Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-14 / 207. szám

2 tmo^RÍlET 1943 szeptember 14. A nemesapáti templom tulajdonát ké­pező 16 kát. hold gesztenyeerdő ezévi termését 1943 szeptember 21-én délelőtt 11 órakor a helyszínen tartandó nyilvános árverésen a legtöb­bet Ígérőnek készpénzfizetés mellett eladjuk. Egyéb feltételeket a helyszínen hirdetjük ki. Plébániahivatal. mánynak. Milánóban a német és olasz csapa­tok megegyezése értelmében az olasz csapatok tartják fenn a rendet. (MTI) Olaszországban a német légierő a véglete­kig felőrli a szövetséges csapatok partraszál- lító hajóit. Az ellenség Tarantóból kiindulva nyomul előre. Nápoly birtoklásáért kemény (küzdelem folyik. (MTI) A keleti arcvonalon Karkov körül heves, de összefüggéstelen harcok vannak. Karkovtól Északra az arcvonal zegzugos és áttekinthe­tetlen. a bolsevisták számára. Ez az arcvonal- kialakulás a rugalmas német harcmodor ered­ménye. Megalakították az új bolgár kormányt. Mi­niszterelnök Bozsilov, eddigi pénzügyminisz­ter lett. (MTI) Zágrábból jelentik: A népnevelési miniszter rendelkezése . értelmében a jövőben Horvát­ország középiskoláiban idegen nyelv gyanánt csak a németet szabad tanítani, az olasz nyelv tanítása megszűnt. (MTI) Apró zalai hitek Vitéz Horváth Ferenc nyug. vezérőrnagy, országgyűlési képviselő október közepén fogja végiglátogatni a perlaki kerület községeinek második részét. — Megindult a munka Nagy­kanizsán a hadbavonultak, hadiözvegyek és eltűntek hozzátartozóinak téli segélyezésére. — A perlaki országzászló és hősi emlékmű építését az emlékmű-bizottság a vállalkozó­nak kiadta. — Színpompás terménybetakarítási hálaadó ünnep keretében tartotta zászlószen­telését a kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egye­sület. A Szent Imre képével díszített zászlót Hajnal Zénó nagyatádi ferences plébános ál­dotta meg. — Szóváltás közben hátbaszurták Pálfi Lajos 20 éves nemessándorházai föld- mívest. A sümegi főszolgabíró Kőszeghy István káptalanfái molnárt nem jogerősen 20 napi el­zárásra változtatható 100 pengő pénzbünte­tésre ítélte, mivel többszöri büntetés ellenére inem az előírt százalékban őrölte ki a mal­mába szállított gabonát. — Nem szolgáltatta be az előírt kukoricamennyiséget, azért a sümegi főszolgabíró 10 napi elzárásra Változ­tatható 100 pengő pénzbüntetésre ítélte Mol­nár Mihály gyepükajáni földmívest. — Ugyan­ilyen kihágásért Imre Ernő nemeshanyi föld­míves 20 napi elzárásra változtatható 100* Geiling József káptalanfai földmíves pedig 10 napi elzárásra változtatható 50 pengő pénz- büntetést kapott. — Megcsapta a cséplőgép szíja Llfczi Géza sümegcsehi munkást, amikor a gép körül zsákolt. Súlyos vállsérüléssel ke­rült kórházba. — Tószegi Imréné 100, Lázár Rezsőné 50 pengőt küldött Budapestről a sümegi ferences kegytemplom javára. Hirdessen a Magyar elet hasábjain masutan, sot egyfolytában 'megverekszik, aki netán sértve érzi 'magát. Az osztrák tisztek elsőnek a híres vívót, Schenk bárót jelölték ki. A párbaj 'a bál előtt, délután folyt lea zárt ajtók mögött. Csak a segédek s az or­vosok voltak jelen. Mi történt? Senki sem tudja, de húsz perc múlva a felállítás után véresen összekaszabolva, lepedőben hozták ki Schenk bárót, akit lakására vittek. Hónapokig nyomta az ágyat 's késő ősszel tűnt el örökre Füredről. Valahová Olmützbe került, de éve­kig mankóval járt. A többi tisztnek nem volt kezdve többé Wesselényivel megverekedni. Most még N. gróf következett volna, de annak a bálra tűzijátékot kellett rendeznie s így másnapra halasztották a páros viaskodást. Este a vendégsereg bevonult a párti sétányra, hogy onnét gyönyörködjék a beígért tűzi­játékban. A hajósok elhelyezkedtek a nemzeti­színűre festett sétahajón, 'amelynek kormá­nyánál a szántódi révész 'izmos fia állott. Berakták a rakétákat egy 'nagy ládába és úgy mentek ki a tóra. Amikor egy-egy röp­pentyű felszállott a magasba és sziporkázó csillagokat szórva hullott alá *a sötét vízbe, sűrű volt a tetszésnyilvánítás. De egy röp­pentyű megtagadta a szolgálatot. Ahelyett, hogy a magasba röpült Volna, visszaesett a csónakba s egyenesen a 'robbanószerládába, N. gróf nem Vesztette el lélekjelenlétét s le­csapta a láda födelét, hogy a levegőt elzárja a sistergő rakétától. Csakhogy már elkésett. A ládában meggyulladt a robbanóanyag, szét­vetette a ládát és meggyújtotta a sétahajó kátránnyal és szurokkal fedett padlózatát, majd az egész belső részét. Iszonyat kiáltásai hangzottak föl. A nagy ijedelemben vízbe ugráltak a révészlegények s utánuk N. gróf. A kormányos pedig