Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-18 / 211. szám
► 6 1943 szeptember 18. önálló hatáskörű két jegyzői állást igényel Sümeg fejlődése Sümeg nagyközség képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy a két segédjegyzői állást önálló hatáskörű közigazgatási és adóügyi jegyzői állásokká szervezi át. A napról- napra fokozódó ügyforgalom, valamint a közellátás zavartalan menetének biztosítása miatt föltétlenül szükségesnek tartják a sümegiek, hogy a vezetőjegyzőnek ne kelljen a közigazgatás minden ágával egyidőben foglalkoznia, hanem idejét a községi tisztviselők működésének ellenőrzésével, a jegyzői iroda ügyvitelének felügyeletével, valamint a fejlődésében éppen a másirányú munka és elfoglaltság miatt megállt nagyközség fejlődési lehetőségeinek megoldásával járó alapos, sok esetben nagyobb előtanulmányt követelő munkálatok ellátására szentelhesse. A nagyközségnek mintegy kétezer hold erdeje és egyéb ingatlana van házikezelésben és körülbelül 24 középület felett rendelkezik. Ezeknek gondviselése nemcsak kellő szakértelmet, hanem időt és megfeszített munkát is kíván. Közérdeket szolgál az a körülmény, hogy állandóak legyenek legalább a fontosabb szerepet betöltő tisztviselők és ne kényszerüljenek rövid sümegi szolgálat után — a kedvezőtlen előmenetel miatt — máshol elhelyezkedni. Nagyon is megokolt tehát az átszervezési ügy. Más hasonló nagyközségekben is állandó hatáskörű jegyzők tevékenykednek, mivél az alkalmazó község részükre természetesen megfelelő előmenetelt biztosít. Az átszervezés különben sem jelent nagy anyagi megterhelést, mivel évenként csak 430 pengő egyelőre a fizetési többlet s a később előálló anyagi többlet sem oly súlyos, hogy minden megterhelés nélkül el ne bírná Sümeg nagyközség. A hét legújabb tudnivalói A tuvaroslovak zabellátása A m. kir. közellátási hivatal folyó évi szeptember 3-án kelt 319.500—1943 III. számú rendelettel az egyes vármegyék közellátási kormánybiztosai részére ez év november 30-áig terjedő időre zabkeretet engedélyezett, illetve állapított meg oly módon, hogy a gabonaforgalmi központot, az egyes országos és körzeti kereskedőknél beváltható, megállapított zabmennyiségről szóló vásárlási utalvány kiállítására, illetve kiadására felhívta. A vásárlási Utalványok alapján megvásárolt zabból elsősorban a városi és községi üzemi lovak részére szükséges s a rendeletben közölt fejadag adható ki és csak ezeknek az igényeknek kielégítése után adható a magántulajdonban levő fuvaroslovak részére kiutalás. A földbirtokkal és így gazdakönyvvel is rendelkező fuvarosok számára, a keretből kiutalás nem adható, mert a beszolgáltatásra előírt 15 százalék arató- és cséplőrész beadása után, a termelő gazdák a zabtermésükből az állatok takarmányozására szükséges mennyiséget felhasználhatják. Akik pedig elegendő terméssel nem rendelkeznek, az illetékes közellátási kormánybiztos által kiállítandó vásárlási engedély alapján a szükséges takarmánygabonát pontjóváírás, illetve ppntterhelés mellett, a fölösleggel rendelkező termelő gazdaságokból beszerezhetik. Megjegyezzük, hogy a folyó évi augusztus 11-én kelt 206.455—1943 K. M. számú, a közellátási „kormánybiztosokhoz intézett körrendelet értelmében zabra egyelőre vásárlási engedély nem adható ki, azonban más takarmánygabonára, így árpára a vásárlási engedély kiadható. Tekintettel arra, ho'gy az árpa helyben, vásárlási engedély nélkül, pontjóváírás és terhelés nélkül a termelő gazdaságokban szabadon is beszerezhető, így nemcsak a gazdakönyvvel rendelkező, de a földnélküli lótartó fuvarosok is a zab pótszerzéséhez felhasználható á rpát a helybeli termelő gazdaságokból megvásárolhatják. A közellátási kormánybiztosok részére adott zabkeretböl nem adható; kiutalás a m. kir. honvédség, a csendőrség, a rendőrség, a m. kir. posta és a szerződéses postaszállítók lovai részére, továbbá. az állami és törvényhatósági útépítéseknél, a folyam- és kultúrmérnökségi hivatalok, ármentesítő társulatok által végzendő munkálatoknál foglalkoztatott fuvarosok lovainak, valamint az erdőigazgatóságok, erdőkitermelő vállalatok, központi ellátásba vont hadiüzemek lováinak, mert ezekről a hivatal XI. főosztálya útján külön történik gondoskodás. A vidéki sütőiparosok munkaköre A vidéki sütőiparosok munkakörének szabályozásáról legújabban kiadott elvi határozat szerint a sütőiparos kenyér-, aprósüteményt és finomabb süteményeket is készíthet, vagyis akár vajjal, akár anélkül kuglófot, kalácsot, mákos és túrós kiflit süthet. Csak olyan sütemények előállításával nem foglalkozhat, amelyek már kifejezetten a cukrászipar munkakörébe tartoznak. Ennélfogva a sütőiparosok jogosultak kétszersült előállítására is. A tésztából készült kalács és süteményfélék készítése és