Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-30 / 195. szám
/ 1943 augusztus 30. 3 ünnepség keretében avatták fel Balatonfüreden az egykori Kisfaludy színház műemléknek nyilvánított dór oszlopait az új helyükön Szombaton délben ünnepélyes keretek között Avatták fel Balatonfüreden azt a hat dér oszlopot, amelyeket műemléknek nyilvánítottak és h gyógyterem előtti árkádos folyosó falához illesztve helyeztek el. Az áldozatkészségnek és hazaszeretetnek kegyeletes emlékei ezek. Az ünnepségen S t o I p a József kultuszállamtitkár a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében mondott beszédet, amelyben megköszönte a gyógyhelyi bizottságnak és a Szent Benedek Rendnek áldozatkészségét és azt a hagyományos szeretetet, amellyel a magyar művészet iránt mindenkor viseltetett. Kelemen Kri- zosztom panonhalmi főapát, mint házigazda üdvözölte a vendégeket, megköszönte a kormány képviselőjének és a Nemzeti Színház művészeinek, hogy megjelenésükkel és tevékenységükkel történeti eseménnyé emelték ezt a napot. Este a gyógyfürdő jubileumi bizottság ünnepi előadást rendezett, amelyen az előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a gyógytermet, ahol valaha az Anna-bálokat rendezték meg. Ott volt Radocsay László igazságügyminiszter, a kerület országgyűlési képviselője és felesége, Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszter1 és felesége, Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter, Stolpa József kultuszállamtitkár, vitéz gróf Teleki Béla főispán, a felesége és leánya, az alispán képviseletében dr. Schmidt Jenő' vármegyei főjegyző, a tudományos, művészeti és társadalmi élet számos vezető személyisége. Ujlaky László, a Nemzeti Színház művésze Kisfaludy Sándornak Nemzeti ének című Versét szavalta el emlékezetes hatással, vérpezsdítő lendülettel. Dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója ünnepi beszédet mondott, amelyben Zala megye kapcsolatát fejtegette Kisfaludyval és szószerint idézte azokat a vonatkozásokat, amelyek a színházzal kapcsolatban Kisfaludy és a vármegye között történtek. A beszéd annyira gazdag volt gonSzeptember '2-ától 8-áig a Balatoni Sporthét alkalmával minden balatoni községben bemutatja a leventeifjúság felkészültségét a helyi csapatok bevonásával. Tábortüzek lobogó fényénél bizonyítják be tudásukat. Zeng majd' a magyar dal, járják a magyar népi táncokat és tábortűzi jeleneteikkel emlékeznek a magyar hősökre s ismertetik a ieventeélet szépségét. Már szeptember 2-án a Leventeegyesületek Országos Központja négy hírverő gépkocsit dolatokban és értékes a vármegye művelődés- története szempontjából, hogy annak teljes szövegét a fätsaii a vármegye levéltárában való megőrzésre elkérte. A Nemzeti Színház kitűnő művészgárdája előadta a Magyar hölgy című vígjátékot, amely először 1831-ben a balatonfüredi színház megnyitásakor került színre. Általános megállapítás volt, hogy a nagyszerű előadáá kirobbanó sikere messze meghaladott minden várakozást. Az együttes remek játékával állandó Vidámságban és élvezetben tartotta a nézőközönséget. A darab teljesen a mai korba is beleillik és ha nem lettek volna a száz évre visszamenő korhű jelmezek és a darabnak egyes régies kifejezései, azt hittük volna, hogy mai írónak müve. A magyar nő erényeit és jellemét ábrázolja, amely nemes tulajdonságok a külföldi nőtől megkülönböztetik. A darabot most adták elő Magyarországon 'másodszor, miután megtalálták a kéziratát a Nemzeti Színház levéltárában. A darabból mindössze még egy kézirat van és, pedig a bécsi Burg-színházbaa. Amint hallottuk, a művészegyüttes mindössze egy hét alatt tanulta be a darabot, amj csak aláhúzza az előadóknak nagyszerű képességeit. A darabot egyébként dr. Németh Antal dolgozta át a mai kor széliemének megfelelően. A darabot ma 19 óra 25 perckor a rádióban is megismétlik, minthogy viaszlemezre vették fel. Az előadás után a bencés rend megvendégelte a szanatórium épületében a színművészeket, akikkel együtt voltak a politikai és társadalmi előkelőségek is. küld balatonkörüli útra, hogy