Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

I ARA 14 FILLÉR 1943 SZEPTEMBER 1. SZERDA MAOTÄRfeLET IV. évfolyam ♦ politikai napilap f 197. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Lobogo maglya tüzeben gyötrődik a világ csaknem minden népe. A lángok felperzselnek minden értéket. Érintésétől nemcsak évezredes templomok, történelmi örök értékek, pótolha­tatlan műkincsek, kórházak, iskolák omlanak össze, de milliónyi sír tárul elő hősök és vér­tanuk számára. Lobog a máglya és fénye a borzalmas pusztulás pokoli képét világítja meg. Ezt a máglyát nem mi gyújtottuk fel és nincs is módunkban eloltani — jajdult fel Kállay Miklós miniszterelnök Szent István napján a nemzethez intézett rádiószózatában. Küldetésünk és erre a földre való elhivatott­ságunk során, a keresztény polgáriasultság védelmében mi is harcot folytatunk. Kállay Miklós miniszterelnök feljajdulása tehát nem védekezés a nemzet további ilyen harca ellen. Csak rá akar mutatni azokra az erőkre, ame­lyek gigászi harcunkat vívják egymással és amely erők mellett a mi erőnk, a mi szere­pünk valósággal mákszémnyivé törpül. Ezt az égig merészkedő máglyát nem mi gyújtot­tuk meg 'és nem mi tehetünk arról, hogy annak lángja a földrészek felperzselésében az Örök Városig is eljutott. Ezt a máglyát nincs módunkban eloltani, már csak azért se, mert azt ma még a szenvedélyek, a bosszú, a gyűlölet még tovább szítják. Ezt az egész vi­lágot átfogó máglyát nem mi gyújtottuk fel, még csak nem is segítettünk a tűzrakásban,, A máglya lángjai minket csak megperzseltek, mint ahogy ettől a föld kevés népe Szabadul­hatott. De mert küldetésünk van ezen a föl­dön és a keresztény polgáriasultság védelme szent örökségünk, becsülettel és hűséggel áU- juk a roppant máglya tüzét. Alijuk, mert az a célunk, hogy a máglya tűzfényében ra/- gyogóan világosodjanak meg az örök magyar célok, amelyek az elmúlt negyedszázad meg- alázottságában szentelődtek meg és amelyek­ért megbűnhődtük már a múltat és a jövendőt. Ezt a máglyát níem mi gyújtottuk fel és a magyar nemzet soha egy kézmozdulatot sem tett & nem tesz, hogy a máglya tü­zét táplálja. Ezt a máglyát mi nem is tudjuk eloltani1, ide az egész nemzet ott lesz, amikor a földrésze­ket pusztító máglya megfékezésének, eloltá­sának emberhez méltó nemes munkájához segít­ségül hívják. Ezt a munkát örömmel vállal­juk, és abból részt kérünk. Ha a világ rend­jét új alapokra kívánják építeni, mi is ott akarunk lenni. Hirdetjük, ha azt akarják, hogy Európa új rendjében tartós legyen a béke, a biztonság és a népek élete, akkor a magyar nemzetet teljes Szent Istváni jogaiba vissza kelt helyezni. Egész, kifelé erős, befelé békésen vi­rágzó Mágyarország a keresztény polgá­riasultság legbiztosabb védőbástyája, kiegyenlítő, vonzó erő itt a Kelet kapujában, olyan szikla, amelyre a megbékélt és építeni akaró világ mindenkor számíthat. A világot pusztulással fenyegető máglya pokoli fényé­ben ezeket a magyar célokat kívánjuk ra­gyogóvá tenni. Ezeket az egész világot, egész Európát érintő magyar célokat tartjuk ma­gunk előtt, amikor múltúnkhoz méltóan áll­Dr. Glattfelder Gyula Csanádi érsek-püspök ejhúnyta alkalmával a Kormányzó Ur rész­véttáviratot intézett Raskó Sándor apostoli kormányzóhoz és az elhunyt főpásztor her­vadhatatlan érdemeit emelte ki különösen az ifjúság hitéletének és szociális fölemelésének fejlesztése körül. Kállay Miklós miniszterelnök szintén táviratilag fejezte ki részvétét. ~A püs­pök holttestét ma a budapesti egyetemi tem­plomban felravatalozták és az elhúnyt lelki­üdvéért holnap mutatja be a szentmiseáldo­zatot Grősz József kalocsai érsek. Ezután a holttestet Szegedre szállítják és ott újra fel­ravatalozzák a fogadalmi székesegyházban. A gyászmisét és a temetési szertartást a kalo­csai érsek végzi, a szokásos ötös feloldozást pedig Angelo Rótta pápai követ, Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás, gróf Mikes János címzetes érsek és Czapik Gyula egri érsek végzi Grősz József érseken kívül. Ezután a holttestet a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter bácskai körútja során Óbecsén meg­tekintette az Oncsa-telepet. A belügyminiszter beszédében hangoztatta, hogy Óbecse község jellegzetes