Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-09 / 203. szám
MACTärIxET 1943 szeptember 9. és ezért minden nemzetnek vigyáznia kell saját lelkére, hogy erős és tiszta maradjon. E mai időkben tehát többet kell magunkba szállnunk és lássuk meg kicsinyek és nagyok egyaránt parányi ember voltunkat és lássuk meg azt, hogy e világon minden múlandó és hogy a hitnek ereje mennyire az egyedüli,' amely átsegíthet egy ilyen nehéz korban. — Látva Isten különös kegyelmét, amellyel az immár ötödik évébe lépett és tömeggyih kossággá fajuló világháborúban nemzetünket eddig óvta, félre kell dobnunk minden kishitűséget és csüggedést. Kötelességünk Isten iránt való mély hálával eltelve, megújult lélekkel és törhetetlen hittel bízni a magyar jövőben, egy akarattal, egységes erővel és lan-« kadatlan kitartással tovább küzdeni és doh gozni, minden áldozatot vállalni a jobb magyar jövőért. Helytállásunkat számonkérik azok, akik érettünk adták-életüket, a mi hősi hősi halottaink, de kötelességünk a törhetetlen bizalom a magyar jövőben már csak azért is, mert megmaradásunk elvitathatatlan biztosítéka a magyar történelem és a Gondviselés által számunkra rendelt küldetés Európának e helyén! A főispánnak meggyőződéstől átfűtött beszédét nagy figyelemmel és helyesléssel, teljes megértéssel fogadta a törvényhatósági bizottsági tagok serege és a hősi halott kormányzóhelyettes úrról szóló megemlékezést állva, ke- gyeletes, néma elmélyedéssel hallgatta. Megemlékezés Herezeg Ferencről Dr. Telman Sándor kormányfőtanácsos, kir. közjegyző napirend előtti felszólalásában vonzó bensőséggel emlékezett meg Herczeg Ferencről, aki felé 80-ik születési éve alkalmából rokonszenves érdeklődéssel tekint az ország egész társadalma. Hangoztatta, hogy Zala vármegye törvényhatósági közgyűlése a szeretetteljes megemlékezésnek egy szerény kis csokrát kívánja elhelyezni a nagy magyar1 író földi pályafutásának kimagasló mérföldköve mellett. Herczeg Ferenc kétségtelenül egyike nagy magyar értékeinknek, akinek művei egész Európát nagy sikerrel járták be. írásait a lélekelemzés finomsága, szellem és hírlapi cikkeit mélyen átérzett hazafias tűz fűti át. Versecről indult el pályájára és olyan mindenkit magával ragadó magyarságról tett tanúbizonyságot, hogy bármelyik törzsökös magyarnak .is példaként szolgálhat. Pályafutása a nemzetiségi kérdésben hazánk ellen szórt és ma különösen időszerű rágab maknak élő cáfolata. Személye például szolgálhat arra, miként lehet és kell nemzetiségeinknek a közös édesanyát odaadással szeretni és megértő együttműködéssel az itt élő és uralkodó, többséget alkotó magyarság életébe szervesen beleilleszkedni. Fejtegette Herczeg Ferencnek zalai kapcsolatait, megállapította, hogy Herczeg az egyéniségét kizárólag és tökéletesen mint író élte ki, például szolgálván arra, hogy minden ember és minden nemzet akkor adja a legtöbbet a köznek, az emberiségnek, ha a lehető legjobban kiéli a saját maga egyéniségét. Indítványára Herczeg Ferenc érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítik meg és felhatalmazták a főispánt, hogy a várme- megye törvényhatósági bizottságának jókívá- natait megfelelő alakban juttassa el az ünnepeihez. Az indítványt a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta. Telman felszólalását teljes szövegében jegyzőkönyvi kivonat alakjában megküldik