Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-28 / 194. szám

1943 augusztus 28. Ma^rÍxet 3 Kidőlt a kaszaházi malom raktárának fala és körülbelül 30 mázsa gabona megsemmisült Könnyen végzetessé válható szerencsétlen­ség történt a zalaegerszeg-kaszaházai malom­ban, amelyet Novák István tófeji molnár bérel. Csütörtökön a kora délutáni órákban kidőlt a gabonával zsúfolásig megrakott iroda mel­letti nagy raktárnak a Zala folyó felé eső hátsó fala. A fal mellett háromszögben fel­halmozott gabona részben a folyó és az épület között levő másfél méteres iszapos partmeder­be, részben pedig a vízbe zuhant. Becslés szerint a folyó körülbelül 3—5 métermázsa gabonát sodort magával, körülbelül 20—30 métermázsa gabona pedig annyira eliszaposo­dott, hogy szintén megsemmisültnek tekint­hető. A kereskedelmi őrlésre jogosult malom rak­tárában sok v^gon gabona volt beraktározva, mert előírások szerint az ilyen malmoknak a keretüknek legalább egyharmad részét szep­tember végéig raktározniok kell. A beszolgál­tatások révén a kereskedők, akiknek nem mindegyike rendelkezik tároló helyiséggel,, siettek az átvett gabonának malomba szál- Irtásával. A malom már nem is tudja befogadni a nagy iramban megindult szállítmányokat, úgy hogy türelmi időt kért a kereskedőktől* Állítólag nem a felhalmozott gabonameny- nyiség nyomta ki a malomraktár falát, hanem eddig meg nem állapított módón meglazult az alapfalazat és annak kidőlése vonta maga után az egész ráépített résznek leomlását is<. Egyébként már megtörténtek az intézkedések a falazatnak helyreállítására. A kár egészen a malomé. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az összedőlés idejében nem tartózkodtak ott für- dőzők. Csupán egy tisztviselő fürdött távo­labb és annak' figyelmét keltette fel a hatal­mas robaj, amely a fal összeomlásával járt. Egy ország, ahol az asszonyoké a szó HETI ÉRDEKESSÉGEK Hogy a mamák milyen lázasan várják az al­kalmas pillanatot, amikor érett leányukat a férj nyakába varrhatják, arra jellemző példát szolgáltat az egyik fővárosi lapban megjelent következő felhívás: »Felszólítom azt az urat, aki szombat este a Gundelnél tejbegrízt vacsorázott és közben folyton a lányomra pislogott, hogy sürgősen jelentkezzék »Anyámasz- szony katonája« jelige alatt a lap kiadó­jában.« Megérjük még az időt, hogy ha ilyen nagy lesz a férfikereslet, hogy szabályosan meghir­detett leányvásárokat is tartanak a járási szék­helyeken, ahol az elővezetett eladó leányaikkal a mamák szeretettel várják a vevő (vőlegé­nyeket. * Egész évben egyetlen emlékünnepen se tűzte ki a nemzeti zászlót egyik ismerősöm. Makacssága már gerinces következetességnek tűnt fel és azt a házat már lakatlannak ás kezdtük tekinteni. Szent István napján azon­ban váratlanul mégis kitűzte a zászlót. Meg- tudtam, hogy a házigazdája szerezte be, aki vidéken tartózkodik. Most aztán az én ismerő­sömnek lakóházán azóta is ott a zászló, már nyolcadik napja. Szél megtépte, eéö megverte, nap kifakította. Annyi baj legyen, hiszen a házigazda tulajdona. Ahány ünnepen hiányzott a házon, annyi napot most rápótolnak. A zászló szomorúan gubbaszkodik, szinte oda­ragadva a tetőcseréphez. Aki látja, megsaj­nálja, de tudomásul veszi, hogy ez a zászló sorsa, ameddig belőle egyetlen foszlány is marad. A zászló beszél és azt mondja: »Látjátok feleim szemetekkel, hogyan kell most az alig kapható anyagot tékozolni, hogyan kell a rnás vagyonát megbecsülni és hogyan kell az ünJ népét és hétköznapokat összeolvasztani. Az én gazdámtól mindenki tanulhat!« P. P. Hirdetmény hadkötelesek jelentkezésére Feihivom az 1924 évben született, Zalaeger­szegen állandó lakással bíró hadköteleseket, hogy az alább megjelölt sorrendben a város­házán I. emelet 5. ajtószám alatt összeírásuk végett személyesen jelentkezzenek mindenkor délelőtt 9 órakor: Szeptember 15 én az A, Á, B, C, Cs, D, E, É betűkkel kezdődő, 16 án az F, G, Gy, H betűvel kezdődő, 17-én az I, J, K, L, M betűvel kezdődő, 20- án az N, O, P betűvel kezdődő, 21- én az R, S, T betűvel kezdődő, 22 én 9 órakor az U, V, Z és Zs betűvel kezdődd családi nevúek. A jelentkezők magukkal hozni tartoznak: 1 ) saját születési anyakönyvi kivonatukat, 2.) szü­lőik születési anyakönyvi kivonatát, illetve ke­resztlevelét, 3) szüleik házassági anyakönyvi kivonatát, illetve házasságlevelét, 4.) úgy az apai, mint anyai ági nagyszülőik születési anyakönyvi kivonatát, illetve keresztlevelét, 5.) az apai és anyai nagyszülők házasságlevelét, összesen tehát 10 darab anyakönyvi kivonatot, továbbá polgári személyi lapot, iskolai bizo­nyítványt és esetleges segédlevelet. Figyelmeztetem az összeírás végett jelentkez­ni köteleseket arra, hogy a papok és papjelöl­tek, a családfenntartók és a több katonát adó családok tekintetében megállapított kedvez­mények