képviselője volt a magyar és szerb nép békés együttélésének. Ez a község is 23 éven át tapasztalatokat szerzett arról, hogyan nem szabad nemzetiségi politikát folytatni. A nemzetiségi politika alapja csak a megértés és a jogok elismerése lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarság nem a vezetőd szerepet viszi. Kéri a szerbséget, hogy vesse ki magából a nem odavaló elemeket. A ma­gyar jövőt csak kitartással és a jövőbe vetett hittel lehet biztosítani. Árt a mágyarság ügyé­nek, aki elveszti a szívét. Gróf Apponyi Albert és felesége hamvainak a budapesti koronázó főtemplomból Eber- hardra való szállítása alkalmával ma gyász- misét mondottak. A koporsók kiemelése már az előző napon megtörtént és koszorúkkal bo­rítva a templom bejárata előtt állították fel őket. A gyászmise után megindult a kopor­sókat vivő kocsisor Eberhardra. Rómából jelentik, hogy Árpádházi Boldog Margit szenttéavatási pőre befejeződött és a pápa már aláírta az erre vonatkozó iratokat. A szenttéavatást elrendelő pápai bulla a kö­zeli napokban megjelenik. Deme Sándor műszaki tanácsos, a komá­romi államépítészeti hivatal vezetője ellen nap­pal az utcán merényletet követtek el. Az egyik kapualjból egy férfi ugrott elő s a rít’űszaki tanácsost hátulról baltával nyakszirten súj­totta. Dem.e eszméletlenül esett össze. Kori­juk a máglya perzselését, tüzét. Semmi mást nem akarunk, mint a saját magunk életét élni, És bárhogy is lobogjon tovább a nem miálta­lunk felgyújtott máglya, minden érőnket össz­pontosítjuk arra, hogy a magyar célok e nagy, tűzben el ne égjenek. házba vitték és ott megállapították, hogy nyak- szirtsérülésén kívül kisebb agyrázkódást is szenvedett. Állapota nem súlyos, úgy hogy néhány nap múlva elhagyhatja a kórházat. A rendőrség elfogta a merénylőt Kecskeméti István szőnyi lakos személyében. Kecskeméti régebben az államépítészeti hivatal alkalmazá­sában dolgozott mint útkaparó. Deme fe­gyelmezetlenséget tapasztalt munkájában, ezért elbocsátotta. Akkor határozta el, hogy bosz- szút áll. A merénylőt letartóztatták. A honvédelmi miniszter a honvéd mérnökök, szertisztek és műszaki jtisztviselők repülőszak­májába való felvételi pályázat határidejét októ­ber 15-éig meghosszabbította. A pályázati tudnivalók a honvéd mérnökökre nézve az 1942 évi 48. számú Honvédségi Közlönyben, valamint az 1942 évi 230. számú Budapesti Közlönyben, a szertisztek és műszaki tisztvi­selőkre vonatkozólag ugyanezen évi 47. számú Honvédségi Közlönyben találhatók. A kellően fölszerelt pályázati kérvényeket szolgálati utón a honvédelmi minisztérium "38. osztályának! (Budapest, II., Hunyadi János-űtca 13.) kell fölterjeszteni. A Budapesti Közlöny augusztus 31-i száma közellátási miniszteri renueletet közöl az eny­vezett lemezek, a bútor- és székülés-lapok, a vakfurnirok legmagasabb árának és a furnir beváltásáért számítható legmagasabb díjak! megállapításáról. Néhány nappal ezelőtt Celldömölkön az egyik árellenőr hivatalos szemleútján megál­lapította, hogy Horváth Antal bazár- és rövid- árúkereskedő két-háromszoros áron szolgálja ki vevőit kötött-szövött árúval, azonkívül sem a saját, sem a vevők vásárlási könyvébe nem vezeti be az eladott árúk tételét. Rövid vizs­gálat után az is kiderült, hogy Horváth üzle­tében nagymennyiségű olyan árút tart, ami­lyent csak kijelölt kereskedők szerezhetnek be kiutalás alapján. Horváth az árúk eredetére azt vallotta, hogy azokat részben maga, rész­ben Neustadt Jenő celldömölki kereskedő vá­sárolta össze pápai, győri, budapesti és más kereskedőktől. A csendőrség Horváth Antali­tól közel 5 ezer pengő értékű ilyen feketén szerzett szövöttárút kobzott el és egyben foly­tatja a vizsgálatot annak megállapítására, hogy I a iét kereskedő által megnevezett személyek milyen uton-módon jutottak az árúk birtokába. A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület, amely­be a 100 holdon felülj gazdák tömörültek, ház­hoz juttatja a nagycsaládú, hősi halált halt gazdasági cselédek hozzátartozóit. A házat a munkaadó ajándékozza a hadiözvegynek, vagy árváknak, de a többi gazda pénzbelileg támo­gatja az erre a célra létesített alapból. A gaz­A mai nap országos és világ- vonatkozású Az égő máglya

Next

/
Thumbnails
Contents