Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-04 / 147. szám
6 1943 július 3. hAímtfh.FT A Magyar Élet Pártja hírei ZALAEGERSZEG város MÉP szervezete július 1-én tartotta meg szokásos havi értekezletét dr. Farkas Béla főorvos, városi pártvezető elnökletével. Az elnök közölte a választmánnyal, hogy a Kormányzó Urnák 75-ik születésnapja alkalmából a szűkebbkörű vezetői értekezlet elhatározása szerint hódoló táviratot intézett a kabinetirodához. Az értekezlet őszinte örömmel vette tudomásul a bejelentést. Dr. Árvay László városi tiszti főügyész behatóan foglalkozott a kormányrende- letekkel^ amelyek az árak, fizetések és bérek szabályozásáról, továbbá az adókról és illetékekről intézkednek. Hangoztatta, hogy ezzel a rendelettel kapcsolatban remélhetjük annak az állandó ingadozásnak megszűnését, amely a megélhetés, az árú- és élelmiszer beszerzés körül eddig tapasztalható volt. A tárgyhoz hozzászólt Kakas Ágoston, Németh József és Németh László, akik mint szakemberek is annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy ha a Jurcsek-féle rendeletet és az árakat szabályozó rendeletet mindenki pontosan megtartja és azt szigorúan ellenőrzik, akkor á feketepiacot nagymértékben lehet ellensúlyozni. Ezzel kapcsolatban az a kívánság jutott kifejezésre, hogy a zalaegerszegi piaci szabályrendeletnek, amely az elővásárlásra vonatkozik, a hatóság szigorú ellenőrzéssel szerezzen érvényt. Lukács Sándor titkár a Bajtársi Szolgálat működéséről és anyagi helyzetiről tett jelentést. Az elnök előterjesztésére kéri a pártszervezet választmánya, hogy Hodossy István nyug. Máv tisztet a II. körzet vezetőjévé, Kovács József nyug. Máv elöljárót pedig Ugyancsak a II. körzet titkárává nevezzék ki. ' KESZTHELY MÉP szervezete díszgyűlést tartott Svastits Géza főmérnök, kerületvezető elnöklete mellett. Az elnök magasztos gondolatokkal felépített beszédében emlékezett meg Kormányzó Urunknak 75-ik születésnapjáról és azokról a hervadhatatlan érdemekről, amelyek miatt Kormányzó Urunkat a magyar i nemzet atyjának nevezzük. A díszgyűlés meleg együttérzését fejezte ki a Főméltóságú Urnák. * PECSORNIK OTTÖ.^ országgyűlési képviselő Muraszentmárton községben nagyszabású beszámolót mondott. Kitért a Jurcsek-féle rendelettel összefüggő teendőkre és aprólékosan ismertette a rendelet fontosabb részeit. Ezután panaszkihallgatáson fogadta a község polgárait. * Drávaegyhjáz, Kotor, Drávaszilas, Muragár- dony és Belica községek MÉP szervezetei értekezletet tartottak, ahol megjelent Sohár Bertalan kerületi szervező titkár is. * BENEDEK ISTVÁN központi vármegyei titkár június második felében Óbudavár, Bala- toncsicsó, Tagyon, t Zánka, Szentantalfa és Köveskál községek MÉP szervezeteit látogatta meg és a pártvezetőséggel szervezési, párt- politikai, valamint a Bajtársi Szolgálattal ösz- szefüggő teendőket tárgyalta meg. . I * LUKÁCS SÁNDOR kerületi szervező titkár Bocfölde község MÉP szervezeténél tett látogatást és résztvett a község róm. katolikus templomának megáldási ünnepségén. * » PÓVICS ISTVÁN kerületi szervező titkár Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Hahót és Pöt- réte községek MÉP szervezetének értekezletén vett részt és tájékoztatta a megjelenteket az időszerű kérdésekről. Ekével és karddal harcol a magyar honvéd (A honvéd haditudósító osztály közlése) Errefelé nehezen köszönt be a tavasz. Olykorolykor játékos kedvében megmutatja magát teljes pompájában. Ilyenkor