Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-04 / 200. szám

1943 szeptember 4. 6 iWflteíffr.ET A Magyar Élet Pártia hírei ZALAAPÁTI község MÉP szervezete au­gusztus 29-én tartotta szokásos havi értekezle­tét. A nagyszámban megjelent érdeklődők előtt Kovács Gyula községi pártvezető beszé­dében elsősorban is megható szavakkal em­lékezett meg Kormányzóhelyettes Urunk hősi halálának évfordulójáról. Ecsetelte nemes, bá­tor, katonás egyéniségét, akinek emlékét a nemzet örökké a legnagyobb tisztelettel fogja őrizni. Az értekezlet egyperces néma felállás­sal adózott az elhunyt emlékének. Ezután az elnök az egész választmány nevében elisme­réssel szólott a kormányzat bölcs irányítá­sáról, amellyel a belső rendet és közbizton­ságot segítették elő. Hangoztatta, hogy a pártszervezet vezetőinek első kötelességük, hogy osztálykülönbség nélkül segítségére le­gyenek a kormánynak és bíznunk kell azok­ban, akik önzetlen munkával és a legforróbb hazaszeretettel irányítják országunk sorsát. Pó­vics István kerületi szervező titkár behatóan foglalkozott a kormány bel- és külpolitikai célkitűzéseivel. Hangoztatta, hogy ezekben a komoly időkben minden magyarra szükség van, azért a lelki békét és a szoros összefogást kell szem előtt tartani. Az értekezleten a köz­ellátással kapcsolatos panaszokat adta elő Hor­váth István, Belancsics József és Gyarmati Gyula. * PÓVICS ISTVÁN kerületi szervező titkár Bókaháza község MÉP szervezeténél tett láto­gatása alkalmával résztvett a pártvezetői ér­tekezleten és ismertette az Időszerű kérdéseket. * BÖDE és SZENTMIHÁLYFA községek MÉP szervezeténél látogatást tett Lukács Sán­dor kerületi szervező titkár és megbeszélést folytatott a pártvezetőséggel. A tilalom ellenére is fölvettük. íme, a baksist még a pestis-vesztegzárt is legyőzte. Kellemes keleti nagyúr volt új utitársunk s tőle annyi mindent hallottunk, hogy riportjainkon nem' esett hiba. Elmondta egyik este a tiszti étkezdében, hogy a bey erélyes intézkedéssel elnyomta a járványt s alig tizenegy halott volt az áldot­tatok száma. A pestises városrészt pedig egy­szerűen felgyújtatta. Hát ez gyökeres megol­dás. »Allah akbar, meg volt írva az élet könyvében«, fejezte be elbeszélését Ahmed Sükri barátunk. Mi az európai ember hitetlenkedő hangján ellentmondtunk, ám a török úr nem hagyta magát. — Uraim, — mondotta — Önök ezt nem. értik. A pestis a külvárosban tört ki. A nagy­urak villanegyedét nem érte el s amint híre ment, a szomszédom, egy arab milliomos* Hadsi Omar el Bakuni, felpakkolta háremét, gyerekeit, vagyonát három hatalmas túra­gépkocsira s Algírba menekült a pestis elől. Haidanában — danában... Allah Akbar, Allah Kerim I Húsz év előtt, a pénzduzzasztós idők rossz napjaiban, bizony az újságírónak se volt rózsás a helyzete. Aki régi lapjánál kapott helyet, jó| járt, aki cikkírásból élt, az csak tengődött és ezért sok újságíró terelődött más pályára, ahol tehetségének megfelelő elhelyezkedést talált. Dicséretére az újságíró-rendnek, mondhatjuk: megállják a helyüket és igen kevés kisiklás történt. Más pályákon is tanulhattak tőlünk. Olyan meleg nyár volt, mint a mostani, Dolog se akadt s igen örültem, amikor az! egyik lap megbízást adott, hogy hajózzam be a Földközi-tenger partvidékét és számoljak be színes útleírásokban tapasztalataimról. Út­levél, vízumok hamarosan elintéződtek, Heté- nyi Imre bátyánk maga is irodalomkedvelő ember, ott a főkapitányságon hamar elintézte a kartársaknak az ilyen alakiságokat. Fűimében hajót kerestem, nem ugyan fény­űző hajót, mert arra nem futotta a kiadó) és szerkesztő jóvoltából, hanem olyan kisebb ke- res'kedelmi hajót, amely Triest és Tanger között csereárúval járja a kikötőket s egy-két tucat pihenni vágyó utast is visz magával;. Kétnapi keresés után találtam egy megfelelő­nek látszó, ócska görög hajót, amely a Pireus kereskedelmi társaság számlájára rótta a ten­gereket. A hajó ócska volt, de a neve annál tekintélyesebb: »Poseidon«. Kapitánya egy, Öreg tengeri medve, bizonytalan nemzetiségű. Valószínűleg levantei, mert a*Földközi-tenger mellékén használt nyelvjárások mindegyikén nagyszerűen tudott káromkodni. Szerencsére a másodkapitány magyar ember volt, Farkas István újságíró társunk, aki számos könyvben és cikkben számolt be tengeri élményeiről. A konyha és a borok kitűnőek voltak, még luxushajón is megállhatta volna helyét a hajó­szakács. Tuniszig, semmi érdemes dolog nem történt. Ott szándékoztunk árút fölvenni s így egy hetet tölthettünk volna ebben a színes és vonzó keleti városban. Meglepetés Itt