valamelyikére való igényemelésük ese­tén vagy a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezési szándékuk esetén a kellő okmá­nyokkal felszerelt kérvényüket 1943. október 1-től a fősorozás kezdetéig hozzám címezve a város iktatókivatalába nyújtsák be. Nyomatékosan felhívom a hadkötelesek figyel­mét arra, hogy a Zalaegerszegen összeirt hadkötelesek Zalaegerszegen tartoznak sorozásra előállni. Zalaegerszeg, 1943. augusztus 23. i Polgármester. Augusztus 1-én Kawabe tábornok, a meg­szálló japán csapatok parancsnoka, a japán kormány megbízásából ünnepélyes keretek kö­zött független állammá nyilvártitolta Burmát. Bent Berg, a világhírű svéd tudós és kutató szerint a burmánok igen életrevaló, pompás, de nagyon veszedelmes nép. Délmongol-maláji keverék, legközelebbi rokönai a sziámiak. Bur­ma hegyeiben és ősrengetegeiben elrejtőzve még ma is számtalan kezdetleges törzs él, amelyek között megkapóan szép emberpéldá­nyok akadnak. Bármilyen furcsán hangzik is, Burmában az asszonyoké a szó! Egész Ázsiában egyetlen hely sem akad, ahol a nők önállóbbak lennének, mint Burmá­ban. A burmán nők mozgékonyak, bájosan ke­csesek, főleg azonban igen derekasak. Ők bo­nyolítják le az üzleteket, ők keresik a legtöbb esetben a pénzt és ők döntik el a nagy kér­dést, hogy kit vegyen el a fiuk 1 Ha a ház úrnője, az anya meghal, helyét a legidősebb fiú felesége veszi át. Ha férfi, a veszedelmes dzsungelek félelmet nem ismerő vadásza és rettenthetetlen harcos valami ipart üz, kerese­tét, vagy bérét minden körülmények között az asszony veszi át. A férj által készített árut is ő adja el. Ura legfeljebb néma szemlélője az eseményeknek, feltéve, hogy éppen otthon tar­tózkodik, nem pedig a kakasviadalon, vagy esetleg a Burmában oiy nagy népszerűségnek örvendező halak közölt rendezett versenyen izgul és köt fogadásokat, vagy éppenséggel nem egy tetováló-művésznél ül és szépitteti pompás testét. Egy pillanatig valósággal megdöbbentően hat a burmán nő öntudatos biztonsága az indus­asszonyok szomorú jelentéktelensége és többi ázsiai nővéreinek szégyenlős szerénysége mel­lett. A burmán asszonyok szeretnek szépen „öltözködni“, szívesen díszítik fel magukat tarka kendőkkel, ajkukat pedig élénk pirosra festik. Igen sokan közülük szenvedélyes dohá­nyosok. Határozottan értenek ahoz, hogy mi­képpen kell a cigarettát kellemmel szívni, Isméi oda egy szép ábránd A rendkívül termékeny és kincses ország mesés gazdagsága könnyeddé és gondatlanná tette a népet. Bizonyos tekintetben ugyan fel­tűnően ravaszak, egyébként azonban végtelenül gyermekesek és igen hiszékenyek Burmában az emberek. Az európaiak rendszerint jól érzik magukat közöttük. Hamarosan megszokják ki­számíthatatlan, ellentétekben oly gazdag, mind­azonáltal határozottan szeretetreméltó természe­tüket. A burmán ember mindent feledtető cso­dálatos mosollyal fordítja el tekintetét az élet árnyékos oldalától. Petróleum, olaj, különböző ércek, cinn, ezüst, arany, drágakövek, főleg rubin, a legértékesebb mahagóni és ébenfák, mindenekfölött azonban mérhetetlen mennyiségű rizs adja Burma me* sés gazdagságát. A petróleumot és rizst legna­gyobb részt Indiába, mig a többi kincseket Angliába irányították. Rangoonban, ahonnan évente átlag több, mint kétmillió tonna rizst indítottak útnak,, az utolsó háborúelőtti esztendőben összesen 7.4 millió tonnát képviselő 6161 hajó kötött ki. A korszerű kikötővel, egészséges, széles utakkal, parkokkal, korszerű sportterekkel és európai stílusú középületekkel rendelkező „világváros­nak“ ma több mint 700 ezer lakósa van. A városra könyörtelen kegyetlenséggel tűző napot még a benszülött asszonyok is csak napernyő segítségével tudják elviselni, a férfiak pedig csupán turbánt és kis köténykét hordanak, felső testük teljesen meztelen. Az európai ember részérői ezen kérlelhetetlen éghajlat ter­mészetesen még több szívós kitartást követel. Egy darabka csodás, természeti kincsekkel megáldott főid — ez a 16 millió lelket szám­láló Burma. Nedves, párákat lehelő, trópusi lázakkal telitett, titokzatos őserdők, ezer vesze­delmet sejtető, buja dzsungelek világa, amelyek mélyén a forró Kelet legtrópusibb országának számtalan, még ismeretlen állata rejtőzik. A sok-sok csillogó arany és talán még több lel­kiismeretlenség nyolcvan évvel ezelőtt Burmát a gyarmati sors nehéz igájába kényszeritette. A néma, de mégis sokatmondó szomorú romok már ma is azokról a keserű harcokról tanús­kodnak, amelyek Burmában a legújabb időkig tulajdonképpen sohasem szüneteltek. Ma Burma ismét független, szabad. A Shve Dagon szent arany padoga felé küldött titokzatos imák meg­hallgatásra találtak, a félve álmodott álmok valóra váltak. És megnyitott az út az elfojtott tetterők kemény, de boldogító munkája számára. (D - i) Hirdessen a hasábjain.

Next

/
Thumbnails
Contents