ize van a levegőnek, ereje a napnaWs bóditó illata a földeknek. De azután elborul és heteken át metsző északi szél tépi az erdő fáit, jeges eső zuhog a mezőkre s jaj annak a réti virágnak, amelyik az első meleg napra kíváncsian kidugta fejét a földből. Ahogy aztán mégis beköszöntött a tavasz, embereinken észrevehető nyugtalanságot figyeltünk meg. Sokáig nem állhattuk szótlanul a dolgot s egyiket, névszerint Szabó Gábor tizedest faggatni kezdtük: mondja meg, mi a baj, hátha segíthetünk rajta. Mély, belülről jövő sóhaj volt a válasz. — Az a bajunk, jelentem alázatosan, hogy tavaszt érzünk itt mindnyájan. Valamennyien szántóvető emberek vagyunk odahaza. A föld a mindenünk, mert abból kapjuk' a kenyeret. Hozzánőttünk ahhoz a munkához s igy tavasz táján hiányzik nekünk az eke szarva... Aztán meg elfacsarodik a szivünk, ha látjuk ezt a csóré pusztaságot, ami itt van. Drága jó föld ez, százszorosán fizetne, ha foglalkoznának vele. — Egyszóval, őre*, hiányzik a munka? — csapunk rá a kérdéssel. Megvillan a tekintete. , — Hiányzik, instállom. Ha mi megmutathatnánk ennek a népségnek a munkánkkal, hogy mi van nálunk odahaza, bizony elcsudáíkozná- nak! De kenyér lesz is akkor bővefh. Hát kilukadt a szög a zsákból. Dolgozni szeretnének. , — És mi lesz a szolgálattal ? — próbál ellenvetést a századparancsnok. — Ne tessen bennünket félteni, hadnagy úr. Megálljuk mi a helyünket a szolgálatban is éppen úgy, mint azelőtt. A munkát meg mindig a szabadnaposokkal végezzük. Jó. A századparancsnok derékszijjat köt és elindul az ezredparancsnokságra. ■ — Ezredes úr, alázatosan kérek engedélyt arra, hogy századommal a biztositókörletem közelében fekvő területet megműveljem. És elmondta az ezredesnek a századnál észlelt jelenségeket. — Örömmel egyezem bele, de a legfontosabbról megfeledkeztetek. Honnan szereztek vetőmagot ? Az engedély tehát megvolt, de a vetőmagkérdés a parancsnoknak is szöget ütött a fejébe. Mindjárt sietett is ezt közölni Szabóval. — Pillanatig se tessék ezen aggódni, délutánra lesz annyi vetőmag, amennyi csak kell. Három emberrel, meg egy hosszú, vékony vaspálcával elindult felfedező útra. A leégetett falu üszkös roncsai között elkezdtek kutatni. Egy helyen egész mélyre leszaladt a vaspálca. — Ássatok! — adta ki az utasítást az embereknek. Feltárult a rejtett gabonásüreg, amelyben gabona és „kartoska“, burgonya volt elrejtve. Az orosz falvak — Szabótól tudtuk meg — tele vannak' ilyen rejtett magtárakkal. A lakosság azonban nem a magyarok elől rejtette el élelmiszerét, fianem a saját fajtája, a rekvirálók, a kolc hoz-végrehajtók elől. Másnap reggel, alighogy feldugta fejét a nap, a romok között talált és kiélesitett ekék bele- hasitottak a zsíros földbe. Az emberek ingujjra gyürkőzve álltak az eke szarvánál s akárcsak otthon, „Isten segíts“ jelszóval nyomták a földbe az ekét és felnéztek az égre... Három nap alatt megvolt a szántás. A század körlete valóságos gazdasághoz hasonlított. Ekék, boronák, vetőgépek sorakoztak egymás mellett katonás sorrendben, kocsik fordultak az udvarra vetőmaggal megrakva. — Legalább száz holdnyi területet vetünk be — adja ki az utasítást Szabó, aki úgy érzi magát, mint egy uradalmi ispán. — S ha nekünk nem is kell, hadd lássa ez a kódis népség, kikkel van dolga és mit lehet ezzel a gyönyörű földdel csinálni. Fogadom, hogy nem ANGÓRANYULSZŐRT az újonnan életbe léptetett legmagasabb árakon. bármely kis vagy nagy mennyiségben