forgalombahozatala'tárgyában kiadott rendelet első szakasza kimondja azonban, hogy a sütőüzemben, valamint a vendéglátó ipari és cukrászüzemben kelttésztából kalácsot és süteményt készíteni és forgalombahozni tilos. A járás főszolgabírája, vagy a város polgár- mestere az ipartestület meghallgatásával engedélyt adhat azonban arra, hogy a kórházak, a gyógyintézetek és betegségük alatt arra ráutalt személyek részére egyes sütőiparosok meghatározott mennyiségű kétszersültet készíthessenek. Az erre vonatkozó folyamodványokat az illető sütőiparosok a rendeletben meghatározott keretek között és felsorolt megoko- lás alapján adhatják be az illetékes főszolgabíróhoz, vagy polgármesterhez. Az idén is osztanak ki kedvezményes áru fűmagot Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter a rétek és legelők gyepesítését, illetve az elgazosodott legelők feljavítását az idén is hazai származású, tehát fagyálló és szárazságtűrő gyepvetőmagvaknak kedvezményes áron való kiosztása útján kívánja előmozdítani. A kiosztásban részesülni kívánó legeltetési társulatok, közbirtokosságok és községek igényüket az •illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségnél, az 500 katasztrális holdnál kisebb birtokon gazdálkodók pedig az illetékes zöldmezőszövetségnél jelentsék be. Milliós tételek az ui népruházati ténykedésben A kormány intézkedésére az idén a tavalyinál jóval szélesebb keretek között bonyolítják le a népruházati ténykedést. Az olcsó, de jóv minőségű árúból most nemcsak a falu népe, hanem a hadiüzemek munkásai is részesednek majd. Az anyaghivatal előírta, hogy melyik gyár mit és mennyi árút tartozik leszállítani. A végleges megállapodás értelmében 300 ezer férfiöltönyt készítenek, 200 ezer női bekecset, másfélmillió munkásruhát, 600 ezer munkás- nadrágot, 500 ezer darab rövid alsónadrágot, 200 ezer darab flanellből készült hosszú alsót^ egymillió méter vászonárút és egymillió darab KIRAKATDÍSZÍTÉSHEZ eg) szinüésmintázott PAPÍROK nagy választékban Kakas Ágoston könyv-, papirés irószerkeretkedétében. Zalaesertzes, kottuth-u. 8. férfi inget. Az egész szállítmány értéke 150 millió pengőre rúg. A munkásság kiskereskedői árban kapja meg a cikkeket, tehát 30—40 százalékkal olcsóbban, mintha a népruházati tevékenységen kívül jutna hozzá. Rét-, legelőgazdatágl és pásztorképző tanfolyamok A földmívelésügyi miniszter a legeltetési társulatok és a közbirtokosságok elnökei, mezőgazdák és egyéb gazdasági alkalmazottak, valamint kisgazdák részére rét- és legelőgazdasági tanfolyamok tartását határozta el és a tanfolyamok megrendezésével az Országos, Zöldmező Szövetséget, valamint a mezőgazdasági szakiskolákat és a téli gazdasági iskolákat bízta meg. A tanfolyamokat a téli hónapokban az ország különböző vidékein rendezik és egy-egy tanfolyam 8 napig tart. Az Országos Zöldmező Szövetség rendezésében ezenkívül 4 napos pásztorképző tanfolyamok is lesznek. A tanfolyamokra a vármegyei gazdasági felügyelőségnél, illetve a Zöldmező Szövetségnél már most lehet jelentkezni. Felemelték a cukorrépa átvételi árát Hosszas tárgyalás után teljes és kielégítő megegyezés jött létre a Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége és a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete között. Ehhez a megállapodáshoz a kormány is hozzájárult. Ezek szerint az 1943 évi termésű cukorrépa átvételi ára a következőképpen alakul: minden átadott és a cukorgyári vállalat által átvett répáért a cukorgyár mázsánként 9.20 aranypengőt fizet. Megilleti továbbá valumeny- nyi termelőt minden átadott mázsa után 40 aranyfillér, szeletjárandóság kiegészítése címén. Hír szerint egyébként a cukorrépa terméseredménye a szárazság "következtében csekélyebb a tavalyinál, ám cukortartalma sokkal magasabb az átlagosnál. (MVS) Miért nem nyitják mes a második vasúti pénztárt is? Kaptuk a következő levelet, amely több embernek állandó sérelmét foglalja magában: »A zalaegerszegi vasútállomáson két jegypénztár van, mindamellett csak az egyiket tartják üzemben. Ez azt eredményezi hogy gyakran olyan sokaság várakozik jegykiadásra az egyetlen nyitott pénztárnál, hogy a tisztviselő nem bírja a hosszan várakozó utasokat kielégíteni. Hogy le ne késsenek, kénytelenek többen jegy nélkül beszállni a vonatba. így aztán az a kellemetlenség éri őket, hogy a kalauz csak ráfizetés mellett állítja ki számukra a bárcát. Ez az állapot nincs rendjén. Vagy gondoskodni kell az utazó közönség jegy- ellátásáról a kellő időben, vagy utasítani a kalauzokat, hogy az önhibájukon kívül jegy nélkül beszálló utasokat ne terheljék meg a ráfizetéssel. Az az esetleges ellenvetés, hogy Zalaegerszegen menetjegyiroda is van, nem állja meg a helyét, mert annak nem az a rendeltetése, hogy a vasúti pénztárat helyettesítse.«