az ünnepelt írónak, a főispán aláírásával pedig táviratilag üdvözlik. Az alispáni jelentés kapcsán K r a u t h a - c k e r Albert (Stridóvár) gazdasági természetű kérdéseket vetett föl felszólalásában. Dr. T a - rányi Ferenc a mezőgazdasági munkások számára a csizma és bakancs juttatását sürgette meg, intézkedést kért továbbá a vaselosztás ügyében. A felszólalásokra először az alispán, majd a főispán válaszolt és sajnálatosnak tartotta, hogy Krauthacker a hosz- szú időre visszanyúló panaszait nem juttatta el hozzá mindjárt idejében, hogy azonnal orvoslást kaphassanak a sérelmek kivizsgálása Után. ! A muraközi néppel való rnéltámiyioisság a főispánnak és a zalai közigazgatásnak szívügye, épp azért ez alkalommal is kérte a bizottsági tagokat, hogy a sürgős ügyeket közvetlenül mindjárt juttassák el hozzá, hogy soron kívül intézkedhessék. Az alispánnal együtt kijelentette, hogy a szóba hozott tejügyi sérelmet kivizsgáltatja, hasonlóképpen a gabonaátvételi ügyben is megállapíttatja a felelősséget. A szeszfőzés tekintetében mód van központi szeszfőzde létesítésére, de kisüst felállítását a kormányzat nem engedélyezi, ebből izgalomanyagot nem szabad engedni a suttogó propaganda számára. A kukorica beszolgáltatása körül tapasztalható esetleges sérelmek a kihágást bíráknál az újrafelvételi eljárás során FERENCJOZSEF KISERÜVil orvoslást nyerhetnek. A bakancs-, csizmajuttatás ügyében mindent elkövet, hogy a szükségletnek megfelelő kerete legyen meg a 'törvényhatóságnak és hogy- a tapasztalható késedelmeskedés ellenére is november 1-éig a lábbeli kiosztása megtörténhessék. A vasr anyaghoz való hozzájutás tekintetében arra törekszik, hogy a mostani körülményes rendszer változást nyerjen és a törvényhatóság kapja meg azt a keretet, amelyen helül a nagyobb gazdaságok számára a méltányos elosztásról gondoskodni lehet. A közgyűlés elé terjesztett ügypontokat egyébként a bizottság gyors ütemben elfogadta a kisgyűlés javaslatai szerint, ahogyan azokról már megemlékeztünk. Az országfenntartó édesanyák ünneplése Zalaegerszegen Tizennyolc édesanya — 130 gyermekkel Szólásmondás, hogy sok gyermek — sok gond. Igaz, így is van, különösen a mostani' időben, amikor a háborús gyötrelmek még a legkisebb családot, sőt a magános embert is megviselik. De az is igaz, hogy a sok gyermek annak a szemében, aki a gyermeket Isten ajándékának tartja, nem csupán gondot jelent, hanem az örömöknek kiapadhatatlan forrását is, az élet továbbfolytatásának önérzetét, a nemzetfenntartás erényét, a hazaszeretet érdemét, a nagy magyar család jövendő virágzásának szent zálogát. Bármilyen körülmények között vagyunk is, nem szabad felednünk, hogy sohasem magunkért és önmagunkban, hanem utódainkért és gyermekeinkért élünk. A népes családi élet erkölcsi alapjának egyik tényezője az Isten akarata: sokasodjatok és népesítsétek be a földet! Az erkölcsi alapnak másik tényezője a haza, amelyet naggyá tenni csak az a nemzet tud, amejy nem fél a gyermektől, a gyermeknevelés gondjaitól. Örökszépen fejezi ki a zsoltáros a családi élet boldogságát, amikor azt mondja: »A feleséged olyan, mint a termékeny szőlővessző, a te házadban, gyermekeid, mint az olajfa hajtásai, asztalod körül. így áldja meg az Ur az istenfélő embert.