összeégett arccal lebukott a hajófenékre. Egytől-egyig a vízbe fulladtak a révészlegények, míg a gróf úszással me­nekült meg. A kormányos ugyan felgyógyult, de arca eltorzult, daliás termetét is rút seb­helyek borították. Még harmadnap is fogtak ki egy-egy 'holttestet. A katasztrófa hatása alatt báró Scotti, az egyik párbajsegédnek indítványára a párbajt báró Wesselényi és N. gróf között elhalasz­tották. Úgy tudom, később sem tartották meg. A párbaj elmaradása bizonyára nem Wesse­lényin múlt. Ez a három báró így került bele a füredi évkönyvekbe s a negyedik, Bizay, csak jóval később kezdett szerepelni. Nélküle a későbbi Füredet elképzelni sem lehetett. De hogy tu­lajdonképpen ki volt és mi volt »a nemzet bárója«, ez a »remekbekészült« szélhámos, azt sohse sikerült megfejteni. Néhai Mangold Gusztáv képei között őrzik egy igen sikerült, művészi arcképét. Minderről, mint különlegességről, meg kel­lett emlékezni Füred kétszázéves gyógyfürdői jubileumán. Dr. LÁSZLÓ ZOLTÁN. Eladó a zalaegerszegi Barots-tzékház d fiyagS bontási kötelezettséggel Ajánlatok szeptember 17-ig NémethJózsefhez, a Baross Szövetség ügyvezető elnökéhez adandók be, Zalaegerszegen. Most, hogy a csodás gyógyhatású tsalaton- I füred fürdője alapításinak kétszázéves jubi­leumát üli, sok minden eszébe jut a nyár utóján arra vetődött utasembernek, ami toll­hegyre kívánkozik. Mert nem hiába írta meg a Balaton nagy regőse, Eötvös Károly, hogy bíz ez a vidék a különös emberek különös világa. Tudjuk már régi kitfők és hagyományok alapján, hogy a Balatoi körül élt vala egykor a törpe víziló, a mamimé, a barlangi medve és pálmák diszlettek a Pannon-tenger körül. Ám ennek tán százezer évnél is régibb a tör­ténete, pedig a neardervölgyi ember ősei már akkor is erre tanyáztak, ebben a para­dicsomi környezetben. \ történelmi idők kez­detén, amikor a görögik az istenekkel együtt Trójáért harcoltak, a falaton mellett is folyt már élet s a tihanyi gejzírekhez és meleg tavakhoz messze földnl is elzarándokoltak.' Minden kornak azonbn más felfogása. volt a Balatonról. Bizánci csszárok és római cézá­rok Keszthelyt és Héviet kedvelték. Az egyik I cézár Fokon ütött sátrt s onnét kezdte rneg a Sió-csatorna építésé Vashomjlokű Detre ízigiiget várában pi­hent meg diadanías csatái után. Az egyik bizánci császrnő meg éppen Csopa­kon épített magának éjlakot. Az avar feje­delmek Fonyódot kedvlték, a 'történelemelőtti idők hún-magyarjai Zmárdi körül tanyáztak, áldozati oltárkövük m; is megvan. A vezérek I időiben Csopak és Atóörs 'jutottak szerephez és Kővágóörs, Tapolca meg'Sümeg. A kuruc- időkben Kenese játszó: szerepet, még ország- gyűlést is tartottak a Ires Rákóczi-szilfa alatt;. Badacsony a mágus urak tanyája volt és a zalai nemességé. Tihanyt és Balatonfüidet (ősi nevén Perud I vagy Füred, későbber Savanyúvíz) 'a papok fedezték föl s tették rggyá. Örök érdeme a ; Szent Benedek-rendnek ; Kétszáz év előtt a kapós király, 11. József 1 császár tette világhírű yógyfürdővé Füredet. Ezt jubilálják most. isfaludy Sándor óta a magyar úri világ talkozó helye. Száz év t előtt négy ismert bánrévén belekerül már a cronique scandaleusee is. Szereplői Wes- : I selényi, az osztrák Sclnk, Scotti őrnagy és az álbáró Bizay, akit ■ nemzet bárója« né­ven ismertek országszte. 1 Száz év előtt víg tsaság volt Füreden. Babay Kálmán följegéseiből tudunk meg " néhány érdekes esetetamit Eötvös Károly, ; Tábory Kornél és Mgold Gusztáv Is felw dolgoztak. Abban az iben számos császári 1 I katonatiszt, osztrák vasok és svalizsérek, jött 1 nyaralni Füredre s ottahol és amikor csak tehették, szidták az ors?ot s a közönséget«. De azért a füredi bálon ott settenkedtek a I magyar úri dámák köri A főhangadó Schenk báró svalizsér kapitán volt, rettegett vívó * 1 hírében állott, senki sí mert belékötni. Ezt J I a sok gyalázkodást véj megsokallták a ma­I gyár mágnás urak és író Wesselényi Mik- P I lós vállalta, hogy renditanítja a kardcsörtető r stibliket. Egy délután,mikor a német tisz- I tek a leghangosabbaicsepülték Magyaror- £ szagot, ki rontott a kávéháíl és a sétányon • I sütkérező tiszteketégig kutyákorbá­csc. I Ebből óriási kavarod; 'támadt. A tisztek I összedugták fejüket, 1 'gróf (nevét el kell hallgatnunk, mert majr volt) melléjük ál- I lőtt, mire Wesselényi: is megkorbácsolta, A dolog vége 'termetesen párbaj lett- I Wp^splénvi kiiplentetteocrv minrienkivpl pcrv­Hajdanában — danában... A három báró s a negyedik is— Balatontüred évkönyveiben ií m ti i ' / t j / . / n i i / </■ 11, . .. . .

Next

/
Thumbnails
Contents