Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-13 / 206. szám

MAÖYARÍLET 1943 szeptember 13. Nem hamis műveltséset akarunk adni a magyar falunak a baranyai norma gondolatával, hanem a lelkek egységét akarjuk megvalósítani a középosztály és a falu között — mondotta Hankiss János kultuszállamtitkár A magyar közvéleményt joggal foglalkoz­tatja a baranyai norma kérdése, mióta köz­tudomásúvá vált, hogy a közelmúltban milliós alapítvány jutott e nemes célra. Nemrégiben tír. Hankiss János kultuszállamtitkár rádió­beszédében is foglalkozott a baranyai normá­val, mint országos jelentőségű szociális-tudo­mányos kérdéssel. A Magyar Vidéki Sajtó­tudósító budapesti munkatársa fölkereste dr. Hankiss János kultuszállamtitkárt, aki a ba­ranyai normával kapcsolatban a következőket mondotta: — A baranyai norma gondolata, amely Pécsről indult el, a valóságban az egész or­szág népművelésére rányomja bélyegét. Ha külföldön találkozunk magyar testvéreinkkel, mindenhol felhangzik a kívánság, kövessünk el mindent a műveltebb magyar faluért. Az lészaki államok népfőiskolái, finn testvéreink hatalmas művelődési teljesítményei ezen a téren kitűnő például szolgálhatnak hasonló intézmények felállítására. — De a baranyai norma módszere minden eddig ismert népművelési módszernél kitű- nőbbnek bizonyult. Nem szabad elfelejteni, hogy a baranyai normát is csak azóta emle­getik, amióta a hatalmas alapítványnak híre futott. De éppen így voltunk az Akadémiával is: a magyarság csak akkor eszmélt rá, hogy mi is az az akadémia, amikor Széchenyi nagy­szerű cselekedete felhívta rá a nemzet figyel­mét. A baranyai normával be akarjuk bizonyí­tani falusi testvéreinknek, hogy nincs két külön miagyar világ, hanem csak egyetlen, mindent átfogó magyar műveltség van. % Éppen ezért nemcsak a baranyai norma hir­detői, a tanárok, orvosok és más megbízottak tanítanak, hanem maga a falu is: mert csakis így juthatunk el közös akarattal és egyet­értéssel a magyar művelődés ősforrásaihoz. Természetesen eleinte sok idegenkedéssel ta­lálkozik a baranyai norma apostola, de min­den ellenszenvet legyőzött a hűséges kitartás, amellyel végiglátogatták a baranyai falvakat. Bizony, még az is megtörtént, hogy a kor­Nagy lelki és erkölcsi meígkom(o,lyodás jellemzi ezt a folyamatot, így lassan minden reményünk megvan arra* hogy a baranyai norma gondolatával és mód­szerével az egész országot belülről közelebb hozzuk egymáshoz, megteremtjük a lelkek igazi egységét. Egyenként kell megnyerni az embereket a baranyai norma gondolatának, át­itatni a lelkeket az egység vágyával, mindezt azonban a legegyszerűbb, a nép nyelvén értő módszerekkel és eszközökkel. Volt olyan falu is, ahol a baranyai norma apostolai a falhoz támaszkodtak, mert alig bírták a rettenetes, orrfacsaró bűzt. Ilyen he­lyen rögtön hozzáláttak a szenny eltakarításá­hoz, máshol a kisgyerekeket tették tisztába: szóval mindenhol úgy jelentkeztek, mint aki segíteni jön, nem pedig nagyképű látogatásra. Ez a segíteniakarás volt az, ami »meggyógyí­totta« népünk eredendő betegségét, a bizal­matlanságot ... »Panacea«, azaz mindejn be­tegségre gyógyír ez a módszer, ha a nép­művelés igazi, elhivatott munkatársai élnek vele, A baranyai norma gondolata is csak azt akarja, amit minden magyar gondolkodó akart idáig: a jobb, nagyobb és boldogabb Magyar- országot! — fejezte be érdekes nyilatkozatát Hankiss János kultuszállamtitkár. ZS. I. Zala vármegye közigazgatási bizottságának mai ülésén az elnöklő vitéz gróf Teleki Béla főispán napirend előtt bejelentette, hogy el­járt a minisztériumban a zaiai munkabérek újabb és határozott összegű megállapítása ügyében. Azt a választ kapta, hogy a munkai bérek az ország egész területén egyöntetűen vannak megállapítva, nincs jogalap arra, hogy ettől eltérjenek. A kötött helyzet fenn­tartását a rendelet csak 1943-ra írja elő, a jövő évre vonatkozóan nemsokára gondoskodás történik, hogy a helyi szempontok érvényesí­tésére