« Mindamellett még sokan vannak közelünkben és tőlünk távol, akik, ha egy édesanyát három-négy gyermekkel látnak az utcán, szánakozó mosolyra biggyesztik ajkukat és szinte sajnálkozással mondják: »Jaj, ennyi gyerek!« Szánjuk az ilyen lelkületű férfiakat és asz- szonyokat, akik nem ismerik föl az ember hivatását és kötelességét a nemzet keretében. Sajnáljuk őket, mert nem tudják, nem érzik, mi a legtisztább gyönyörűsége az életnek. Az a legtisztább gyönyörűség, amikor az édesanya egész napon át tartó szorgos munka után boldogan simogatja meg hat-nyolc gyermekének alomra hajtott fejét. Az a ilegnagyobb kielégültség, amikor az édesanya büszkeséggel gondol az élet küzdőterén szétszóródott felnőtt gyermekeire, akik mint egészséges szellemű utódok, becsületére válnak a törzsnek, amely a magokat nevelte. Nagy ellenmondás, de boldognak kell tartanunk azt az édesanyát is, akinek fiát a szent haza hívta áldozatul. És végül: tudja-e az »egykés« apa, hogy níi lakozik egy igazi, az élettel bátran verekedni tudó férfi lelkében, aki verejtékes munkájával előteremti mindazt, ami népes családjának szükségletéhez tartozik. Az élet értelmét csak az fogja fel, és az élet teljességét csak az érzi át, aki bensőséges részese annak a lelkivilágnak, amit a népes családi állapot jelent. Hála Istennek, nincsenek már magukra hagyatva a létért való küzdelmükben a családok* Az intézményes szociálpolitikának tervszerű gondoskodása terén Magyarország megelőzött más országokat. A családi élet megannyi kis várai, az Oncsa- házak tanúskodnak erről szerte Zalában is. Mint a legfülbemászóbb dallam, úgy hangzik felénk ezekből a házakból a sok gyermek vidám kacagása. Ne mondja senki, hogy pár pengő jutalommal és egyszerű kis ezüstszín éremnek felitűzésével akarja az ország és a társadalom kifizetni a sokgyermekes anyákat! •'' j*S!' A csekély pénzösszeg és az érem csak jelkép, nem a lényég. Jelképe a nemzet tiszteletének és annak az egyre terebélyesedő mozgalomnak, amely intézményesen kíván alapot vetni a gondoskodásnak. Már az is nagy haladás, hogy megvetjük azokat, akik nem a legnagyobb tisztelettel tekintenek a sokgyermekes szülőkre. Már az is nagy fejlődés a múltakhoz viszonyítva^ hogy az édesanyát hősnek tekintjük, mint azt a katonát, aki az ország védelmében hozza áldozatait. Ezt jelképezi a kitüntetési éremnek látadása. A sokgyermekes anyák kitüntetésének mozgalma a legelső magyar asszonynak, a legelső magyar édesanyának, Kormányzó Urunk hitvesének védnöksége alatt van. Őt is több gyermekkel ajándékozta meg az Isten, de őt is, mint akár a legszegényebbet közülünk, meg is látogatta megpróbáltatásaival. Gyermekeit, mint bármelyik más édesanya, rajongó szeretettel, sok törődéssel és aggodalommal nevelte föl az Istennek és a hazának. t>e a Mindenhatónak kifürkészhetetlen akarából először kisleányát, aztán fiatalasszony leányát, majd pedig daliás katonafiát, Kormányzó Urunknak az országlásban segítőtársát vesztette el a hősi harcok mezején. Ezekkel a gondolatokkal léptünk be tegnap, Kisboldogasszony ünnepén Zalaegerszegen a régi városháza épületébe, ahová a meghívó: szólított: a kitüntetésben részesülő sokgyermekes családanyák ünneplésére. Két szomorúság ülte meg a lelkünket. Az egyik mindjárt a folyosón, ahol egy asszonyság szájáról hallottuk szószerint a következő kijelentést: »De kár annyi gyereket nevelni! Minek is az a sok gyerek!« Mintha jégverés ért volna a szegfűcsokrocs-