készpénzért vásárol, kívánságra tiszta, vagy kevert angórafonalra átcserél gépüzemU angörafonóda, az „ANGÓRATEX“ küíészttő ” Budapest, IX, Pápay István-utca 12. fognak éhezni a mi termésünkből... A századparancsnok fedezéke elé két nap alatt gyönyörű kis kertet varázsoltak. Nemi tudni, honnan, virágmagvak kerültek elő s, rezeda, estike, meg nefelejts magvakat szórtak a pázsitfűvel körülültetett ágyakba. Ha kivirá-- goznak, tündérkert lesz itt minden bizonnyal... Tudni kell még, hogy a fiúk munkájuk mellett mindenkor becsülettel végezték szolgálatukat s több, mint hat éjtszakai orvlövész táma- dókisérletet utasítottak vissza fölényesen. S bár sokszor reggelig tartott a virrasztás, másnap mégis frissen indultak neki a mezőnek, az 6 új birodalmuknak. A munka ugyan hamar elfogyott, de a régi, közmondást, tudniillik, hogy gazda szeme hizlalja a jószágot és a vetést, itt is alkalmazták., Ha másra nem, kisétáltak a vetéshez egy pipaszóra... A brjanszki erdő mélyén igy harcol ekével és karddal kezében a magyar honvéd. GERENDI LÁSZLÓ 60 millió pengőre emelkedett a Gazdák Biztosító Szövetkezete vagyona Most tartotta közgyűlését báró Vay László; elnöklésével a Gazdák Biztositó Szövetkezete, ez a szinmagyar biztositó vállalat. Az igazgatóság jelentéséből kiderült, hogy az 1942. év a Szövetkezet eddig nem tapasztalt nagyarányú fejlődését eredményezte. A tűzbiztositási üzletág díjbevétele az 1941. évhez képest 30 százalékkal emelkedett s 1942-ben meghaladta a 9 millió pengőt. A jégbiztosítás 40 százalékkal emelkedett s a díjbevétel felette áll a 3 millió, pengőnek. A betörésbiztositás 40 százalékot meghaladó gyarapodást mutat, a szavatossági biztosítás díjbevétele pedig 55 százalékkal szaporodott. Jelentékenyen emelkedett a géptörés elleni, az állatbiztosítási, az üvegbiztositási és a szállítmánybiztosítási ágazatok díjbevétele is. Pompás eredmény mutatkozik az életágazatban, amelyben a díjbevétel az előző évi 5 912.000 pengőről 7,172 000 pengőre szaporodott. Ilyenformán 1942-ben az összes díjbevétel majdnem elérte a 23 millió pengőt az előző évi 17,4 millió pengővel szemben A Szövetkezet vagyongyarapodása egy év alatt meghaladta a 15.5 millió pengőt. így a vállalat birtokában levő vagyontárgyak mérlegértéke a nyugdíjpénztárral együtt majdnem 60 millió pengőre emelkedett. Végeredményben a mérleg 505 930 pengő nyereséget mutat fel az előző évi 331.283 pengővel szemben. (MVS) Mi uiiág a budapesti élelmiszer nagyvátártelepen A Magyar Vidéki Sajtótudósitó fővárosi jelentése szerint június 19-től július 1-ig az élő- és vágottbaromfi piacon az árak nem változtak. A tojáspiacon a legmagasabb hatósági árak voltak érvényben. A Zöldség- és főzelékfélék piacán az új burgonya legmagasabb nagykereskedelmi ára június 30-ától a következő : nagy 45 85, apró 24-85 pengő mázsánkint. A többi árucikkek közül a paraj ára 20 fillérrel emelkedett, viszont a zöldborsóé 10, az apró hegyes zöldpaprikáé 15, a sóskáé és kalarábéé 20, a fejeskáposztáé 25, a kelkáposztáé 30, a főzőtöké 60, az uborkáé 140, a vajbabé 175, a paradicsomé pedig 300 fillérrel csökkent kg- kint. A gyümölcspiacon a meggy 20, a kerti szamóca 50, a cseresznye ára pedig 60 - fillérrel emelkedett; viszont a ribizke ára 40, az egresé 80, a málnáé pedig 150 fillérrel csökkent kilónkint. Ezen a héten megjelent — mint újdonság — a nem magvaváló szilva 80—100, a kajszibarack 90—280 és az őszibarack 120— 450 filléres áron.