a levente-hanglemezekkel, levente-filmek vetítésével cs előadásokkal felhívja a figyelmet a leventék nagy, országos találkozójára. Az országos leventemüvészegyüttes és a leventeregős csoportok, valamint négy levente- zenekar tart előadást, leventék és levente- leányok tornász bemutatói, levente sportversenyek, kajak- és vitorlás küzdelmek teszik változatossá a balatoni levente-napokat. Régi bevezetett biztosító társasás keres képviselőt Zalaeserszes és Zala megye területére. Átalány megállapodás szerint. Nagy ismeretséggel bírók, jói bevezetett és jó referenciákkal rendelkező urak ajánlatát kérjük a kiadóhivatalba. „Jó kereset“ jeligére. A leventeleányok főző bemutatókat rendeznek, bemutatkoznak mint háziasszonyok és gyermekgondozók. Leviszik bábszínházaikat is, amelyek balatoni regéket elevenítenek meg. A Balaton községeinek leventéiből megszervezik a látványos sporthét egészségi szolgálatát és levente csendőrök vigyáznak majd a rendre, felsorakoznak a világ legjobb közbiztonsági védelmezői: a magyar csendőrök mellé. Különösen Balatonfüreden, Siófokon, Bala- tonföldváron, Tihanyban és Keszthelyen, valamint Balatonalmádiban, Balatonlellén, Bala- tonbogláron, Fonyódon, Badacsonytomajon, Balatonkenesén és Kővágóörsön zajlanak le ezek az érdekes leventeesemények. A gyorsleventék szeptember 4-én kerékpár- versenyt rendeznek Budapest és Siófok között, 5-én a Balaton körül 200 leventeversenyzővel mótorkerékpárversenyt rendeznek, amelynek végén Tihanyban terepversenyen bizonyítják bé mótorvezető tudásukat. A motorkerékpárosok után a kerékpáros leventék is körülfutják a Balatont. Mintegy tízezer kerékpáros levente vesz részt a találkozón. A balatoni levente-hét befejeztével, szeptember 8-án örömtüzeket gyújt a leventeifjúság a balatoni hegyek ormán, hogy hirdessék a sporthét sikeres befejezését és hívják a magyar leventét és leventeleányt az 1944 évi Balatoni Sporthétre, mert a jövő évben újra visszatérnek s évről-évre megrendezik a leventeifjúság balatoni országjárását, a balatoni leventehetet. A levente sporthéten a Balaton mentén Füreden, Siófokon, Földváron és Keszthelyen a Levente Hírközpont könyvsátrat állít fel, ahol a legnépszerűbb ifjúsági könyveket, a levente- mozgalom írásait árulják kedvezményes áron a leventéknek és a nagyközönségnek. A j=jporthét alkalmából a keszthelyi sportpályán ünnepélyt rendeznek futással, birkózással, ökölvívással, labdarúgással, kosárlabdamérkőzéssel, kerékpár-akadályversennyel. Este a tábortűz mellett komoly és vidám műsorszámokat adnak eiő. A keszthelyi sporthét rendezője Ancsányi Sándor leventeegyesületi elnök. Pompás leventelátványosságokkal vonul fel a leventeintézmény a Balatoni Sporthét alkalmával KIRAKATDiszíTÉShEZ égj szinüésmintázott PAPÍROK nagy választékban Kakas Ágoston könyv-, papirés irószerkereskedétében. Zalaegerszeg, Kossuth-u. 8. Rágyújtotta haragosa a szaimaviskót a batonhenyei pásztorra Köröcsényi József baiatonhenyei gazdálkodónak Kovács István nevű 37 éves szerződött juhásza a falun kívül őrizte gazdájának juhait és sajátját is, éjjelre pedig faágakból összeállított, szalmával fedett menedékhelyre vonult be. Szombaton este is pihenőre tért a fáradt pásztor állataival együtt. Egy haragosa azonban, éjjel odalopódzott és rágyújtotta a szalmafedelet. Előbb azonban dróttal bekötözte a menedékhelynek ajtaját is, úgy hogy amikor a szerencsétlen ember a fojtogató füstre és tűzre fölébredt, kijutni nem tudott. Percek alatt rászakadt az égő szalmafedél. Ereje végső megfeszítésével az építmény falát szedte szét, hogy kibújhasson. Akkorra azonban már leégett a haja, égett rajta a ruha és egészen, csontig hatoló égési sebeket szenvedett. Áldozatul esett 30 darab birka és kecske is, mert a nyomorult állatok sem tudtak kiszabadulni. Az összeégett embert a tapolcai kórházba szállították, de segíteni rajta már nem lehetett. Halála előtt még teljes eszmélettel el tudta mondani a szörnyű esetet. A gyanú egy elbocsájtott züllött bojtárra terelődött, mert a pásztor kutyája nem figyelmeztette a gazdáját idegenre.