következett be a meglepetés. A révpa-i rancsnok közölte kapitányunkkal, hogy árút vehetünk fel. Ki is rakhatunk, de sem a hajóról senki ki nem szállhat, sem a hajóra senki föl nem szállhat. Oka? Pestis ütött ki a mejdánban, a szegénység negyedében. Ez aztán a meglepetés! Nem lehetett mit tenni, az ember maga is a végzetben hívővé lesz Keleten s megnyugszik a ‘Kiszmet (sors) rendelésében. Allah akarata szent, áldassék neve, hirdetik az éneklő müezzinek a me­csetek karcsú tornyainak tetején körbefutó erkélyről. Ötödnapra megrakodott a hajó s ekkor új utast is kaptunk Ahmed Sükri bey személyév- ben, aki diplomata volt s a tuniszi bey ő fényességének parancsára utazott Marseillebe. A 100 katasztrális holdig terjedő gazdaságok korpaigényléseinek elbírálását és ezek részére a korpa kiutalását a közellátási felügyelőségek végzik. A 100 katasztrális holdon aluli gazdaságok, valamint a föld nélküli sertéstenyésztők és sertéstartók sertései tartására szükséges korpát a közellátási felügyelőségek utalják ki a részük­re szeptember — december hónapokra, illetve 1944. január — április hónapokra engedé­lyezhető korpakeretből. Az ezen csoportba tar­tozó igénylők korpaigényüket a községi elöl­járóságnál jelenthetik be. Az adatokat az elől. járóság ellenőrzi és igazolását terjeszti a köz­ellátási felügyelőséghez. A szeptember 1-től december 31-ig terjedő időre ilyen módon csak egyszer lehet korpát igényelni. A jövő év első 4 hónapjára szóló pótigénylést november 15-ig kell benyújtani. A gazdakönyvvel el nem látott állattartóknak kiutalható korpamennyiség legfel­jebb 10 százalékát teheti ki a ponttal megter­helhető gazda igénylők részére kiutalt korpá­nak. A 100 katasztrális holdon felüli gazdaságok sertéstenyészetei részére a korpát a Közellátási Hivatal III. számú takarmányozási főosztálya utalja ki. Az igényléseket az előirt abraktakar­mányigénylő ivén a Magyar Mezőgazdák Sző­— Helyesen tette — jegyezte meg másod- kapitányunk. — Meglátják, hogy nem! — válaszolta Ahmed Sükri. — Két óra alatt elérték az algíri határt. Azonban a vámhivatal előtt, amikor az első gépkocsi fékezni kezdett, an­nak fékje elromlott, az egyik gumi súlyos hibát kapott s 'az autó felfordult, maga alá temetve a vezetőt, a hölgyeket, a gyerekeket, A másik gépkocsi már nem tudott hirtelen le­fékezni s belerohant ‘a felfordult járóműbe, Összetört s meggyulladt. A harmadik autón csak egy sofőr ült, ez ugyanis a vagyontárgya­dat vitte. Ám a látottakra szívszélhüdést ka­pott a kormány mellett. Romhalmaz és egy csomó elszenesedett holttest maradt mejg Hadsi Omar el Bakuni családjából és vagyo­nából. Allah Kerim! Isten irgalmazzon jel­keinknek! Ami elő van írva az élet könyvében, azt nem kerülhetjük el. A pestis nem bán­totta s mégis a halálba rohant! Ez a Kiszmet. Elhallgattunk. Ilyen érv ellen nem használ a logika. Azért jutott eszembe ennyi év után ez a történet, éppen most, amikor föltételezett veszélyek miatt sok ember lelki egyensúlya bomladozni kezd, jobbra-balra kapkodnak, el­hagynák otthonukat és munkahelyüket, hogy kikerüljék a sorsot, amelynek arabul Kiszmet a neve s amit mi nem egyszer isteni akarat­nak nevezünk. vetkezetéhez — (Budapest, V. Alkotmány-utca 29.) kell benyújtani. A korpa kiutalása a következő fejadagok alapján történik: anyako­cák részére havi 10 kg., 35 kg-on felüli, de még hízóba nem fogott süldők részére átlag havi 3'kg. A hízóba állított sertések, lovak, szarvasmarhák, juhok, nyulak korpakiutalásban csak egész kivételesen és csakis a sertéste­nyésztési igények kielégítése után fennmaradó esetleges feleslegekből részesíthetők. Korpakiutalás esetén az igénylő beszolgálta- tási kötelezettségét a kiutalt korpa mennyisé­gének megfelelő buzaegységgel, mázsánkint 50 buzaegységgel növelik. A kivonatolt olajpogácsa-dara, szárított répa­szelet és egyéb ipari eredetű abraktakarmány tehenészetek részére kerül kiutalásra és pedig a közfogyasztásra igazoltan eladott tej — lite­rek arányában. — Az abrak-kiutalás ezek részére a legutóbbi «hónapok tejértékesitési adatai alapján mindig 2 hónapra történik, tehát a közeli kiutalás szeptember október hónapok­ra szól. A tejtermelők, ha tejüket igazolhatóan köz- fogyasztásra szolgáltatják be, — tekintet nélkül a gazdaság területére — az erre a célra szol­gáló külön igénylőlapon közvetlenül a Tejter­melők és Tejszövetkezetek Országos Szövetsé­gétől (Budapest, IX. Köztelek-u. 8.) igényelhe­tik az abraktakarmányt. Dr. LÁSZLÓ ZOLTÁN. Zalai gazdák tudnivalói Korpa- és abraktakarmány kiutalásának rendie

Next

/
Thumbnails
Contents