Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-21 / 213. szám
1943 szeptember 21. 3 Szép számmal jelentkeznek a tanulók a zalaegerszegi téli gazdasági iskolába Alig két hónapja, hogy megindultak a zalaegerszegi m. kir. téli gazdasági iskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomás szervezési munkálatai, máris szép számmal jelentkeznek a tanulók ebbe a gazdaképző iskolába, hogy megszerezhessék azt a tudást, amely nélkül ma már eredményes gazdálkodás el sem képzelhető. Érzi és tudja minden gazda, hogy amikor, a legszerényebb ipar gyakorlásához is képesítésre van szükség, nem fog késni az idő, amikor a gazdálkodást is megszorítják és annak gyakorlását valamely gazdasági Iskola elvégzéséhez kötik. Ha üldözzük a kontárokat minden téren, miért türjük meg azt éppen a legfontosabb foglalkozási ágnál, a gazdálkodásnál, amelyből mindannyian élünk! Ha vannak iskoláik az iparos- és kereskedő- tanoncoknak és meg is követelik annak elvégzését, miért ne neveljük, oktassuk, képezzük a földmívestanoncokat, hogy alaposan fölkészülhessenek nehéz és küzdelmes élethivatásukra? * Amint lapunkban is megjósoltuk, megindult a nemes versengés a szomszédos községekben, hogy melyik küld több gazdaifjút a téli gazdasági iskolába. Az limen-tó körű! lezajlott kemény harcok a tudomány érdeklődését ismét fölkeltették e (különös tó iránt. Trusheim tanár a német földtani szakfolyóiratban beható vizsgálat alá veszi az llmen-tó körül elterülő vidéket és olyan megállapításokat tesz róla, amelyek elég érdekesek ahhoz, hogy a feszült keleti harctéri helyzet idején szereplő tó felé fordítsák a figyelmet. Az ilmen-tó első titka a valószínütlenül csekély mélysége. Ezen a téren a nagy orosz tóval csak a mi Balatonunk versenyezhet. Rendes vízállás esetén az 1090 négyzetkilométer területet betöltő tó legnagyobb mélysége a négy és fél métert sem haladja meg, azonban még ez 'a mélység is kivétel: a tó átlagos mélysége középen csak két és háromnegyed méter. Ennek a rendkívül csekély mélységnek és ennek folyományaképpen a víz levegőben való gazdagságának következménye, hogy az Ilmen- tó a világ növényi és állati maradványainak leggazdagabb tava, aminek további következménye viszont a rendkívüli halbőség. Az elhalt és a fenékre süllyedt szerves lények a fogyóknak a víznél nehezebb hordalékaival együtt a tó fenekén zöldes színű iszapot alkotnak, amelynek vastagsága a tó közepén helyenként a tíz métert is eléri. Az ebben az iszapban lejátszódó vegyi folyamatok hozzák magukkal, hogy az llmen-tó vize télen melegebb, mint a beleömlő folyók vize és vannak helyek, ahol a tó a legnagyobb fagyok idején sem fagy be. Az Ilmen-tó második különös tulajdonsága a belefolyó és a belőle levezetett vízmeny- nyiségek aránytalanságában áll. Több nagyobb folyórendszer öntr vizét a *tóba, a fölösleg levezetése azonban egyedül a Volchovra hárul, így a tó vízháztartása csak télen van egyensúlyban. A tavaszi hóolvadás idején beléömlő ötmilliárd köbméter víz, amelyet a Volchov csak lassanként tud levezetni, azt eredményezi, hogy a tó felülete néhány nap alatt több mint a kétszeresére növekszik és a 2230 négyzetkilométert is eléri. A lassú lefolyás következménye az is, hogy az Ilmen-tónál a legmagasabb vízállás egy hónappal tovább tart, mint más tavaknál. Érdekes, hogy az áradás, hullámverés és jégzajlás a partokon nem okoz számottevő változásokat. Az Ilmen-tó harmadik rejtélye a keletkezése. A titkot csak az 1922-ben és 1924-ben végrehajtott földtani fúrások leplezték le. Ezek nyomán kiderült, hogy az Ilmen-tó ősrégi horpadás helyén terül el, amely akkoriban Egyelőre — minthogy az iskola tanulóotthonnal nem rendelkezik — csak olyan tanulókat vehet föl, akik vasúton, vagy kerékpáron járnak be. így a távolabbi községek tanulni vágyó fiatalsága az iskola felépítéséig el lesz zárva az annyira kívánatos tudás megszerzésétől, hacsak nem nyújtanak nekik segítséget azok, akik azt megtehetik. Kívánatos volna azért, hogy minél többen jelentkeznének az iskola igazgatóságánál olyanok, akik hajlandóak lennének megfelelő természetbeni szolgáltatások ellenében — amelyet a szülők szívesen felajánlanak — novembertől március közepéig lakást és ellátást adni a téli gazdasági iskola tanulóinak. 'Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy akiknek módjukban áll, vállaljanak a téli hónapokra ilyen vidéki tanulókat, mert ezáltal nemcsak azokat segítik hozzá a tanuláshoz, hanem önmaguk ellátásán is könnyíthetnek. A jelentkezők közöljék címüket a m. kir. téli gazdasági iskola igazgatóságával, Zalaegerszeg, Pázmány Péter-utca 3. Az idén a két évfolyamú iskola első évfolyama nyílik meg. Erre az évfolyamra 40 jelentkező vehető fel. Értesülésünk szerint az eddig jelentkezettek száma 26. a 30 méter mélységet is elérte. Ezt a horpadást, amelyet földtanilag nem lehet megmagyarázni, csak