorvosa volt, akik ma­gas állandó fizetést élveztek. Fizetésüket azon­ban csak addig húzhatták, amíg a császár egészséges volt. A császár megbetegedése ese­tén az orvosok jövedelmüket önmüködőleg elvesztették. Ha őfensége betegsége bizonyos időtartamot meghaladt, akkor az orvosoknak nemcsak az abban az évben addig felvett fize­tésüket kellett a kincstárnak viszafizetniök, hanem nekik kellett gondoskodniok a császár meggyógyitásával próbálkozó többi orvosok tiszteletdijáról is. Az orvosságok költségei ter­mészetesen szintén az ő költségükre mentek. W. . . . hogy a legújabb kutatások szerint a G vitamin, amely főképpen a parajban fordul elő nagy mennyiségben, a népies közfelfogás­sal egyetértésben fontos vérképző elem ? Első­sorban a bőrt táplálja, hiánya pedig a növe­kedésre csökkentőleg hat és korai öregedést, hajhullást idéz elő. W . . . hogy egy boroszlói rovartudós megál­lapítása szerint a hangyaállam katonáit a dol­gozók a kö?öséges lárvákból hússal való táplá­lással tenyésztik ki ? Ha ebben a táplálásban a kitenyésztés befejezése előtt zavar áll be, a lárvákból átmeneti alakokat mutató hangyák fejlődnek ki. A tudósnak mesterségesen is sikerült ilyen átmeneti alakokat kitenyésztenie. Ezek középhelyet foglalnak el a dolgozók és katonák között. (MN) Törött, elhasznált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, Írószer, zenemű és hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Laios-utca 8. Telefon 131.

Next

/
Thumbnails
Contents