is sor kerülhessen. Bejelentette továbbá a főispán, hogy a vetőmag minősítésére 'a növénytermelési hivatal kapott megbízást, az illetékes szervek gondoskodnak arról, hogy minél szélesebb propaganda legyen arra, hogy a gazdák nemesített vetőmaggal lássák el magukat. Végül a főispán a muraszombati, tanügyi kirendeltség megszüntetésével kap­csolatban kifejezést adott Zala vármegye örö­mének, hogy a kultuszminiszter rendelete kö­vetkeztében most már az egész vonalon meg­történt a visszafoglalt Délvidék közijgazgatásá­MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zai aegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT Menetdíj — — 1445 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10 00 17-05 1-40 — 15' 17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8-30 1520 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2-50 855 15-45 — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 1605 640 1030 1725 — é. Hévizfürdö i. —14-20 6 40 1045 17-40 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 6 40 1055 17-50 — é. Keszthely pályaudvar i. —-—■— Bak—Nova Menetdíj — 8-35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 1310 240 ÍOTO 16-25 é. Nova i. 6-10 12-30 Menetdíj Zalaegerszeg­-Bak—Llspe—Szentador ján — —17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ­—■ — —•— 1-40 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 700 15 20 2-40 14 58 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15-13 6-40 19-50 é. Szentadorján i. 5-10 —■— nak a vármegyébe való beolvasztása. A köz- igazgatási bizottság csatlakozott a főispán megállapításához, hogy a Vas vármegye kir, tanfelügyelőjévé kinevezett Rhosóczy Re­zső kirendeltségvezető a hivatali kötelességén messze túlmenő ügybuzgósággal, az egyete­mes magyar érdekek szemmeltartásával fára­dozott a visszakerült részek tanügyi közigaz­gatásának újraszervezésén. Ezért az eredmé­nyes munkájáért a bizottság elismerését és köszönetét nyilvánította. A pénzügyigazgatóság előterjesztésére a bi­zottság újabb adótörlést engedélyezett a visz- szakerült zalai járások lakosságának, behajthatatlanság miatt és az ingatlanvégre­hajtás mellőzésével. Tizennyolc községben 278 adózónál az adó törlés összege 43.154 pengő és 96 fillért tesz ki. Ebben ’az évben ezideig egymillió 396 ezer 166 pengő és 94 fillér adóhátralékot töröltek a visszakerült zalai já­rásokban, Egyébként Zalában a helyesbített múlt évi adóhátralék augusztus végén négy­millió 256 ezer 704 pengő, a helyesbített folyó évi előírás pedig 13 millió 809 ezer 603 pengő. Januártól augusztus végéig négymillió 146 ezer 807, augusztusban 739 ezer 321 pengő adó folyt be. Az esedékessé vált tény­leges hátralék 9 millió 908 ezer 588 pengő, vagyis 71.75 százalék. Érdemes följegyezni, hogy az idei évben eddig egymillió 600 ezer pengővel több adó folyt be, mint tavaly. Az állategészségügy terén a rendelkezésre álló kevesebb mészmennyiség az építkezések­hez és a szőlőgazdaságokhoz kell, így a raga­dós száj- és körömfájás miatt elrendelt fer­tőtlenítés csak nehezen hajtható végre. A vármegye területén a múlt hónapban 20 fűz­eset volt, amely 113 ezer 621 pengő kárt okozott. A múlt hónapban a közegészségügy álla­pota rosszabb volt, mint a múlt évnek ugyan­ebben az időszakában. Különösen nyék legveszedelmesebb javasasszonyai is ott kucorogtak az egész faluval együtt a baranyai norma egyik emberének rövid előadásán. Ma már az a helyzet, hogy azo"k az emberek, akik egyszerűen bezárták ajtójukat a köze­ledni akaró »városi« előtt, sóvárogva várják, mikor jön hozzájuk ismét vissza. Rendkívül helytelen volna minden kísérlet, amely arra. irányulna, hogy népünknek mesterkélt, úgy­nevezett »városi kultúrát« adjunk. Örömmel hallom a pécsi intézet vezetőjétől, hogy a munkatársak vallomásai szerint igenis ők, a »városiak« érkeztek el oda, hogy végre tanul­hattak a magyar néptől. Mástél millióval több folyt be Z mint tavaly

Next

/
Thumbnails
Contents