a jégkorszak szárazföldi jégtakarójának jege hozhatta létre, mégpedig ott, ahol a gleccserek jegének csúszópályáját kemény harántsziklák zavarták meg. A tó mai sekélységét csak annak köszönheti, hogy a szélhordta homok, az iszap és az elhalt növényi és állati maradványok eredeti mélységét lassan feltöltötték. A földtani kutatások során kiderült, hogy a jégkorszak vége felé a Ladoga- és az llmen-tó közötti területet óriási tó borította, mert az olvadó gleccserek vizének a Keleti-tenger felé akkoriban még nem volt lefolyása. (MN) Jelentés 3 zalai szőlők állapotáról A Zalaegerszeg környéki szőlők erősen érezték a hosszú idő óta elmaradt csapadékot. A nagy melegben a szemek nem levesedtek, a riziing különösen elmaradt az érésben. Ahol a darazsak pusztítása a fészkek felkutatásával és kiégetésével, vagy nikotinnal való elpusztítása útján meg nem történt, ott igen nagyok a károk. A tegnapi kiadósabb eső regiélhe- tőleg javít a helyzeten. A Borászati Lapok jelentése szerint Tapolca vidékén az eső felüdítette a szőlőket, a fony- nyadás folyamatát gyorsabb érés váltotta fel. A darazsak és seregélyek csapatosan lepték el a szőlőket. Révfülöp környékén a szárazságnak pusztító hatása különösen a magasabb ás kövesebb fekvésű helyeken észlelhető erősen. A lombozat sárgul, a fürtök aszalódnak, a tőkék száradnak a terméssel együtt. A termés- kilátások napról-napról kevesebbek. Félő, hogy a darazsaktól megtámadott fürtökön a beálló esőzés majd erős rothadást fog előidézni. Balatonfüred vidékén szintén a szárazság égeti a szőlőket. A borpiac mindenütt lanyha, a borárak 3—4.50 pengő között mozognak. Hirdessen a hasábjain. Hu$z$zázalékkal emelkedett a keszthelyi gazdasági akadémia hallgatóinak száma az idei tanévben A keszthelyi gazdasági akadémián vasárnap volt a tanévnyítás. A megnyitó beszédet és a múlt évi beszámolót dr. Hauser János főiskolai igazgató mondotta. Tájékoztatta a nagyszámú hallgatóságot az akadémia fokozatos' átszervezéséről négyévfolyamú mezőgazdasági főiskolává. Az idén már az első két évfolyamon a főiskolai tanulmányi rendet vezették be. Rámutatott arra 's, hogy az elmúlt tanévben a tanulmányi eredmény nem volt kielégítő. Az idei beiratkozási eredmény szerint a hallgatók száma erősen emelkedő irányzatot mutat. Az idei tanévre 260 hallgató iratkozott be. Ez a szám a tavalyihoz képest 20, a tavalyelőttihez képest 65 százalékos emelkedést mutat. A nőhallgatók száma is állandóan emelkedik. Az idén 32 nőhallgató iratkozott be, tavaly 26, még tavalyelőtt 17 volt a számuk. Az elmúlt tanévben 87.240 pengő összegű segélyben, tandíjelengedésben és ösztöndíjban részesült a hallgatóság. A tanévnyitó értekezést dr. Szekeres Vince gazdasági akadémiai tanár tartotta »Állatlélektani kérdések« címen. Hírek a törvényszékről V a s s Károlyné szül. Farkas Anna teskándi lakos ez év májusában Egyed József körjegyzőt nyilvánosan megrágalmazta, gyalázó szavakkal illette és megtámadással fenyegette meg. A bíróság a nyelves asszonyt 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ha nem tud fizetni, a pénzbüntetést 30 napon át leülheti a fogházban. Az ítélet jogerős. * Undok módon elkövetett erkölcstelenséggel vádolva került a törvényszék elé B u j d o s ó János novai községi díjnok. Állásán kívüli fontos nemzetnevelő megbízatásával visszaélve, fenyegetéssel kényszerítette az aljája rendelteket aljas szenvedélyei kielégítésének szolgálatára. Az állatiasságot is megszégyenítő ma- gaviseletü volt közalkalmazott büntetése jogerősen egyévi börtön. * Katona József nemesszentandrási földmí- ves ez év májusában Herczeg Imre községi helyettes bírót éktelen káromkodás kíséretében megfenyegette, hogy az állatigénybevétel miatt »majd lehetnek következmények«. Nyilván azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a községbíró önhatalmúlag cselekedett akkor, amikor az igénybevételi eljárás során az ő ökrét éa kijelölte az igénybevételre. A bíróság a rágalmazó földmívest jogerősen 50 pengő pénz- büntetéssel sújtotta. A büntetés 10 napi fogházra változtatható. * Ez év május 3-án Szentimrefalván egy 6 méter magas partú homokgödör beszakadt és az ott játszadozó Gál Ferenc nevű nyolcéves gyermeket maga alá temette. A gyermek a homoksírban megfulladt. A nyomozás kiderítette, hogy a halálos szerencsétlenségnek az volt az oka, hogy Pintér Mihály, 11 - 1 é s Imre és B o d ó Bálint odavaló gazdálkodók a hármuk tulajdonában levő homokgödröt sem körül nem kerítették, sem védő berendezéssel, tiltó táblával el nem látták, sőt megengedték, hogy a lépcsőzetes bányászás helyett alávágás útján történjék a bányászás. A bíróság gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt az említett földmíveseket föltételesen, de jogerősen 10—10 napi fogházra változtatható 100—100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az llmen-tó hatom titka
